A helyzet nem mondható jónak, ha az áremelkedést, rezsinövekedést nézzük, nagyon komoly összegekkel nőttek a családok havi kiadásai. Nem könnyű a spórolás ilyen időkben, de pár praktikát érdemes azért kipróbálni, hogy ne maradjon teljesen üres a számlánk, sőt, akár még gyarapodjon is rajta egy kis pénz. A Bank of America lépésről lépésre leírta, hogyan juthatunk el a spórolásig.
Kövesd a kiadásokat!
A spórolás első lépése, hogy tudjuk, mennyit költünk valójában. Ez pedig azt jelenti, hogy vezetni kell minden kiadást – legyen az egy kávé útközben vagy a mosószer a heti bevásárláskor – legalább egy hónapig. A kiadásokat vezethetjük egy sima táblázatban, vagy egy papíron ceruzával, esetleg letölthetünk hozzá egy appot a telefonunkra – ahogy a legkényelmesebb. Amikor pedig megvannak az egyhavi költések, akkor tudunk rendszerezni, külön szedni a tételeket kategóriákba (például rezsi, hitel, élelmiszer, iskola stb.), így kikristályosodik, hol lehetne esetleg megfogni a kiadásokat.
Számolj a spórolással!
Most, hogy tudjuk, mennyit költöttünk egy hónap alatt, elkezdhetjük tervezni a havi büdzsénket, amihez majd megpróbáljuk tartani magunkat. A költségvetésben vezetjük a bevételeket és megtervezzük a kiadásokat, figyelembe véve azt is, hogy milyen alkalmi, nem minden hónapban felmerülő kiadások várhatók. És persze bele kell venni egy megtakarítás kategóriát is, melynek összegét úgy állapítsuk meg, hogy azt biztos tudjuk fizetni. Lehet ez akármilyen kis összeg, valahol el kell kezdeni a spórolást. Az ideális az lenne, ha idővel a megtakarítás a jövedelmünk 15-20 százalékáig is felmenne havonta.
Hol tudsz csökkenteni?
A harmadik lépésben kell meghatározni azt, hogy hol lehetne visszavágni kicsit a költségekből, ehhez lesz nagy segítségünkre az első lépésben összeírt költések listája. Például kiderülhet, hogy jóval többet fizetünk, ha nagybevásárlást tartunk hetente egyszer, mint ha a kisboltba járunk hét közben az épp aktuálisan szükséges élelmiszerért. Esetleg épp fordítva. A mindennapi kiadásokban könnyen elúszik a pénz, de ugyanígy lehet, hogy a fix pénzköltéseken is lehet fogni valamennyit, ha mondjuk mobiltelefon-csomagot váltunk vagy lemondunk pár streamingszolgáltatót, amit nem is nézünk.
Célkitűzés
A spóroláshoz vezető úton nélkülözhetetlen lépés, hogy kitűzzünk magunk elé egy elérhetőnek tűnő célt. Hogy legyen miért félrerakni. Ehhez érdemes átgondolni, hogy milyen célt akarunk elérni rövid távon (egy-három év), és hosszú távon (négy vagy több év). Ezután becsüljük meg, hogy mennyi pénzre lesz szükség mindehhez, és mennyi időbe telhet a megtakarítás. Rövid távú célok például: vészhelyzeti alap (három-kilenc havi megélhetési költségek), nyaralás vagy autóelőleg. Gyakori hosszú távú célok: Lakáselőleg vagy átalakítási projekt, gyerek tanulmányai vagy nyugdíj.
Automatikus spórolás
Szinte minden bankban elérhető az a funkció, hogy automatikusan átrakja egyik számláról a másikra a fizetés megadott részét. Érdemes ezt beállítani, hogy amint megjön a fizetés a számlánkra, rögtön levegye és tegye hozzá a spóroláshoz azt a meghatározott összeget a bank rendszere, amit kitaláltunk magunknak. Ez sokat segíthet a kitartó és elkötelezett spórolásban.