Éld túl a vásárlási tömeghisztit ünnepek előtt, alatt, közben és után

Vásárlók tömege rohamozza meg a szezonközi leárazással kezdődő ünnepkört, amit megfejelnek a téli akciók, az ingyenes ajándékdobozok, a visszacsábító kuponok és a csalogató kirakatok. De persze a létszám ugyanannyi, mint egy átlagos napon, maximum a túlórák száma növekszik. Hogy kifizetik-e? Természetesen…

A bevásárlás maga a pokol, ezt már a gyerekek is jól tudják

A vásárlók pedig nyilván megtisztelik a céget a bizalmukkal, ha pedig eladó vagy, te képviseled a márkát egy személyben, ha bunkó vagy, akkor a céget írják le. A multik világában pedig a kis hangya élete mit sem számít. Az év végi ingyen céges kaja a fizetség az izzadságszagú menetelésért, de mint a dolog nevében benne van, az étel ingyenes, az ital mehetne kajajegyből, már ha elfogadnánk meg ha kapnánk. Ja igen, szóval a pia az mehet a félretett pénzből.

A teher, ami ilyenkor egy-egy emberre nehezedik, irdatlan. Mikor elkezdtem irodában dolgozni az eladólét után, megkérdezték, hogy miért futok fénymásolni. Na nem azért, mert ez volt álmaim netovábbja, csak egyszerűen benne volt a lábamban a kilométer. Nem volt megállás. A próbafülkézés pedig a legalantasabb munka, amit szívesen rábíznál a relatíve pihent diákmunkásra, de nem mered, mert este te szívod meg, ha összevissza pakol. Mindennek a helyén kell lennie, különben nem mész haza. És ha nem telik el a nyolc óra két műszak között, kit érdekel…

De lássuk az érem másik oldalát

Vásárlóként keresek egy eladót, mire találok egyet, már három nő küldött el melegebb éghajlatra, hogy ő nem itt dolgozik, csak válogat. Végül a biztonsági őr segít eligazodni a termékek között.

Ha pedig mégis találok egy eladót, az tuti, hogy 30 kiló ruhával rohangál, leszakad a válla, 20 méterről utánam kiabál, és megígéri, hogy visszajön, ha végzett. Két perc, tényleg annyi, de közben kasszába hívják, ahol tuti kifog valami bénát, aki becsomagoltatja ott az ajándékát. A menedzser pedig nem hagyja, hogy ne így legyen, hiszen elvileg a vásárlóé a főszerep. Már a szerencsésebbjéé. Ha mégis odajön, akkor nagy valószínűséggel bemondják a nevét a hangosbemondóban, hogy menjen ide vagy oda, a cég különböző részlegeire. Persze ez is csak azért van, hogy ne csacsogjon ott a kedves vevővel! Tudom.

Amúgy meg, ha az eladó mégis készséges, a mobilapplikációs oldalakkal vagy a neten talált cikkszámokkal végképp nem próbálkozhatok, mert az nincs, nincs a raktárban termék, vagy másik üzletben van. De hát ajándék lesz, nem lehetne, hogy idehozassák, vagy valami? Nem, hangzik rendszerint a „várva nem várt” válasz.

A többiek meg tolakodnak, fellöknek, főleg, ha babakocsival vagy, azért, mert egy konvojjá változom a kabáttal a kapaszkodón, alul a bevásárlás szerzeményeivel, hiába épp csak beugrottam egy utolsó utáni lerendezetlen ajándék miatt. Szóval fixen azt hiszik, hogy felvásároltad az egész bébiosztályt. Így indokolt, hogy a tízcentisben eléd ugrik a cicababa úgy, hogy a szájfényedbe vágja a szőrmés kabátját, hogy kellőképpen jól érezd magad.

Na igen, ez mind irónia, de lehet ezt másképp! Nekem egy szabályom van, sose legyen meleged! Mindig vedd le a kabátod, mert nagyon hamar ideges leszel, ha megfulladsz a sivatagi hőséget idéző áruházi melegben. Meg persze hallgassunk meg egy-két karácsonyi nótát, és örüljünk, hogy mindezt mi csak egy-egy órára élvezzük, és nem novembertől januárig. Amikor elkezdődik a visszáruszezon.