Arany Sarolta nyakörvhöz szabja a kabátot

Arany Sarolta nem szereti, ha egy kutyát dideregni lát. Amikor 2010-ben azt érezte, hogy az addigi munkája a reklámszakmában már nem ad elég kihívást, úgy döntött, kutyákkal akar foglalkozni.

Saját kutyája kapcsán tűnt fel neki, hogy vannak jó minőségű kutyafelszerelések a piacon, de szinte mind unalmasan néz ki, egyszínű. „Arra gondoltam, ha már elkezdem öltöztetni a kutyát, akkor már valami olyat rakjak rá, ami nekem is jelent valamit vagy mosolyt csal mások arcára, ami miatt megszólítanak az utcán, kutyafuttatóban.”

Arany Sarolta (Fotó: Czvitkovits Judit)

Jól saccolt: kutyafelszerelés, nyakörv, póráz minden kutyának kell. A vevőkörének pedig arra volt szüksége, hogyha már úgy is nyakörvet raknak az állatra, akkor az legyen egyedi, jelentsen valamit, akár mondjon el valamit a gazda és a kutya viszonyáról.

Nem volt kockázatmentes, amikor 2011-ben nővérével megalapította a Sixfeet Dog Designt, bár Saci úgy látja, azóta rengeteget változott a kutyatartás Magyarországon. 

Nehezen indult a vállalkozás, komoly munka volt felhajtani a megfelelő alapanyagokat és olyan hazai gyártókat, akik képesek előállítani azt, amit Saci és a fejlesztésben résztvevő nővére elvárt tőlük. „Mindent itthon csinálunk, csak az alapanyagok jönnek külföldről. Sok idő és munka volt, hogy megtaláljuk a megfelelő gyártót és alapanyagokat, ráadásul kezdetben még kapcsolataim sem voltak a területen” – mondja Sarolta, akinek sokat segített, hogy részese lett a wonderLAB Concept designközösségnek, ahol tizenkét márka dolgozott össze, így már volt kivel tapasztalatot cserélni.

Fotó: Czvitkovits Judit

Végül a termékeiknek csak egy részét kell külső céggel gyártatni, a bőrt például bőrös csinálja. Igaz, az is munka volt, hogy elmondják a gyártóknak, mit szeretnének és megtanítsák, hogyan.  

Volt benne némi kockázat, hogy a vevők is megtalálják a szolgáltatást, Saci szerint szemléletváltásra volt szükség, de idővel egyre többen lettek, akik szeretik, hogy nemcsak minőségi, hanem szép dolgok is vannak a kutyákon és akár a műhelyben is kiválaszthatják az állat habitusához illő darabokat.

„Inspirál, amikor csinálod és egy-két év múlva azért jön vissza a gazdi, mert már unja és másfélét akar, nem azért, mert tönkrement. Már csak ezért is kötelező mindig újat és újat csinálni” – mondja a folyamatos megújulásról.

Fotó: Czvitkovits Judit

Egyelőre a tervező ötletei és a gazdik igényei döntik el, melyik kutya, milyen pórázt hord, de Saciban felmerült – mivel jó viszonyban vannak az ELTE Etológiai Tanszékén dolgozókkal – hogy utánajár annak, érdemes-e figyelembe venni a kutyák színlátását a tervezéskor.

Bár nyakörv és póráz szinte minden kutyára kell, a kutyaruhával más a helyzet. Ugyan a Sixfeet elég menő darabokat gyárt, vannak olyan kutyák, akik olyan életet élnek, amelybe nem fér bele az öltözködés, más egyedek pedig egyszerűen nem viselik el magukon a ruhát. Aki egész nap erdőt jár vagy bokrok között rohangál, annak a ruha csak akadályozó tényező. Mások pedig – például az agarak – jellemzően futás előtt és után viselnek csak ruhát.

Így Saciék elsősorban az aktív életet élő városi kutyákra (és gazdáikra) céloznak. Egy vadásznak teljesen mások az igényei a kutyafelszerelést illetően, ott pont az a nyakörv funkciója, hogy minél jobban látható legyen – megkülönböztetve a kutyát a vadtól – és, hogy leoldjon, mert különben a kutya felakad egy fán, bokron, miközben rohan a vad után. „Ez utóbbi okból macskának is csak akkor csinálok nyakörvet, ha benti tartással, felügyelettel él. Lófelszereléssel sem foglalkozom, mert nem értek a lovakhoz” – mondja a tervező.

„Volt olyan gazdi, aki korábban nem tudta elképzelni, hogy az ő hosszú szőrű kutyájára is kellhet ruha. Meg volt rökönyödve, amikor a tízéves korba lépő kutyája elkezdett fázni.”

Fotó: Czvitkovits Judit

Bár a telet kimondottan szeretik, a hideg mindig is a kutyaruhás designcég „ellensége” volt, Saci a saját whipetjén látta, mennyit számít, ha néha bebugyolálja a kutyát. Így lett előbb egy fekhely terve, ami aztán hálózsákká nőtt, ami olyan külsőt is kapott, hogy a gazdának kedve legyen ráülni, ráfeküdni, akár piknikezni rajta, amíg a kutya épp rohangál. „A kutyahálózsákunk jó példa arra, hogy olykor egy probléma van meg először, amire a megoldást keresem, és igyekszem megtalálni a legjobb válaszokat.”

Ezért készülhetett el a Sixfeet kutyasüti, mert Saci olyan jutalomfalatot keresett, ami egészséges, és lehetőség szerint nem tartalmaz húst. Két évig fejlesztették, a kutyáin és a lakótársán tesztelték, hiszen kizárólag emberek által is fogyasztható alapanyagokban gondolkozott. Végül a rizsliszt, a zabpehely és az alma lett az alapja a sütinek, amit a Kutyapékség süt, és Saci tapasztalatai szerint csak azok a kutyák nem eszik meg, akik csak húsos jutalomfalatot hajlandóak elfogadni.

Fotó: Czvitkovits Judit

„Budapest kutyás szempontból sokkal jobb, mint hat-nyolc éve. De még rengeteget kell fejlődnie” – véli Saci, aki szerint takaríthatnák alaposabban az utakat, hogy ne legyen annyi üvegszilánk szerteszét, és az is gond, hogy a zöldterületek is egyre fogynak, szorulnak össze a kutyások. Azt ugyanakkor nagyon szereti, hogy el tud menni kávézóba, boltba, fel tud szállni a villamosra, és nem nézik ki sehonnan, egyre több a kutyabarát hely.

A legközelebbi projekt a webshop elindítása lehet, bár Saci sokáig tartott attól, hogy lesz-e mindig elegendő mennyiségű áruja, amivel ki tudja szolgálni a vevőigényeket. „Mostanra tartok ott, hogy talán bele merek vágni, és szeretnék majd elindulni a netes vásárlás lehetőségével.”

A kutyadivat már rég nem csak a négylábúakról szól, ezért Saciék újabban a gazdáknak is terveznek, a kutya viseletéhez illeszkedő kapucnis pulóvereket is, melyek mind funkcionális darabok: hosszított fazon, hogy ne fázz meg, de kellően bő, hogy le tudj hajolni a kutyához, amikor játszol vele, így biztosan nincs kint a derekad és nem fázik meg a veséd sem. Saci saját magán és kutyáin tesztelte, mi az, amire egy városi kutyának és gazdájának szüksége van, hogy stílusosan közlekedhessenek otthontól a futtatóig.