Aktuális

Küzdelem

Az alábbiakban két olvasói levelet közlünk arról, hogy vajon legitim eszköz-e a gyermeknevelésben a kiabálás? E kérdés hátterében mindig valamilyen türelmetlenség húzódik meg.




A problémák a lányom második terhessége óta állnak fenn. Akkor kezdte az ordítozást három éves kislányával, egész terhessége alatt, és azóta is. Ma a gyerekek 9 és 6 évesek. Erőszakosak, kiabálnak, s hogy abbahagyják, nem rég még a szülők a pincébe hordták őket. Újabban az autóba zárás a szokásuk. A kisebbik unokám fiú. Amint önállóan kezdett a WC-re járni egyfolytában azt kiáltozta az édesanyja, hogy ülve pisiljen, mert ő nem hajlandó a spriccelés után takarítani. Szerinte válóok, ha egy férj nem ülve végzi a dolgát (mármint a kicsit is). Kis unokám éjszakánként kinyújtott, keresztbe tett lábbal sír, egész teste megfeszül és nem engedi kikísérni magát a fürdőszobába. Ilyenkor azt kiáltozza, hogy “jaj, nem akarok bepisilni!” Így kell a 26 kg-os gyereket kicipelni, és még akkor is arra mérges, aki kivitte. Már azt is mondtam neki, hogy nyugodtan pisiljen be, de azt mondja, “akkor a mama mindig haragszik”. Mit tehetnék, hogy a gyerek kínjai elmúljanak? Amikor két hétig nálam van, a második héten már alig van problémánk. Próbáltam már az apával is beszélni, de ő mindenben követi a feleségét .”

Az én kislányom három éves. Egyedül nevelem. Ami rettenetesen elkeserít, hogy sokat kiabálok vele, pedig éppen ez az, amit semmiképpen nem akartam. Türelmetlen vagyok. Türelmetlenségemet az váltja ki, hogy például reggeli öltözködésnél, azt akarja, hogy én öltöztessem, de amikor aztán öltöztetetem dülöngél, nem áll meg egyenesen és mindenféle módon nehezíti a dolgot. Ha megyünk valahova nem jön rendesen, hanem megáll, bámészkodik, felvesz valamit, amit talál az utcán, azzal játszik, lát egy lépcsőt felszalad, meg leszalad rajta, én meg sietnék bevásárolni. Ilyenkor aztán elveszítem a türelmemet, rángatom, rákiáltok, ő meg akaratos lesz, azért se akar rendesen jönni. Az akaratosság egyébként is jellemzi. Ez is egyik oka mindennap többször is kiújuló küzdelmeinknek. Ugyanakkor nagyon rossznak tartom, hogy a napjaink így telnek el, és hiába szeretem, ebből nem jön ki semmi. Mit kellene tennem, hogy mindez megváltozzon?”

Dr. Vekerdy Tamás válasza – II. rész >>

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top