Ezo

Találkozásom egy zen mesterrel

Szemüveges, magas lány nyitott ajtót, nagyjából lúzer, amolyan semmilyen. Fiatal volt, lendületes és vidám, mégis, szürke ruhájára és arcára pillantva az embernek az a benyomása támadt, hogy nem egészen az igazság keresése hozta be ide...

“Szunimot keresed?” – Fura hangzású, izgalmasnak tűnő, keleti szó, amelytől rögvest akkorát dobbant a szívem, mint ducijucinak, amikor Elvis kisvárosi hasonmása a röcsögei művház színpadára lépett, s a korábbi “krisnás” kalandozásom emlékeinek füstölőillatú nyugalma megérintette a… mimet is?

“A teaszertartásra jöttem” – válaszoltam.

“Itt nincsen teaszertartás ilyenkor. Itt most elvonulás van, és esti gyakorlatra készülünk, de ha szeretnéd, megkérdezhetem Szunimot, hogy bejöhetsz-e velünk gyakorolni.”

Körülnéztem, a helyben nem volt semmi különös: cipőtartók, sok-sok papucs, fogasok, egy kis asztal, rajta füstölőtartó, benne föld és hamu. Az asztal fölött szakállas fickó kissé áttetsző fehér papíron (rizspapír), apró, bordó-barna-fehér és fekete sormintás selyem paszpartuval, alig néhány egyszerű, határozott fekete vonallal megfestve: Bódhidharma képe. Könyvek, prosik, adományosláda… szép volt itt, de nem azért, mert a falak, a bútorok vagy a képek szépek lettek volna. Úgy amúgy volt szép. Persze a bűvös ázsiai bölcselet, tudás meg a nyugalom reményével telve azt hiszen, én magam is szépítettem rajta picit, úgy amúgy magamban… a fejemben, bent. Izgalomban várakoztam, igazából nem is tudom, lehet, hogy rettegtem is… Még dobbant kettőt a szívem, kissé zavartan: hülye szektások, menekülj!

A hellyel-közzel kopasz és hajas idegenek csendesen osontak a házban, mindannyian szürke ruhában. Senki sem szólt hozzám, léptük sem koppant, csak a bögrék, ahogy a bejárati ajtóval szemben, a folyosó másik végén nyíló fehér ajtón kilépve befordultak a konyhába, hogy teát töltsenek egymásnak és maguknak a drapp cserépkancsókból.

Hamarosan kilépett egy jóképű, lendületes, magabiztos férfi, egészen megnyerő kis fiatal nyikhaj, amolyan menedzsertípus. Vékony, középmagas alakján bő, szürke nadrág, és egy féloldalt, a szíve alatt félmasnira kötött, félhosszú köpeny. Jellegtelen szürke pamutzsákba rejtett lényének kiscsikóra emlékeztetően mozgékony, könnyed méltóságát csak fokozta köpenyből kibukkanó, szokatlanul hosszú nyaka, amely fölött üde, tiszta, kék szeme pontosan úgy ragyogott, ahogy az már egy zen mestertől ugyebár definíció szerint elvárható, és a homlokán már-már megcsillanni sejtettem a szépség meg az isteni tisztaság és szeretet visszafogott, könnyű fényét. Így visszagondolva, bár fiatalnak és éretlennek tűnt ahhoz, hogy zen mester legyen, minden vonását hordozta egy olyan tiszta szívű, megvilágosodott lénynek, aki mellett nincs útja torkodon kifelé hazugságnak, sem tévedésnek, mert rögtön ahhoz az igaz lényhez szól benned, akiről azt hitted, nincs is, vagy már rég elfelejtetted: egy bölcs, őszinte, komoly és erős lényhez, isten benned lakó gyermekéhez.

“Segíthetek?” – hangzott el a később olyan sokszor hallott, standard tankérdés…

A teljes cikket a Gyeva blogon találod!

Találkozásom egy zen mesterrel

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése