Életmód

Nyugdíj kisokos – a legfontosabb fogalmak

A nyugdíjjal kapcsolatban rengeteg idegen kifejezéssel és szakszóval találkozik az ember, ami már önmagában is megnehezíti, hogy kiigazodjon a téma útvesztőiben. Valamennyi fogalmat felsorolni is nehéz lenne, viszont van pár olyan, aminek ismerete már jóval a nyugdíjkorhatár előtt, még aktív éveinkbe fontos lehet számunkra. Lássunk most néhányat ezek közül!

Szolgálati idő

A szolgálati idő az időszak, amely alatt valaki nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, és a nyugdíjjárulékot be is fizette. A törvény külön meghatározza azokat az időszakokat, amelyek nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül is szolgálati időnek számítanak. Alapvetően tehát szolgálati idődbe az az időszak számít bele, amikor a nyugdíjjárulékot valamilyen formában levonták. A szolgálati idő az egész aktív életkor során szerzett biztosított időt felöleli, azaz a szolgálati idő magába foglalja mindazon időszakokat, amelyek alatt valaki biztosított volt, az előírt nyugdíjjárulékot megfizette, vagy a szolgálati idő szerzésére kötött külön megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. A szolgálati idő hossza dönti el, hogy a nyugdíjellátást igénylő személy az öregségi nyugdíj mely fajtájára jogosult.

Nyugdíj kisokos - a legfontosabb fogalmak

Öregségi nyugdíj
Az öregségi nyugdíj olyan saját jogú nyugellátás, amely meghatározott életkor (öregségi nyugdíjkorhatár) elérését követően és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén jár a biztosítási jogviszonyban nem álló személy részére. Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.
Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár az 1952. január 1-je előtt születetteknél – nők és férfiak számára – egységesen a 62. betöltött életév.
2010. január 1-jétől fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár.
Az öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint módosul:
– aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,
– aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,
– aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,
– aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,
– aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap ,
– aki 1957-ben született, annak a betöltött 65. életév.

Nők kedvezményes öregségi nyugdíja
A nők kedvezményes nyugdíjazásával foglalkozó új szabályok szerint az a nő, aki kereső tevékenységgel és a gyermekneveléssel összesen legalább 40 év jogosultsági időt szerzett, az életkorától függetlenül nyugdíjba vonulhat. Vagyis a korhatárra való tekintet nélkül, pusztán a jogosultsági idő feltétel teljesítésével lehet nyugdíjjogot szerezni. E kedvezményt hosszú munkajövedelem utáni járulékfizetéssel kell megalapozni, ezért minimum 32 év kereső tevékenységgel szerzett jogosultsági időt kell igazolni. A kedvezményes nyugdíj meghatározásakor jogosultsági időnek tekintik a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal járó szolgálatit időt, illetve a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati időt is. A kedvezményes öregségi nyugdíj viszont nem állapítható meg akkor, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet. Szintén nem jogosult az a nő kedvezményes öregségi nyugdíjra, akinek a súlyosan fogyatékos, vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, és a szolgálati ideje nem éri el a 30 évet. A 32 év kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő – ha a jogosult a saját háztartásában 5 gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetében újabb egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

Önkéntes nyugdíjpénztár
A nyugdíjcélú megtakarítás egyik eszköze az önkéntes nyugdíjpénztár. Ezekbe aktív munkaévek során az adózott jövedelemből önkéntesen vállalt összegeket fizetnek be a tagok azért, félretegyenek annyi pénzt nyugdíjas éveikre, amiből megőrizhetik az aktív dolgozóként megszokott életszínvonalukat,. A nyugdíjpénztárak a fedezeti tartalékon felhalmozott összegeket (a pénztártagok számláin lévő megtakarításokat) folyamatosan befektetik, és az elért hozamot jóváírják az egyéni nyugdíjszámlákon. Az önkéntes nyugdíjpénztárnak bárki tagja lehet, aki elmúlt 16. éves, valamint a Pénztár alapszabályát elfogadja, és legalább az egységes havi tagdíj (5.000 Ft) megfizetését vállalja. A rendszeres tagdíj mellett, tetszőleges időközönként lehetőség van eseti befizetésekre is.

Nyugdíjbiztosítás
A nyugdíjbiztosítás egy olyan speciális életbiztosítás, amelynek lejárata a kötéskori nyugdíjkorhatárig tart. A biztosítás összegét akkor fizetik ki, amikor a biztosított ténylegesen nyugdíjba vonul vagy eléri a hivatalos nyugdíjkorhatárt. Ezen felül pedig térít legalább 40%-os rokkantság és halál esetén is. A nyugdíjbiztosítások sok biztosító társaság esetében szinte teljesen megegyeznek a piacon lévő korábbi életbiztosításokkal és mindössze egy záradék, egy pecsét került rájuk annak érdekében, hogy a törvényi feltételeknek megfeleljenek. Vannak olyan társaságok is, akik azonban vadonatúj nyugdíjbiztosítási termékeket dobtak a piacra, hogy ők is kínálhassanak adó visszatérítésre jogosító szerződéseket az ügyfeleiknek. A záradékos és az új termék között jogilag nincsen különbség, tehát az adójóváírás mindkét típusra ugyanúgy igénybe vehető, a feltételekben viszont jelentős eltérések tapasztalhatóak.

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top