A fiú, akinek öt féltestvére van, de csak kettőt ismer – ki számít testvérnek?

A család fogalma kitágult, a testvérek már egyáltalán nemcsak azt a szűk, vér szerinti kört jelentik, mint régen.

A mozaikcsaládok világát éljük, több van már lassan olyan család, amiben előző házasságból, családból érkezett gyerekek élnek együtt testvérként, mint a hagyományos, 50 évig házasságban élő szülők csupa vér szerinti gyerekkel. Ez egyébként nem olyan rossz dolog, hiszen minél több családtagja van egy gyereknek, annál több emberre számíthat az életében, annál több támasza lesz majd, amikor felnőtt. Egy anya mesélte el a saját tapasztalatát, hogy a testvérek fogalma a saját mozaikcsaládjában mennyire átalakult.

Anikó életében van bőven bonyodalom, kétszer vált el, mindkét házasságából születtek gyermekei. A második férje már úgy érkezett a házasságba, hogy volt az első feleségétől két gyermeke, Anikótól született egy fia, a válás után pedig újra megházasodott, és abban a kapcsolatban is született már egy baba. Anikónak pedig az első házasságából van két lánya. „Alaposan össze lehet zavarodni nálunk, ha elkezdjük megszámolni a féltestvéreket – mondja Anikó. – Apa oldaláról három, anya oldaláról kettő féltesója van a kicsi fiamnak, ám csupán az én két lányomat ismeri, az apja részéről egyik testvérével sincs kapcsolata.

Ha arra kellene válaszolni, hogy ki az igazi testvére, akkor hivatalosan az öt gyerek közül egyik sem, hiszen nincs egyikükkel sem közös apuka, ám a szívében az én két lányom a valódi testvér, hiszen velük cseperedik születése óta.

Bár tény, hogy vér szerint ugyanannyi köze van csak hozzájuk, mint az apai részről a három másik féltestvérhez, akiket nem ismer, a lényeg mégiscsak az, ha testvérről beszélünk, hogy milyen érzések fűzik egymáshoz őket. A nagyok is rajongásig szeretik a kicsit és a kicsi is odavan értük, csak ez a lényeg.”

Ki számít testvérnek?

Ki számít testvérnek? (Kép: Getty Images)

Az apai részen lévő három féltestvérről nem tudott Anikó igazán nyilatkozni, mivel ő sem ismeri őket, az apa pedig teljesen eltűnt a fia életéből, egyáltalán nem tartja vele a kapcsolatot. Az anya arra készül fel lélekben, hogy amikor majd kamaszkorba lép a fia, akkor lesznek kérdései az apjáról, féltestvéreiről, amikre őszintén válaszolni fog és segíti a fiát abban is, ha fel akarja venni a kapcsolatot a féltestvéreivel.

„Az apja nem ismeri a saját fiát, utoljára négyéves korában találkozott vele, akkoriban ismerkedett meg az új feleségével, akkor hagyta abba a gyerekkel a kapcsolattartást – folytatja történetét Anikó. – Nem tudom, miért, talán az új asszonynak nem tetszett, hogy van már előző házasságból gyereke, mert ahogy hallottam, az exem az első kapcsolatból származó két gyerekével is megszakította a kapcsolatot teljesen.

Mindenesetre ennek már öt éve, a fiam nem is emlékszik az apjára, sem pedig a féltestvéreire, akiket kétéves koráig talán háromszor látott.

Sokat gondolkodtam rajta, hogy megkeresem az első feleséget, hogy tartsák a kapcsolatot a féltestvérek az apa nélkül is, de aztán inamba szállt a bátorságom, nem mertem neki írni, mert tudtam, hogy nem igazán szeretett, amíg az exférje felesége voltam. Nem akartam konfliktust, úgyhogy nem erőltettem a dolgot, de lehet, hogy rossz döntés volt, mert jó lenne, ha ismerné a többi féltestvérét a fiam, lenne velük is egy jó kapcsolata, mert az életben sosem lehet tudni, mikor van szükségünk a családunk segítségére, támogatására. Annál jobb a gyereknek, minél több családtagra számíthat.”

Ha meg akarnánk fogalmazni tehát azt, hogy ki számít testvérnek, akkor Anikó példájából is jól látható, hogy nem lenne egyszerű dolgunk. Míg régen egyértelműen a közös anya és apa volt a testvérek definíciójának alapja, addig mára ez alaposan átalakult, és inkább azt mondanánk, hogy az a testvérünk, akit a szívünkben testvérnek érzünk, még akkor is, ha anyánk és apánk nem közös, félig közös, vagy soha nem találkoztunk az életben, csak ugyanattól az apától származunk.

A mozaikcsalád: