Miután megszültem, anyukámmal beszélgettünk. Szerencsére elég őszinte a viszonyunk ahhoz, hogy ne legyenek tabutémák közöttünk. De mégis voltak dolgok, amikre még ő sem tudott felkészíteni. Ez részben azért van, mert máshogy éltük meg a terhességet, másrészt meg talán azért, mert jobb ez így. Ha mindenről tudnánk, ami vár ránk, valószínűleg nem mernénk belevágni ebbe az életre szóló kalandba. Én viszont, szeretném lerántani a leplet néhány dologról, ami segít eloszlatni a szülés körüli kételyeket.
Beöntés
Szerintem minden nő legnagyobb félelme, hogy a szülés alkalmával nem csak a gyerek távozik odalentről. Azt hiszem ez egy olyan kérdéskör, ami után a neten böngészve sem feltétlenül kapunk egyenes választ. Az emberek a ciki kategóriába sorolják a székletkérdést.
Lássunk reálisan, ma a legtöbb kórház higiéniás szempontok miatt ad beöntést. Valószínűleg korábban nem nagyon kerültünk még hasonló szituációba. Én személy szerint azt hittem, hogy négykézláb kell állnom valami fehér vizsgálóasztalon aztán jön a könyékig nejlonkesztyűs doki, miközben az asszisztense a taj számomat kérdezgeti.
De a valóság ennél sokkal diszkrétebb, a szülésznő bekísért egy kis „eldugott” szobába, ahol senki nem zavarhatta meg a folyamatot, és egy a nőgyógyászati vizsgálatok miatt jól ismert székben megtörtént a dolog. Egy perc volt az egész, nem fájt, és a beavatkozás után úgy gondoltam, hogy ezerszer inkább ez, mint a szülőágyon egy kis meglepetés.
Képünk illusztráció – Fotó: Getty Images
Nincs beöntés
Egyes kórházak protokolljába nem tartozik bele a beöntés. Azzal érvelnek, hogy szükségtelen, hiszen a szülés során így is, úgy is távozik salakanyag, és akkor csak egyszer kell takarítani… Ugye, hogy ebben a megvilágításban nem is olyan rossz opció az a beöntés?
Ebben az esetben, már csak a méltóságunk megőrzése végett, érdemes minimális diétát tartani a szülés előtti napokban. Már akinek van lehetősége erre, vagyis tudja, hogy várhatóan mikor szül.
Szóval tejtermék- és gyümölcskúra ajánlott, persze a megfelelő energiabevitelre figyelni kell, hiszen a szülés a legkeményebb edzésnél is embert próbálóbb feladat. Olyannyira, hogy közben folyamatosan vízre és szőlőcukorra van szükség.
Egyébként pedig, ha mégis bármi „baleset” adódna szülés közben, arra senki nem fogja felhívni a figyelmünket. Túl azon a tényen, hogy a szülés közben az esetleges széklettávozás természetes dolog, azért mert nem beszélnek róla, még tény, és nem kell szégyenkezni emiatt.
Gátseb
A gátmetszés is egy olyan téma, amiről nem igazán kérdezgetik az embert. A szülés kiszolgáltatott helyzet, ha szükséges, vágnak. Sok kórházban az első gyereknél nem is kérdés. Amint megérkezik a kisbabánk, és épp megkönnyebbülnénk, már jön is a tű és a cérna. Jó esetben még hat a fájdalomcsillapító, rossz esetben még érzünk is a varrásból valamit. De a vajúdás után, ez már édes fájdalom – állítólag. Szerintem nem, igencsak fáj.
Gondolnátok, hogy a gyógyulás is lehet fájdalmas? Az ülést félre kell tennünk, és ezt akár szó szerint is érthetjük, hiszen az elkövetkezendő hetekben csak oldalazva megy majd. Nem könnyíti meg a dolgunkat, hogy a kórházi ágyak elég magasak, szoptatni pedig meg kell próbálni ülve is, és senki nem fogja a kezünket közben, ha fáj, ha nem.
Ahogy alakul a seb, úgy húzódik, és a lehetőségeink nem túl széles skálán mozognak. A fájdalomcsillapítóktól túlságosan aluszékony lesz a kisbabánk, miközben szegénykékre hatalmas feladat hárul: meg kell tanulni szopizni, ami számukra még igencsak kemény feladat. A csecsemősök pedig azt mondják, hogy egyszerre maximum egy órát hagyjuk mellen a kisbabánkat. Ez egyórányi ülést jelent a friss sebbel naponta százszor. Nem beszélve arról, hogy a pisilés sem könnyíti meg a helyzetünket, pedig az elegendő tejtermeléshez muszáj sokat inni, ebből következik, hogy gyakran kell mosdóba járkálnunk, amit az első időben valószínűleg nő létünkre állva fogunk intézni zuhanyzás közben, szinte minden egyes alkalommal. Már csak azért is, mert a hideg zuhany és a nedvesen tartás segít enyhíteni a tüneteket, még ha csak átmenetileg is.
Képünk illusztráció – Fotó: Getty Images
Aranyér
Amikor pedig már azt hisszük, hogy mindennek vége, felüti a fejét az aranyér. A dolgot nem könnyű felismerni, ha ebben a témában is kezdők vagyunk. Ráadásul az alsó fertály néhány hétig fáj, ebből a furcsa, új és cseppet sem kellemes érzésből pedig nem könnyű kibogarászni, hogy melyik alkatrészünk fáj, és miért. Ha már felismertük a tényt, hogy aranyerünk van, nem szabad várni, azonnal el kell kezdeni a kezelést, így a gyógyulási folyamat is sokkal gördülékenyebb.
Szerencsére a gyógyszertárakban elérhetők kifejezetten frissen szült nők számára való készítmények például: krém és kúp, ami nem zavarja sem a szoptatást, sem a gátseb gyógyulását. A gyógyszerészek pedig értünk vannak, és a kifejezetten kismamáknak szóló készítmény is azt jelzi: nem vagyunk egyedül.
Merjünk kérdezni, hogy minél hamarabb túllendüljünk a megpróbáltatásokon, és felhőtlenül élvezhessük a kisbabánkkal töltött időt! Ne feledjétek, friss anyaként nincs semmi szégyenkezni valótok!
