nlc.hu
Életmód

Felnőttkori ADHD és a nők

ADHD és a nők: senki nem vette észre az intő jeleket, majd jött a TikTok és a járvány

Úgy tűnhet, divat szidni a közösségi oldalakat amiatt, hogy milyen káros hatással vannak a mentális egészségünkre, és sajnos van is alapja az efféle kritikáknak. De nem minden fekete vagy fehér. A közösségi oldalak felületet adnak azoknak, akik eddig nem hallathatták hangjukat, és sokaknak segített megismerni azt az oldalukat, aminek köszönhetően összeáll a kirakós. Például azoknak a felnőtt nőknek is kinyílt a világ, akik most döbbentek rá, hogy nincs velük semmi baj, csak senki nem vette észre, hogy ők is ADHD-sok.

„Elég kínos kimondani, de a TikTok előbb jött rá, hogy ADHD-m van, mint én. Huszonhárom éven át a szüleim, a tanáraim, az orvosom és a pszichológusom sem vette észre az intő jeleket, az alkalmazás algoritmusának viszont valahogy csak néhány napba telt, hogy véletlenül diagnosztizáljon engem. Ahogyan egyre több olyan videó jött szembe, amiben nők meséltek nőknek a figyelemzavarról, úgy éreztem, végre van, aki szavakba tudta önteni azt, hogy miért éreztem mindig úgy, hogy furcsán működik az agyam. Hirtelen szembesültem azzal, hogy talán mégsem vagyok rosszabb másoknál. El sem tudom mondani, hogy milyen felszabadító érzés volt”

– így írt tapasztalatairól a Guardian egyik ausztrál tudósítója, Matila Boseley, aki úgy döntött, szakemberek véleményét is kikéri az ügyben, és négy hónap múlva, 700 dollárral szegényebben meg is született a diagnózis, miszerint egész életében figyelemzavarral küzdött. Hozzátette, az hogy egy közösségi oldal segít valakinek abban, hogy rájöjjön, esetleg ő is ADHD-ban szenved, egyre gyakoribb.

@shannon.bruno

Reply to @chantaldeleon1 this is just my story 🤍 if in doubt see a provider! pt 2 coming! #adhd #adhdtiktok #adhdinwomen #mentalhealth

♬ Home - Edith Whiskers

Hogy Magyarországon mennyi lánygyermeket, illetve felnőtt nőt érint az ADHD, azt nehéz megbecsülni.

„A nemzetközi kutatási adatok eredményei is széles skálán mozognak.  Gyermekkorban körülbelül 3-szor annyi fiúgyermeket diagnosztizálnak, míg felnőttkorra a férfi túlsúly kisebb, körülbelül másfélszeres.”

A nemi arányok hiteles becsléséhez nagy elemszám szükséges, az előbb említett becslés is több ország, kutatás eredményeinek statisztikai összegzése alapján született. A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikán végzett, Prof. Dr. Bitter István által vezetett epidemiológiai kutatás szerint a felnőttkori ADHD gyakoriságát tekintve a nemzetközi adatoknak megfelelő volt az előfordulás”

– nyilatkozta az nlc-nek Dr. Balogh Lívia, a Semmelweis Egyetem Felnőtt ADHD szakambulanciájának orvosa.

Nemzetközi szinten pedig az túl-, illetve aluldiagnosztizálás problémája még összetettebbé válik, ha figyelembe vesszük a származást is, az Egyesült Államokban a fekete lánygyermekek és nők gyakran aluldiagnosztizáltak és alulkezeltek, ha ADHD-ról van szó. Ennek lehetséges okai sokrétűek, beleértve az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés akadályait és azt a feltételezést, hogy az ADHD-s fekete gyerekek egyszerűen „dacosak”, és nem szorulnak segítségre. Mivel a kutatók még csak most kezdik megérteni a nem és az ADHD kapcsolatát, még kevesebb adat áll rendelkezésre a transznemű, illetve gendernormáknak nem megfelelő emberek körében tapasztalható gyakoriságról, de a korai tanulmányok szerint az arány még magasabb lehet ebben a csoportban.

Felnőttként a fel nem ismert ADHD fokozott kockázatot jelent egyéb pszichiátriai zavarokra

Dr. Balogh Lívia

De hogy lehet az, hogy valakinél csak felnőttkorban derül ki, hogy figyelemzavarral küzd, hiszen sokszor hallani, hogy a 18 év alatti gyermekeknél az ADHD túldiagnosztizált?  „Jól tudjuk, hogy gyermekkorban az ADHD diagnózis sokkal gyakoribb fiúk körében, valószínűleg amiatt, mert iskolai környezetben sokkal feltűnőbb, mások számára zavaróbbak a hiperaktivitás tünetei, hiszen esetükben inkább viselkedészavarként, az órai keretek tartásának nehézségében nyilvánul meg a probléma. A lánygyermekek általában hiperaktivitási tüneteiket jobban igyekeznek kompenzálni, ezért az órán bár sokat beszélnek, inkább fokozott órai aktivitás formájában nyilvánul meg a tünet, mely sok esetben szintén zavaró, de a beilleszkedés, megítélés szempontjából sokkal kedvezőbb. Sejthető továbbá, hogy lányok esetében gyakoribbak a figyelemzavar tünetei, mely kevésbé feltűnő a környezet számára, mindezek miatt valószínűsíthetően sok a fel nem ismert páciens gyermekkorban. Felnőttkorra vonatkozóan viszont kiegyensúlyozottabb nemi megoszlás látható.

Az, hogy vannak, akiknél nem ismerik fel elég korán az ADHD-t, az sajnos nem feltétlenül marad következmények nélkül. „Amennyiben nem kerül felismerésre az ADHD, a tartós kudarcélmény, alulteljesítés önértékelési zavarok kialakulásához vezethet, mely a személyiségformálódásra is hatással lehetnek. Felnőttként a fel nem ismert ADHD fokozott kockázatot jelent egyéb pszichiátriai zavarokra, így például ADHD talaján gyakran alakul ki depresszió, szorongásos zavar vagy szerhasználati probléma, míg előbbi inkább a nőknél gyakoribb, utóbbi a férfiaknál. Emellett kezelés hiányában az ADHD bizonyítottan rosszabb általános egészségi állapottal, és magasabb baleseti és általános halálozási rátával jár együtt, utóbbi magyarázható a szerhasználati zavarok, elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség és szív-és érrendszeri betegségek gyakoribb előfordulásával” – teszi hozzá a szakértő.

Dr. Balogh Lívia kiemelte, többek között az nehezíti meg a  felnőttkori diagnózist, hogy az ADHD tünetei, így a figyelemzavar, hiperaktivitás és impulzivitás mindannyiunkra jellemző tulajdonságok, mindenki jellemezhető az ADHD magtüneteinek spektrumán, és erre rakódik rá az, hogy a probléma hosszú távú fennállása miatt többnyire egyéb betegség tüneteit látjuk előtérben, vagy azok éppen nagyon hasonlóak az ADHD tüneteihez. „A páciensek kivizsgálását éppen ezért több ülésben célszerű elvégezni, lehetőleg bevonva hozzátartozót, szülőt. A diagnosztikában meghatározó segítséget nyújt a gyermekkor eseményeinek feltárása. Fontos átgondolni, hogy az adott tünet már gyermekkorban is jellemző volt-e, hiszen az ADHD fejlődési zavar, így amennyiben a tünetek kezdete felnőttkorra tehető, inkább egyéb zavar valószínűsíthető a panaszok hátterében, például hangulatzavar vagy akár alvászavar, és annak következményeként fellépő koncentrációs nehézség.  Gyermekkorban gyakori jelenség, hogy inkább a környezet észleli a problémát, felnőttkorban a legtöbb esetben maga a páciens számol be teljesítményzavarról, szociális beilleszkedési nehézségről vagy egyéb társuló életvezetési problémáról.”

Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy – főleg a diagnózis hiányában – a környezet előítéletességével is meg kell küzdeni. „Ha valaki például sokszor elkésik a találkozóról, azt gondolják, hogy szándékosan nincs tekintettel mások idejére, ha túl sokat beszél, indulatosan közbeszól, inkább tapintatlannak, tolakodónak gondolják. A figyelmetlenség, feladatok kezdésének és váltásának nehézsége és a következményes halogatás mások szemében gyakran nemtörődömségnek, hanyagságnak, lustaságnak látszik. Az időbeosztás, tervezés és priorizálás képességének gyengeségéből és fokozott impulzivitásból eredő meggondolatlan, érzelemvezérelt döntések miatt gyakran felelőtlen, megbízhatatlan embernek minősítik őket. Az ADHD tünetei között gyakran fellelhető az érzelmi, hangulati változékonyságot is szintén nehezen kezeli a környezet, párkapcsolati helyzetben ez kifejezetten érvényesül.”

A figyelemzavarnak pedig vannak sajnos olyan vonzatai, ami a felnőtt nők szempontjából plusz kihívást jelenthet.

Vannak olyan életszakaszok, amelyek fokozott figyelmi összpontosítást, szervezést, tervezést igényelnek, ezek közül is kiemelendő a gyermekek születését követő időszak, amikor a rendszeresség, kiszámíthatóság kiemelten fontos és a gyermeknevelés során mindvégig próbára teszi az ADHD-val élő édesanyákat. Sokszor érzik azt, hogy az anyaszerepnek nem tudnak teljes mértékben megfelelni és sok esetben a környezet is ilyen jellegű visszajelzést ad látva a szétszórtságukat, szertelenségüket. 

Mark Stein, a Seattle-i Gyermekkórház ADHD és a kapcsolódó rendellenességek igazgatója szerint nem szokatlan, hogy a szülők azután jönnek rá, hogy gyerekeknél ADHD-t diagnosztizáltak. „A fiamat 3 éves korában iskolapszichológus értékelte hiperaktív, zavaró viselkedése miatt az óvodában. Hivatalosan 5 éves korában kapta meg az ADHD diagnózist; addigra már fáradhatatlan szószólója lettem, együttműködve az iskolákkal, hogy biztosítsam, hogy sikeresen tudjon részt venni az osztályteremben. 2020-ban felkerestem az orvosomat a saját tünetekkel kapcsolatos aggodalmak miatt, és megkaptam az előzetes diagnózist, miszerint ADHD-s vagyok” – mesélte egy páciense.

Annak pedig, hogy a környezet gyakran tartja pusztán rossz szokásoknak az ADHD-hoz kapcsolódó tüneteket annak, az következménye, hogy új gondolják. csak motiváció kellene a változáshoz. „Bár kétségtelen, hogy a páciens motivációjára szükség van a hatékonyabb életvezetés eléréséhez, de a segítő környezet rugalmassága, lehetőség szerinti alkalmazkodása jelentős segítséget tud nyújtani az érintettek számára. Ráadásul a motivációk fenntartási nehézsége az ADHD-val gyakran együtt járó érzelmi szabályozási zavar egyik jellegzetes megnyilvánulása, amely kívülállók számára gyakran állhatatlanságnak, kitartás hiányának látszik. Gyakori, hogy nevelési hibának tartják, ez sokszor a szülői interjúkban is visszaköszön” – tette hozzá Dr. Balogh Lívia.

Az ADHD örökletességi mutatója (heritabilitás) a legtöbb pszichiátriai betegséghez képest magas, a családi halmozódás vonatkozásában a jelenlegi eredmények alapján az ADHD relatív rizikója elsőfokú rokonokra vonatkozóan 5-10-szeres. „Fontos tisztázni, hogy nem a betegség, hanem a hajlam öröklődik, méghozzá sokgénes-mennyiségi jelleggel, multifaktoriális öröklésmenet szerint. Tehát sok száz vagy ezer génvariáns összeadódó génhatása és bizonyos környezeti tényezők együttes hatására jelentkezik. A betegség kialakulásában egyes környezeti tényezők is fontos szereppel bírnak, így például a koraszülöttség, az alacsony születési súly, az anyai dohányzás és szerhasználat terhesség alatt, születéskor fellépő átmeneti oxigénhiányos állapotok is jól ismert hajlamosító tényezők.”

Nem vagy egyedül

De visszatérve ahhoz, hogyan segítenek a közösségi oldalak abban, hogy egyre többen döbbenjenek rá arra, hogy azok a nehézségek, amelyekkel éveken át küzdöttek, azok esetleges nem diagnosztizált ADHD-ra vezethetők vissza. Nem a TikTok az egyetlen platform, ami segíthet ebben, Twitteren is találkozni velük, vannak, akik hírleveleket és  blogok írnak, vagy olyan mémek gyártanak, amik segítenek az embereknek azonosítani a tüneteket és közösséget találni.

A Youtube-on például több mint 600 ezer feliratkozója van Jessica McCabe How to ADHD nevű csatornájának, ő ugyan nem szakember, saját tapasztalatain keresztül próbál segíteni az ADHD-s közösségnek. Ő felnőtt nő létére azon kivételek közé tartozik, akinél már gyermekkorban észlelték a figyelemzavart, de ez nem jelenti azt, hogy számos felismerés ne a korral jött volna, és a hvg.hu cikke szerint ekkor jött rá, hogy sokan a munkája hatására fedezik fel, mi is a problémájuk és szakértőhöz fordulnak. Tudja, hogy nagy felelősség az is, hogy fiatal és női szószólója az ügynek. „Mikor belevágtam a csatornába, nem volt ez a fejemben, de most már látom, milyen fontos nőként képviselni a figyelemzavart egy olyan világban, amelyben rendszerint idősebb férfiakat kérdeznek a témáról, és a legtöbb kutatás is csak a fiúk kezelésére koncentrál. Nagyon örülök, hogy képes vagyok hozzáadni valamit a párbeszédhez, mert a figyelemzavar a lányoknál sokszor más formában jelentkezik és nehezebb észrevenni” – nyilatkozta.

Ugyan van közös keresztmetszete mondjuk a Youtube és a TikTok közönségének, az új platform sikere új lehetőségeket nyitott meg, a rövid videók hihetetlen nézettséget tudnak produkálni. Az ADHD hashtag több mint 2,7 milliárd megtekintéssel rendelkezik ezen a platformon, ez a népszerűség arra ösztönzi az alkotókat, hogy ehhez hasonló tartalmakat gyártsanak, egyesek sajnos pedig ezt a címkét hozzáadják a témához nem kapcsolódó videókhoz. Ez csak egyik szelete annak a problémának, amit a különböző közösségi oldalakon megjelenő, a mentális egészséggel kapcsolatos tartalmak jelentenek.

Persze ez nem jelenti azt, hogy ez ne lehetne egy fontos kommunikációs, információs csatorna. Egyes tartalomkészítők munkáját az érdekvédelmi csoportok és az egészségügyi szakemberek felkarolták, mint a felvilágosítás egy formáját, Dani Donovan tartalmait megosztotta  az nonprofit szervezet, pszichiáterek és klinikai pszichológusok megkérdezték, hogy felhasználhatják-e a képregényeit a munkatársaknak vagy iskolai tanároknak tartott előadásaikban. A tartalomgyártók pedig azt állítják, komolyan veszik a tényellenőrzést, de mindeközben azt ajánlják követőiknek, mindenképpen keressenek fel szakembert a biztos diagnózis érdekében,

 „Felelős vagyok azért, hogy az általam megosztott információk helytállóak legyenek, hogy ezek tudományosan alátámasztott tények legyenek. Úgy tekintek arra, amit csinálok, mint az első lépés az úton, ami arra bátorítja az embereket, hogy kérjék ki egy szakember véleményét vagy olvassanak jobban utána ennek a témának – nyilatkozta Pina Varnel, akinek választott platformja a Twitter lett.

„Ha ADHD-val kapcsolatot tartalmakat akarsz készíteni, akkor fontos, hogy ügyelj a pontosságra, hogy etikusan viselkedj, az emberek ugyanis megbíznak bennünk” – tette hozzá René Brooks, a Black Girl, Lost Keys blog szerzője. Hogy a közösségi oldalalak mennyire kétélű fegyverként működnek, arra a New York Times vonatkozó cikkében több szakember is felhívta a figyelmet, és ők is kiemelik, egyetlen TikTok-videó alapján senki nem diagnosztizálja magát ADHD-sként, orvosi diagnózis nélkül az információk tengerében előfordulhat, hogy annak ellenére diagnosztizálják magukat egy rendellenességgel, hogy a tüneteiknek számos más lehetséges oka is lehet, ahogyan az Dr. Balogh Lívia is kiemelte.

Szakértők szerint vannak persze módszerek az öndiagnózissal esetleges ártalmainak mérséklésére. Ez történhet a mentális egészséggel kapcsolatos téves információk fokozott szűrésével, a fiatal nézőknek szánt célzott forrásokkal, vagy már a videóban integrált figyelmeztetésekkel, amelyek a felhasználókat ellenőrzött mentális egészségügyi oldalakra irányítják, és elmagyarázzák a klinikai diagnózis felé vezető következő lépéseket, amelyeket meg kell tenniük. A TikTok platformja már rendelkezik hasonló megoldásokkal: az „önsebzés” vagy a „pro ana”  keresése automatikusan a Lifeline vagy a Butterfly Alapítvány számát tartalmazó oldalakra irányítja a felhasználókat, a közösségi irányelveket sértő mentális egészségügyi tartalmakat pedig eltávolítják.

A magyar szakember szerint a közösségi oldalaknak persze van pozitív hozadéka is, erről  diagnosztizált ADHD-s pácienseink rendszeresen beszámolnak. „Önmagában az is jó hatást gyakorol rájuk, hogy más, hasonló problémával küzdőkkel tapasztalatot, trükköket cserélhetnek- így számukra is könnyebbé válik annak elkülönítése, hogy mely problémák köthetők az ADHD-hoz és melyek azok, amelyek inkább személyiségükből fakadnak. Mindez igen fontos az objektív önértékelés és a mindennapi nehézségek feldolgozása, továbbá a jövőbeli személyiségformálódás szempontjából. Ambulanciánk közvetlenül nem tart kapcsolatot önsegítő szervezetekkel, ugyanakkor pácienseink sokszor számolnak be róla, hogy pl. közösségi oldalon alakult csoportban milyen újdonságot hallottak, olvastak.”

ADHD járvány idején

Arról, hogy a koronavírus-járvány miatt a mentális állapotunk romlott, sokszor volt már szó,  Dr. Ellen Littmann, klinikai pszichológus, kutató és az Understanding Girls With ADHD című könyv társszerzője több mint 30 éve tanulmányozza az ADHD-s felnőtteket és tizenéveseket ezzel kapcsolatban megjegyezte, a bezártságban töltött élet sok embert stresszessé és túlterheltté tesz, de ez különösen nehézséget jelent az ADHD-s felnőttekre, akiknél amúgy is nagyobb a mentális zavarok kockázata. „Amikor a nőket megfosztják a számukra struktúrát biztosító rutintól, ami valóban alapvető fontosságú a működésükhöz, sokkal több szorongásról, depresszióról és önbizalomhiányról számolnak be. Ennek részben az is lehet az oka, hogyha eddig rejtegették a problémáikat, a bezártságban pedig erre nem volt módjuk. Nők mesélték nekem, hogy partnereik felelősségre vonták őket, nem értették például, hogy miért nem találnak időt a vacsora elkészítésére” – tette hozzá.

Persze egyeseknél a világjárvány olyan fordulópontot jelenthet, ami közelebb hozta őket a megoldáshoz, rájöttek, hogy miért nem boldogulnak jobban, és hogyan kaphatják meg a szükséges segítséget. Amikor a világjárvány kitört, Amber Lewisnak, a minnesotai Richfield Ben élő 37 éves középiskolai ESL-tanárnak hirtelen több ideje lett arra, hogy elgondolkodjon sok mindenen, hogy ő miért működik egy kicsit másként, egy 2021 februárjában végzett klinikai vizsgálat után végre megkapta a választ: ADHD-s. Ugyanígy járt Krista Broda, egy kétgyermekes anyuka a kanadai Reginából, aki a kijárási korlátozások bevezetése után nagyon nehéz időket élt meg: „Azok a tulajdonságok, amelyeket a legnagyobb hibáimnak tartok, olyan spirálba taszítottak, hogy úgy éreztem, teljesen kicsúsznak a dolgok a kezeim közül. Teljesen elveszettnek éreztem magam. Miközben az járt a fejemben, hogy valami nem stimmel velem, egy barátom posztolt egy cikket a felnőttkori ADHD-ról, és döbbenettel olvastam a szavakat.” Broda ezután felkereste orvosát, majd egy pszichológus két találkozás után megállapította, ő is figyelemzavarban szenved, és ez számára is felszabadító élmény volt. „Olyan sok nő van, aki ugyanabban a cipőben jár, mint én. Azt, hogy elveszünk a rengeteg feladat között, gyakran arra fogjuk, hogy elfoglaltak és túlterheltek vagyunk. Megtanultam elfogadni, hogy ADHD-val élek. Nem szégyenkezem miatta, hanem nyíltan és őszintén beszélek róla.”

Az ADHD és a gyerekek:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése