Mire is jó a böjt?

A telet követő tavaszra készülni kell. Az ünnepre is. Télen az ember meleget kíván. Meleg szobát és meleg ételt. Húsokat, fűszeres falatokat, amelyek finomak ugyan, de elnehezítenek. A bennük lévő szennyező anyagok lerakódnak az erekbe, az ízületekbe, elzsírosítják a vért. Ezért kell, kellene időről időre megtisztítanunk a szervezetünket.

– A katolikus vallás szerint a húsvétot megelőző hat hét a böjt időszaka, de maga a böjt minden nagy vallásban és kultúrában jelen van – mondja Pistyur Imre, gyógynövényes gyógyító. – Alkalmazták a perzsák, az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is. Általános értelemben az élvezetektől, az örömöktől való tartózkodást jelenti, sok helyen nemcsak az evésre, húsevésre, de az alkoholfogyasztásra, sőt, a borotválkozásra és a tisztálkodásra is vonatkozik. Nem kötődik kizárólag a testhez, inkább egy szellemileg vezérelt, lelkileg átélt folyamatnak nevezném. Nem úgy kell elképzelni, hogy aki böjtöl, az aszkéta, aki ül egy hegy tetején, szenved, és még levegőt is ritkán vesz. Szó sincs róla. Ha ugyanis az ember tudja, hogy a szervezetével valami jót tesz, akkor ennek a biztonságnak megfelelő folyamatok indulnak el a testében. Ehhez nem kell vallásos hit, inkább valami bizakodó elvárás. Nem szenvedni kell, éhezni sem, csak figyelni arra, miből és mennyit eszünk. Sok gyümölcs, zöldségek és rengeteg folyadék – ezekre van szükség. Ha az ember helyesen böjtöl, nem gyengül le, nem fárad el és nem lesz sápadt. Sőt: az az energia, amely eddig az emésztésre használódott el, most megmarad, és máshol szolgálja az embert. Jobb lesz a hangulata, felfrissül a szelleme, nemcsak testben, hanem lélekben is megtisztul.