Tánc a coachcsal – ez hozza el a megoldást

Hogyan állt össze a szerzői trió? Ki mit tett a kötetbe?

A könyv főszerzője Jonathan Passmore pszichológus coach, a terület nemzetközi szinten elismert kutatója, a Henley Business School professzora. Munkássága során számos analízist, mély elemzést végezett a coaching területén, hogy bizonyítsa a coaching fontosságát és relevanciáját. Harminc könyv és több mint száz tudományos cikk fémjelzi szakmai nagyságát. A másik társszerző Tracy Sinclair, az ICF (International Coaching Federation – ICF) egykori elnöke, aki egyebek mellett praktikus tudással vértezte fel a könyvet. Az ICF kompetenciái, vizsgarendszere ugyanis folyamatosan fejlődik, változik, így szükség volt egy olyan társalkotóra, aki belülről látja át a folyamatokat, és képes lekövetni a változásokat. A könyvet angol nyelven 2019-ben adták ki. Idén a Pallas Athéné Könyvkiadó részéről megszületett a döntés, hogy magyar nyelven is publikálják a művet, hiszen a hazai olvasóközönségnek is szeretnék elhozni azt a komoly szaktudást, melyet a mű képvisel. Az én feladatom az volt, hogy alkotótársaimmal egyeztetve, társzerzőként a művet magyar nyelven érthetővé, illetve a régiónk számára is relevánssá és aktuálissá tegyem, kiegészítve azt az elmúlt három év szakmai változásaival.

A könyv 8 alapkompetenciát mutat be, melyekkel egy nemzetközileg elismert coachnak rendelkeznie kell. Van ezek között fontossági sorrend? Ön melyiket tartja a legjelentősebbnek?

A nyolc alapkompetencia közül mindegyik fontos. Hiszen annak érdekében, hogy egy coaching hatásos legyen a szakmánk teljes eszköztárát használnunk kell egy ilyen beszélgetés során. A kompetenciák alkalmazása segít, hogy az ügyfél gondolkodását támogassuk. Tudatos használatukkal az ügyfél igazi profi támogatást kap a gondolkodási folyamatához, így nagyobb valószínűséggel találja meg a számára legkedvezőbb megoldást. Mindezért fontos, hogy az összes kompetenciának birtokában legyünk, és megfelelően alkalmazzuk azokat.

Ha mégis választanom kellene, akkor talán a legfontosabbnak az etikai kódexet tartanám. Arra tanít, hogy hogyan dolgozzunk együtt az ügyféllel úgy, hogy valóban a coaching keretei között maradjunk. Megadjuk azt a támogatást, és megteremtsük azt a biztonságos teret, ami neki a fejlődéséhez szükséges. A szerződéskötés kompetenciát is elengedhetetlennek tartom kiemelni, amely arról szól, hogy megtaláljuk, beazonosítsuk azt, amivel az ügyfél az ülésen foglalkozni szeretne. Kulcsfontosságú, hogy legyen egy kitűzött cél, amelyet a beszélgetés során az ügyfél és a coach is szem előtt tart. Ez a struktúra ad egy keretet, amelyben meg tud történni maga a coaching.

Hogyan lehet fenntartani az ügyfél bizalmát és mi történik, ha elveszik?

Ha nincs bizalom az ügyfél és a coach között, akkor nincs coaching. A beszélgetések arról szólnak, hogy az ügyfél a legbelsőbb gondolatait is feltárja, megosztja annak érdekében, hogy megtalálja a számára legjobb megoldást az adott témára. A folyamat ott kezdődik, hogy az ügyfél coachot választ magának. Ilyenkor érvényesülnek a preferenciák. Olyan segítő szakembert keres mindenki, akivel érzi, hogy megvan a kapocs. Ha ez valóban így van, és ebben a kérdésben jól döntött, akkor tud épülni a bizalom. Ekkor tudunk egy mélyreható és ezáltal eredményes coachingfolyamatot létrehozni.

Ahogy a diákjaimnak is szoktam mondani: „Mi profi bizalomépítők vagyunk!” – ez a szakmánk. Az alapkompetenciák és viselkedési szabályok betartása ezért is fontos, hiszen a szakmaiságot erősíti a coaching alatt.

Az út és a tánc metaforája többször is visszaköszön a könyv során. Hogyan kapcsolódik ez a kettő a coachinghoz?

Az utazás jelképezi, hogy a coachingbeszélgetés során elmozdulás történik, utazunk a megoldás felé. Az eredményhez vezető út nem mindig egyenes, vannak mellékágai. Az ügyfél tudja legjobban, hogy melyik vonalat akarja követni, mi csak vele táncolunk. A jelenből utazunk tehát a megoldás felé, kis lépésekkel – ilyen szempontból ez egy irányított, változó ütemű tánc.

A tánc a közös mozgást szimbolizálja, melyben a kliens kezdeményez, hogy a meghatározott téma mely szegmense érdekli, mellyel akar mélyebben foglalkozni. A coach pedig őt követi.  Lehet ez gyors, amikor a segítő egyik hatásos kérdését teszi fel a másik után. Ez akkor jellemző, amikor berögzült gondolkodási sémákkal kell előszőr szembesíteni, majd ezekből kimozdítani az ügyfelet. De lassúzhatnak is. A beszélgetésekben, táncokban fontos szerepe van a csendnek, a látszólagos mozdulatlanságnak hiszen a nesztelenségben születnek a gondolatok. Ezért is bátorítanék mindenkit, hogy ne féljen a csendtől, mert az lényeges része a coachingfolyamatnak.

A könyvben szerepel egy gondolat miszerint, önmagát is megtalálja a coach a másikban. Hogy kell ezt elképzelni?

József Attilát idézve: „…Hiába fürösztöd önmagadban, Csak másban moshatod meg arcodat. Légy egy fűszálon pici él. S nagyobb leszel a világ tengelyénél…” Költőnk szavai tökéletesen körülírják a coachingbeszélgetés fogalmát. A coaching, épülés az ügyfél és a coach oldaláról is. Egy önismereti utazás, melyben mindkét félnek szüksége van a másikra, fejlődnek egymás által, felfedezik önmagukat, életük mozzanatait a beszélgetés során. Többek lesznek a beszélgetés által, mivel új nézőpontokat fedeznek fel, ismernek meg.

Coachként meg kell tanulni, hogy hogyan reflektáljunk az elhangzottakra, hogyan mutassunk tükröt a másiknak, ha éppen az szükséges. Ehhez elő kell hívnunk eszköztárunkból azokat a kompetenciákat, melyek az ügyfél fejlődését szolgálják. Azaz felkészülünk a beszélgetésre, a partnerre fókuszálunk, az ő felismeréseire és arra, hogy problémái megoldását hogyan tudjuk a leginkább támogatni. Ez önismeret nélkül nem menne! Száz százalékban jelen kell lennünk a folyamatban, beleélni magunkat a kliens helyzetébe, s amennyiben szükséges más nézőpontokat is felkínálni neki miközben végig önmagunkat adjuk.

Mindenkinek szüksége lenne coachra?

Véleményem szerint igen, mindenkinek kell egy coach. De, ami leginkább nélkülözhetetlen, hogy mindenkinek saját maga számára gondolkodási térre és időre van szüksége, hogy átgondolja, hogy valóban mi az, ami fontos neki. Ebben a coach jelenléte nagyon sokat segít egy-egy ülés alkalmával. Ösztönöz, hogy azzal foglalkozz, amit meg akarsz oldani, ami nehezen megy, ami számodra feladat és kihívás.

A könyvben leírt kompetenciák mentén ezeket magunkon is tudjuk alkalmazni. A harmincadik fejezetben ismertetünk egy olyan strukturált reflexiós folyamatot, amelyben nyolc kérdéssel segítünk a reflektív gyakorlat kiépítésében. Ezt bárki elvégezheti saját magán, és reflektív gondolkodás által tudatosabbá teheti működését. Coachként természetesen azt vallom, hogy mindenkinek kell egy coach, de az is elfogadott, hogy megtanulhatod saját magadat is coacholni. Szánj időt arra, ami számodra fontos! Legyen a napodnak olyan része, amikor csak magaddal foglalkozol, és átgondolod, hogy éppen milyen folyamatokban vagy, hol érzed jól magad és melyikből szeretnél elmozdulni.

Mit kap egy képzett coach és mit egy nem szakmabeli a könyvtől? Hova jut, ha elolvassa a könyvet?

Azt kívánom, hogy minden coach a könyv szerinti nemzetközi sztenderd alapján dolgozzon, mert ez a coaching! Ezt kell követni ahhoz, hogy a szakmaiságunkat megéljük és bizonyítsuk. Minden szakmának megvannak az alapjai, így a miénknek is. A Nemzetközi Coaching Szövetség (ICF) a legnagyobb szakmai szervezet a világon, több mint ötvenezer akkreditált coachot tömörít. Hatalmas szakmai tudás és tapasztalat van amögött, ami alapján a coaching szakmát és a könyvben található kompetenciákat kialakították, és megfogalmazták. Ezt kell nekünk is követnünk!

Kívülállóként pedig bepillantást nyerhet az olvasó abba, hogy mi a coaching. Ez alapján tudatosabban képes vizsgálni és megítélni, hogy például szeretne-e coach lenni, vagy akar-e coachoz járni. Megérthető hogyan működik ez a szakma, továbbá nagyon bízom benne, hogy a téves hiedelmek felszámolásához is hozzájárul a könyv.

Az Így lehetsz coach című könyvben a szaktudás elolvasható, érthető, megtanulható. A mű meghatározza a nemzetközi coachingnormákat, olvasmányos annak is, aki nem coach, ezáltal ügyfélként is világossá válhat az, hogy mi az, ami egy coachingbeszélgetéstől elvárható. Az olvasónak lehetősége nyílik a segítő szakmák műfajai között válogatni, hisz megérti pontosan, hogy mit is csinál a coach. Két dolog teszi a coachingot szakmává, az egyik a kompetenciarendszer, a másik az etikai kódex. A könyv mindkettőt tartalmazza. Ez a két dolog a coachok eszköze: vésője, ecsete, kalapácsa, mindaz, amivel teszünk egy profi coach szakmai beszélgetésért. A cél, hogy az igazán eredményes legyen – az ügyfél szemszögéből. Ennek érdekében használjuk tudásunkat és támogatjuk ügyfeleinket a sikerben. Ezért mondom azt: legyen bennünk annyi szakmai ambíció a profizmusra, hogy azt követjük, amit a szakmánk elvár tőlünk.

A cikk szerzője: KNK PR&Média