Aktuális

Hófehér ing, kicsi piros bocskor…

Kékkapus ház Pilisszentlászlón. Szeles hideg odakint, melegség idebent. Kandalló, mécsesek, narancsillat. Béke, nyugalom és emlékezés. Várakozás. – Fahéj és sült alma illata... Ez jut eszembe elõször.




Karácsonyi ének

Karácsonyesték. Mindegyik más. Mindegyikre emlékezünk. Vannak köztük olyanok, amelyek mégis kiemelkedők, ezen karácsonyok szelleme időről időre újra meglátogat minket. S mi örömmel fogadjuk őket.

További karácsonyok:

• Murányi Tünde »

• Karinthy Márton »

• ifj. Béres József »

 
–  Pincen, ebben a kicsi Ipoly menti faluban éltünk a szüleimmel és a nagyszüleimmel hatéves koromig. Felvidéki falu, félúton van Losonc és Rimaszombat között. Az ünnep, emlékszem, kimagasodott a többi nap közül. Mert sok munkát adott a karácsony, adventben még disznót is vágtunk, mégsem csak a ház körüli dolgokra meg az ételekre figyeltek az emberek, hanem önmagukra, önmagukba is. A nagymama ment a szentcsaládjárásra, olyankor Szent József és Szűz Mária szobrát vitték házról házra. Ahová mentek, ott szépen terített asztal mellett imádkoztak és énekeltek. A sok munka mellett, jutott idő belső készülődésre is. Sokat gondolkozom ezen, hogy hiszen a természet is ilyenkor levet magáról mindent, ami látvány, ami vonzza a szemet, és befelé fordul. Készülődik. Nekünk is így kell, hiszen töltekezés ideje van. Ahogy egyre több gyertyát gyújtunk vasárnaponként, úgy kell nőnie bennünk is a fénynek.





Egy gyerek csak szemlélője az ünnepi készülődésnek, legtöbbször én is láb alatt voltam. Figyeltem a nagymamámat, aki összetöpörödött kis asszony volt, ő vezényelte, ki, mit csináljon. A felnőttek mind siettek, idegesek voltak, izgatottak, szenteste mégis mindig minden a helyére került. A tisztaszobában állt a fa, nekünk, gyerekeknek meglepetés volt mindig. Oda is terítettek, az ajándékokat a kis Jézus hozta. Emlékszem a kicsi piros bocskorra, szőrmével a szára körül, hogy örültem annak! A nagypapám ragyogó fehér inget vett, és vacsora előtt köszöntőt mondott. Köszönte, hogy megértük együtt ezt a napot. Az asztal alá előző nap behordták a szerszámokat, sarlót, kaszát, amellyel nap mint nap dolgoztak odakint. Szalmát is tettek melléje meg búzaszemeket. Azért, hogy megszentelődjenek, hiszen az állat és a termés az életet jelentette. Vacsora előtt egy gerezd fokhagymát kapott mindenki, hogy megtisztulva kezdhessük az ünneplést, hozzá túrós lepényt. Aztán almát szeltünk föl, annyi gerezdre, ahányan a családban voltunk. Hogy bármi történik, mindig egymásra találjunk a következő évben. Utána jött az üres káposztaleves, a mákos és a túrós guba, hal, aszalt gyümölcsök, bejgli, aprósütemények. A böjt csak éjfélkor, az Úr eljövetele után oldódik, zsíros húsos ételek csak másnap kerülhettek az asztalra.

További karácsonyokról a Nők Lapja december 21-én megjelenő 51-es számában olvashatsz!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése