Vannak, akiket származásuk miatt, másokat fogyatékosságuk, vallásuk vagy akár szexuális irányultságuk miatt ér támadás. Szinte bárkin található fogás, ami miatt gyűlöletbeszéd áldozatává válhat. Lehet baj, hogy teltebb alkatú, színes a bőre vagy akár az, hogy fogyatékossággal él.
Támadó szavak, jelzők, állítások
A Facebook is fellép a netes gyűlöletbeszéd ellen, néhány hónapja nyilvánosságra hozta például azoknak a kifejezéseknek a listáját is, amelyeknek a használata problémás lehet az oldalon. . A legnépszerűbb közösségi oldal megközelítése példásan rendszerszerű, nagyon kidolgozott képet mutat arról, miként azonosítható és értékelhető súlyossága szerint az online gyűlölet sokféle formája.
A szabályokkal azokat szeretnék védeni, akik faji hovatartozásuk, etnikai származásuk, nemzetiségük, vallási hovatartozásuk, nemi irányultságuk, kasztjuk, nemük, nemi identitásuk, súlyos fogyatékosságuk vagy betegségük miatt kiszolgáltatottjai a gyűlöletnek. Védelmet pedig nem csak a legsúlyosabb uszító támadásokkal szemben kaphatnak, hanem a szidalmazás, bántás „hétköznapi” formáival szemben is.
Ezért emlékeztet rá a közösségi oldal, hogy a fizikai vagy erkölcsi lekicsinylés jelzői, az „ocsmány”, „visszataszító”, a „retardált”, a „kretén” is a gyűlöletbeszéd jelzői lehetnek, ahogy az utálkozás, vagy az undor harsány kifejezései is, a „gyűlölöm”, vagy az embertársainkra használt „undorító”, „förtelmes” is.
Más közösségi oldalak is felismerték már a gyűlöletbeszéd közösségromboló hatását, és előfordul, hogy a Redditen például egyszerűen letiltják azokat a topikokat, amelyek egyértelműen más emberek megalázásáról szólnak. Jó példa, amikor egy több mint százezer tagot számláló, „kövérgyalázó” topikot töröltek egyik napról a másikra. A topik tagjai abban lelték örömüket, hogy fotókat és írásokat tettek közzé túlsúlyos embertársaikról, amiken aztán jókat derültek.
Német szigor: 50 millió eurós büntetést is kaphat a késlekedő szolgáltató
Németország élen jár a gyűlöletbeszéd ellen folytatott küzdelemben. Az országban hatályos, online gyűlöletkeltésre vonatkozó törvény értelmében a közösségi oldalak akár ötvenmillió euró büntetést is kaphatnak, ha nem távolítják el a gyűlöletbeszédet a megjelenéstől számított 24 órán belül.
De nem csupán az online térben él a szigor: néhány napja látott napvilágot a hír, miszerint Németország egyik legismertebb holokauszttagadója, Ursula Haverbeck rács mögött marad. A 83 éves, többszörösen büntetett nő véleményszabadságra hivatkozva támadta meg az ellene hozott ítéletet, a kérelmét azonban elutasította a szövetségi alkotmánybíróság, így folytatnia kell a májusban megkezdett, két éves börtönbüntetését.
Mit tehetünk a webes gyűlöletbeszéddel?
A hazai netes jogsegélyszolgálat, az Internet Hotline közelről figyeli az online sérelmek magyarországi trendjeit. A hotline-hoz 2017-ben összesen 39 gyűlöletbeszédre vonatkozó bejelentés érkezett. A magyar jogrendszer ad útmutatást az online holokauszttagadás kezeléséhez, de a kisebbségi származáshoz vagy szexuális irányultsághoz kapcsolódó uszítás kezeléséhez is. Ezeket a tartalmakat bárki jelezheti közvetlenül is a közösségi oldalakon, melyek mind saját bejelentő űrlapokat hoztak létre erre a célra. Aki pedig az online gyűlöletkeltés pontos fellelhetőséget megadva az Internet Hotline-nál tesz bejelentést, arra számíthat, hogy a jogsegélyszolgálat munkatársai járnak el az oldalak üzemeltetőinél vagy a tárhelyszolgáltatóiknál, és mindent megtesznek, hogy eltávolíttassák a jogsértő tartalmakat.
