Olekszij Sztarinyetsz, a csernobili gyermek

Az 1986. április 26-i dátumról az emberek többségének a csernobili atomkatasztrófa ugrik be. Olekszij Sztarinyetsznek azonban ez a nap elsősorban a születésnapja. Az ukrán férfi a katasztrófa napján, délután 6 óra körül, egy Kijev melletti kisváros kórházában született. Édesanyja azt mesélte, a nővérek becsukták az ablakokat és többször is felmostak annak érdekében, hogy kizárják a radioaktív sugárzást.

„Amikor kicsi voltam, költöztünk néhányszor, és minden új iskolában orvosi vizsgálatot végeztek rajtam. Mindig én voltam a legegészségesebb. Természetesen szüleim mindig is aggódtak Csernobil hatásai miatt, mivel csak 250 kilométerre laktunk tőle, és gyakran ennél is közelebb mentünk” – mesélte egy nyilatkozatában Olekszij.

A csernobili atomreaktor (Fotó: Anatoli Kliashchuk/Sygma via Getty Images)

Bár a születési időpontja miatt „csernobili gyermekként” emlegetik, saját bevallása szerint önmagára sosem gondolt így. „Semmilyen szempontból sem befolyásolta az egészségi állapotomat. Teljesen normálisnak érzem magam. Nem jártam Pripjatyban vagy a csernobili erőműben, de biztos vagyok benne, hogy egyszer elmegyek, hogy megnézzem, milyen.”

A férfi a Kijevi Nemzeti Egyetem politikatudomány szakán szerzett diplomát, ám nem a tanult szakmájában, hanem sportújságíróként dolgozik, immár 16 éve. 

Olekszij Sztarinyetsz (Fotó: Facebook)

A nukleális energiával kapcsolatban nincsenek különösebb ellenérzései. „Nagyon pozitívan gondolkodom az atomenergiáról. Ha helyesen kezelik, biztonságos és környezetbarát. Ha jól tudom, a csernobili balesetet emberi tévedés okozta.”

Bár tisztában van vele, hogy Csernobil a történelem része, azonban nem gondol rá túl gyakran. Annak pedig, hogy a katasztrófa napján született, még némi előnye is van, a barátai ugyanis sosem feledkeznek meg a születésnapjáról.

via

Még több érdekesség Csernobilról

• „Hetekig dőltek a radioaktív anyagok az erőműből” – Csernobil hatása egykor és ma
• Egyre több turista megy Csernobilba
• A szocialista álomváros és a vidámpark, ahol senki sem játszott – Csernobilban jártunk