Zsenik a kiságyban

Valaha egyszerű volt a csecsemőkkel bánni – kényelmes takaróba bugyolálva berakták őket a bölcsőbe egy csörgő és egy puha rongy társaságában, s ennyi elég is volt. Ha unatkozott és sírt, akkor pedig kitették az udvarra, ahol órákon át nézhette a falevelek mozgását. A 21. századi babák már teljesen máshogy élnek. Attól a pillanattól kezdve, hogy kibújnak az anyaméhből, olyan tárgyakat kapnak, amelyek tudományosan fejlesztik érzékeiket, mentális és fizikális képességeiket. Napjaikat egy fekete-fehér, geometriai mintás takarón fekve kezdik, mert a legkisebbek ösztönösen felfigyelnek az ilyen díszekre, és a használati utasítás szerint ez majd segíti őket a pontos fókuszálásban. Ha nyűgösködnek, ráhúznak a lábukra egy csörgős zoknit, föléjük lógatnak egy zenélő zsiráfot, és ettől kezdve nincs megállás. Minden egyes játék, amit a kezük ügyébe tesznek a gondos szülők, váratlan és vicces hangokat ad ki, vagy épp nyugtató zenét hallat, és anya szívverését imitálja. Szünet nélkül ingereket kapnak, és idejük sincs céltalanul bambulni, mert születésük után azonnal szigorú órarendhez kell igazodniuk: babajóga, -úszás, -masszázs, zenebölcsi és fejlesztőpedagógus várja őket. Mindezt azért, hogy okosabbak legyenek, mint a többiek.

Nem kell siettetni
Ám ez az elvárás nemcsak a gyerek aprócska vállaira helyez óriási súlyt, de a szülőkére is, akik joggal érzik, ha mindezt kihagyják, később lehetetlen lesz pótolni. Tehát fizetnek, mint a katonatiszt, és időre etetnek, altatnak, nehogy elkéssenek az óráról. A kicsi haladását persze pontosan figyelik, hiszen az a cél, hogy minden fejlődésbeli pontot időben érjen el – vagy ha lehet, picit hamarabb. Hiszen ezért jár a képzésekre. Nagy Brigitta pszichológus szerint azonban nem szabad siettetni őt, mindennek megvan a maga ideje. „A szülők általában büszkék rá, ha a gyerek már nagyon korán jár, és azt gondolják, ez egy rendkívüli képesség. Pedig nem jó, ha valamit túl hamar csinál, amikor még nincs rá megérve az idegrendszere – mondja szakértőnk. – Ha például kimarad a mászás fázisa, és egyből járni kezd a kisbaba, inkább aggódni kellene, mert elmulaszt egy fontos testi tapasztalást, és ennek később írás- és olvasászavar lehet a következménye.”

Ösztönösen tudja, mi a jó neki
Hatéves korig nem kell semmiféle hókuszpókusz ahhoz, hogy a kicsi jól fejlődjön, csak minél több mozgás a szabad levegőn. Ám azoknak, akik városban élnek, éppen ezt a legnehezebb megadniuk a gyereknek. A kertbe könnyű kiengedni őt, de a játszóterezés már program, és nem feltétlenül a legegyszerűbben megszervezhető. Pedig ott azt teheti a csöppség, amit szeret, és ami a legjobb számára. „A pici ösztönösen tudja, mit kell még gyakorolnia – állítja a pszichológus. – Ha egész nap csak hintázni akar, akkor bizony ott kell mellette állni és lökdösni, mert rá ez van jó hatással. Ha gyurmázni, sarazni szeret, akkor ezt engedjük neki. Ezek nem kerülnek pénzbe – ám sok szülő azt gondolja, hogy időpocsékolások, hiszen csak játékok. Inkább speciális, drága fejlesztőprogramra viszik, amire pedig semmi szüksége.”

Igazi tanulógép
Az ötvenes évekig azt gondolták, hogy a csecsemők meglehetősen passzívak, ám ez messze áll a valóságtól. Az újszülöttek agya kifinomult szerkezet, és arra van programozva, hogy minél többet megtanuljanak a világról. Az anyák nagy része ösztönösen énekel, mondókázik, játszik a gyerekével, mert ez őt is jó érzéssel tölti el. A baba legkisebb válaszának is nagyon örül, és ez arra készteti, hogy még többet produkáljon. A közös játék során mindkettőjükben egyaránt bőven áradnak a boldogsághormonok. Ám mindez csak a természet trükkje, amivel arra veszi rá az anyákat, hogy ingereljék bőségesen a baba azon agyterületeit, amelyek a szellemi gazdagodásért felelősek – így válik egyre okosabbá a kicsi. Tehát azzal, hogy foglalkoznak vele, a fejlődését mindenképp befolyásolják. „A gyerek igényli a szeretetet, a figyelmet és a stimulációt – ha ezeket megkapja, fejlődésének üteme már nagymértékben a génjeitől függ. Ahhoz azonban, hogy az újszülöttben lévő potenciális képességek aktiválódjanak, igenis szükséges a szülők cselekvő jelenléte, bátorítása és lelkesedése. A két hatás együtt alakítja ki az egészséges, okos babát – magyarázza Nagy Brigitta pszichológus. – Az árvaházakban felnőtt gyerekek hiába születnek tökéletes génekkel, a személyes gondoskodás és figyelem nélkül szinte mindegyiknek elmarad a fejlődése a kortársaihoz képest. Ott van például a mászás képessége, amely ösztönös tevékenység, ám az intézetben nevelkedett kicsik sokkal később kezdik el a kúszást, mint azok, akiknek minden mozdulatát örömujjongás kíséri a szülők részéről.”

Igenis van haszna!
Akkor hát hiába minden szülői erőfeszítés? Kárba megy az összes fejlesztőprogram, amire pénzt áldozunk? Szerencsére nem. Az efféle képzések többsége ugyanis nem a gyereknek szól, hanem az anyának. Mivel manapság nincsenek nagycsaládok, ahol meg lehetne figyelni, mit és hogyan tanítsunk meg egy újszülöttnek vagy totyogónak, az újdonsült szülők nagy része tanácstalan. Nem tudja, mit játszhat vele, milyen mondókát érdemes neki mondani, mi az, ami az életkorához a legjobban illik. Ezeken a foglalkozásokon azonban jó tanácsokat és példákat kaphat arra, hogy mit vegyen meg, és mi az, ami még korai lenne. „Ne kicsinyeljük le az anyatársak szerepét sem. Régen a barátnők többé-kevésbé egyszerre szültek, egymást segítették a tapasztalataikkal – mondja a szakértő. – Manapság egyre gyakoribb, hogy a frissen szülő nők egyedül maradnak az élményükkel. Ezeken a tanfolyamokon azonban sorstársakra lelhetnek. Az egykorú gyerekek, a közös gondok erős baráti kötelékeket hozhatnak létre, amelyek fontosak lelki egészségük szempontjából. Egy jókedvű, kiegyensúlyozott mama sokkal jobban tud figyelni a picire, pontosabban ki tudja elégíteni annak igényeit, és így végeredményben mindenki jól jár.” A sok fejlesztés közben azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy nincs annál erősebb stimuláció, mint a közös élmények és a természet. Együtt kirándulni, füvön ülni, földúton szaladni, fára mászni legalább olyan hatékony, mint a legpuccosabb fejlesztő torna. Ráadásul ingyen van, és az egész család élvezheti. Ha lehet, akkor se veszítsük el a realitásérzékünket, amikor a játékboltban sok tízezerért kínálják az okosító csodákat. Tartsuk észben, hogy a legjobb játékokhoz igazából semmi pénz nem kell – a bújócska, a fogócska, a mese és a dal még most is óriási fejlesztőerővel bír!

Hasznos olvasmányok:
• Deákné Bancsó Katalin: Anya, taníts engem! (Tudatos Lépés)
• Simone Cave–Dr. Caroline Fertleman: Az okos baba, 100 játék és gyakorlat (Partvonal)
• Dr. Dorothy Einon: Babatesztkönyv (Jaffa)
• www.okosbaba.hu

Ahol segítséget kérhetsz:
• Nagy Brigitta pszichológus elérhetősége: www.barakapszi.hu

Te hiszel a korai fejlesztésben? Írd meg nekünk véleményed, személyes történeted a psziche@sanomamedia.hu e-mail címre!

Cikkünk a Nők Lapja Psziché Gyerek különszámában jelent meg. Már kapható a magazin szeptemberi száma.
A tartalomból:

• Nem kívánt szerelmek
• A hűtlenség mint kapcsolatépítő
  
• Szabadulni a függőségtől
  
• Kipróbáltuk a táncterápiát
  
• Megosztani vagy megélni – Dr. Szondy Máté írása

Ha szeretnél előfizetni a magazinra, itt megteheted!