„Anderton úr, önnek most jólesne egy pohár Guinness!” Ezzel az üzenettel is megtalálják a metróállomáson sétálgató Tom Cruise-t a Különvélemény című film egyik jelenetében. A kamerák az írisze alapján pillanatok alatt beazonosítják hősünket, és máris bombázzák a kifejezetten neki szóló szuper ajánlatokkal.
Nem is olyan utópisztikus
Még csak tíz év telt el a Különvélemény óta, de London utcáin máris valami hasonlóval kísérleteznek – számol be az Independent online kiadása. A brit főváros tele van kamerákkal, talán a járókelőknek már meg sem kottyan, hogy eggyel több vagy kevesebb van az utcasarkokon. Most két héten keresztül néhány buszmegállóban speciális szenzorokkal felszerelt kamerák pásztázzák a járőkelők arcát – több százezer emberét naponta.
Csak nőknek
Kifejezetten nőket keres a kamera, és ha megtalálta, akkor a buszmegállókba kihelyezett kijelzőn egy jótékonysági szervezet kampányfilmjét indítja el – szegény országokban élő nők iskoláztatására gyűjtenek. A férfiak sem maradnak ki, de kampányfilmet nem nézhetnek. Ha férfiarcot azonosít a kamera, csak a segélyszervezet honlapcímét mutatja a kijelző: náluk ez a hatásos.
Orrnyereg és állkapocs
Kíváncsiak voltunk, miből állapítja meg egy kamera a nemünket, hiszen valljuk be, néha mi sem vagyunk biztosak a szembejövőjében. Nos, a kamerához tartozó szkenner a szemek közötti távolságot, az orr szélességét, az állkapocs vonalát és az arccsontok formáját tapogatja le. Állítólag 90 százalékos pontossággal eltalálja, hogy férfi vagy nő haladt-e el mellette, ha pedig téved, a legrosszabb, ami történhet a jövőben, az lehet, hogy a lányos vonásokkal rendelkező férfiúnak tamponreklámot kell végignéznie.
„Még el is fordította a fejét”
„Több bevásárlóközpontban Magyarországon is használják-használták a módszert, persze nem csak így” – magyarázza az ilyen arcfelismerő kameraszoftvereket fejlesztő Senso Media Zrt. vezérigazgatója, Major Attila.
Úgy kell elképzelni, hogy a reklámhordozóba, például egy dupla digitális toronyba szerelik a rendszert, és statisztikai adatokat gyűjtenek vele. „Tehát nem azt rögzítik, hogy mondjuk X. Y. ekkor és ekkor elhaladt a hirdetés előtt, hanem azt, hogy egy fiatal férfi öt másodpercig nézte a reklámot, és még oda is fordította a fejét, hogy jobban lássa a képet.” Ezek az adatok segítenek majd abban, hogy később személyre szabott reklámokat küldjenek a vásárlónak, vagy akár egy virtuális eladóval társaloghasson az illető. „A technikai lehetőségek adottak, az, hogy mikortól találkozhatnak ilyen reklámokkal az emberek, attól függ, mikor érik meg rá a piac” – teszi hozzá a vezérigazgató.
Tavaly a japán NEC óriáscég is így gyűjtött adatokat a vásárlói koráról és neméről, a jogvédőknél már akkor is kiverte a biztosítékot az arcfelismerős kamera. De hogyan is néz ki az ilyesmi a gyakorlatban?
Gyere be!
„Én vagyok a háziasszony, gyere be a mögöttem látható üzletbe!” – valahogy így invitálta a virtuális Laky Zsuzsi, egykori szépségkirálynő egy műszakicikk-áruházba a férfi vásárlókat Budapesten pár hétig. Ha egy nő állt meg az üzlet előtt, akkor pedig Laky Zsuzsa férje, Dietz Gusztáv dzsiu-dzsicu Európa-bajnok csábította az üzletbe. Íme!
„Bárcsak szembejönne…”
Az, hogy mit hoz a jövő Magyarországon és a világban, lesznek-e olyan metróállomások, mint például a Különvéleményben, a jogi környezet és annak alakulása határozza majd meg Markovich Réka, a Magyar Reklámszövetség főtitkára szerint. Kérdés, mennyire mászik bele az ilyen reklám a személyiségi jogainkba – jelenleg erre még nincs külön szabályozás. „Ugyanakkor a célzott reklámmal mindenki jól jár. Jó, persze nem mindenki ábrándozik a karosszékében arról, hogy bárcsak egy rá szabott reklám jönne szembe az utcán, de felmérések mutatják, hogy az embereket azok a reklámok zavarják a legjobban, amelyekhez semmi közük, nem nekik szólnak.” A reklámozók így végre még célzottabban küldhetik az üzeneteiket, így sokkal több olyan potenciális vásárlót érhetnek el, akiket tényleg érdekelhet a hirdetésük – magyarázza Réka, szerinte miért járna jól mindenki ezzel a hirdetési típussal.