Orosz-ukrán háború

Csütörtök hajnalban Vlagyimir Putyin orosz elnök parancsára teljes körű támadás indult Ukrajna ellen. Az orosz elnök fenyegetőzni is kezdett: ha bárki Oroszország ellen fordul, azt azonnal megtorolják. Itt megnézhető a bejelentés:

Annak ellenére, hogy pár nappal ezelőtt is szakértők és politikusok, mint például a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor is szinte lehetetlennek nevezte a legrosszabb szcenárió bekövetkeztét, megtörtént.

Kijevben megszólaltak a légvédelmi szirénák, gyerekeket küldtek óvóhelyre, és annak ellenére, hogy az orosz hadsereg azt állította, civileket, városokat nem céloznak, több lakos is robbanásokról számolt be, ellepték az internetet a képek és videók lerombolt lakóépületekről. Íme az egyik:

A kijevi benzinkutakon óriási sorok várakoznak benzinért, a metró ideiglenes bunkerré alakult át, és a bankok kénytelenek voltak pénzfelvételi limitet beállítani, annyian menekülnének készpénzzel együtt az országból. És, ha már gazdaság: a háború hírére a forint árfolyama meredek zuhanásba kezdett.

De mikor is kezdődött, miről szól a szomszédunkban, tőlünk alig több mint 1000 kilométerre zajló konfliktus?

Hazug népszavazás okán annektált terület

2014 februárjában véres tüntetések hatására felmentették az akkori ukrán elnököt, Viktor Janukovicsot. Bukása egyértelműen oroszbarát politikájának volt köszönhető, ugyanis 2013-ban nem írta alá az Európai Unióval kötendő társulási szerződést, helyette egyértelművé téve, hogy a Nyugat helyett Putyinékkal kíván szorosabb társulásba kezdeni. Hogy fairek legyünk, fontos leszögezni: Janukovics orosz közeledése annak is volt betudható, hogy az unióhoz való közeledés miatt Putyin importtilalmat szabott ki bizonyos ukrán termékekre, ami igencsak megtépázta az ukrán gazdaságot.

Az ukránok ennek hatására féltették az ország uniós tagságának lehetőségét és az utcára vonultak. A véres tüntetéseken ezrek vesztették életüket. A Janukovics bukása után felállított átmeneti kormány kereskedelmi megállapodást írt alá az unióval, ezzel is közelebb kerülve a tagfelvételhez. Természetesen Moszkva mindezt nem nézte jó szemmel és csak áprilisig kellett várni arra, hogy „válaszlépéseket” is tegyenek.

Az UNICEF Facebookra kiírt közleményéből kiderül, hogy az évek óta tartó konfliktus alatt már 1,6 millió ember kényszerült elhagyni otthonát, és több tízezer civil szerzett súlyos sérüléseket vagy veszítette életét. A szervezet azt írja, hogy mély aggodalommal követi az eseményeket, és azon dolgozik, hogy az érintett területeken élő közel 7,5 millió gyerek hozzájusson tiszta vízhez, élelemhez, orvosi és mentális segítséghez.

Óvóhelyre vonult ukrán gyerekek, a hajnali bombázás után (Fotó: Migration Aid)

A többségében oroszok lakta, de az Ukrajnához tartozó Krím Autonóm Köztársaság orosz megszállása két hónappal az ukrán forradalom után meg is történt, egy kétséges népszavazást követően, melyen állítólag a többség az orosz csatlakozás mellett voksolt. Putyin így annektálta a területet. (A népszavazás azért volt kétséges, mert még az orosz elnök civil és emberi jogi tanácsának honlapjára véletlenül, pár órára kikerült adat szerint is a részvétel 30 százalékos volt, és a voksolók csupán fele szavazott az orosz csatlakozásra).

Erre válaszként, április 26-án Ukrajna elzárta a terület vízellátását biztosító majd 500 kilométer hosszú Észak-krími-csatornát.

Még egy hónappal korábban oroszbarát és kormányellenes csoportok demonstrációi kezdődtek a Donyecki-medence, illetve a vele határos luhanszki régióban is, ami itt fegyveres konfliktussá eszkalálódott és kelet-ukrajnai háború néven ismert.

A zűrzavarban az oroszbarát szeparatisták kikiáltották a Luhanski Népköztársaságot és a Donyecki Népköztársaságot azzal a szándékkal, hogy elszakadjanak Ukrajnától. Ezt az ukrán vezetés és az unió sem ismerte el, és az ukrán hadsereg meg is indult a területre. Moszkva ekkor még azt állította, hogy a harchoz semmi köze nincs, de mint hamar kiderült, több orosz katona is jelentkezett „önkéntesnek” a szeparatistákhoz.

A semmit nem érő minszki tűzszüneti megállapodás

Annak érdekében, hogy a kelet-ukrajnai helyzet ne eszkalálódjon, végül a nyugat sürgetésére is 2014 szeptemberében a belorusz fővárosban, Minszkben aláírtak egy tűzszüneti megállapodást az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) felügyelete mellett. A tűzszünetet Németország és Franciaország vezetői alkudták ki, de nem tartott sokáig, 2015 januárjában kiújultak az összecsapások.

2019-ben Ukrajnának új elnöke lett, Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij, egykori rendező, humorista, előadóművész, üzletember személyében. A Nyugat, főleg Amerika-barát politikát folytató Zelenszkij ténykedését nem nézte jó szemmel Putyin, aki biztosítékot várt arra, hogy Ukrajna sosem csatlakozik a NATO-hoz, és hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete visszavonja állomásozó katonáit olyan területekről, amelyek 1997 után csatlakoztak hozzá. Putyin félelme az inváziótól (Ukrajna ugye benyúlik Oroszországba) alaptalan, ha azt nézzük, a NATO védelmi szövetség.

Erre hivatkozva az Egyesült Államok és a NATO nem hajlandó visszavonulni a nyitott ajtók politikája miatt, sőt, Putyin fenyegetése miatt idén januárban megerősítette katonai jelenlétét Kelet-Európában, több vízi és légierővel. Ezzel egy időben pedig megindult a nyugati országok diplomáciai vezetőinek evakuálása Kijevből.