| A hét témája a Nők Lapjában: Anyák. Fiatalon vagy éretten? Jókor! Anya. Tizenhét évesen ugyanúgy, mint negyvenévesen. Kinél gondosan megtervezve, kinél belülről hajtva. De létezik túl korán vagy túl későn? Lehet ebben hibázni? Talán, ha a zsebünkben lapulna az érettségmérő berendezésünk Ami megmondaná, mikor van itt az idő. De nem lapul. Van viszont karrier, ösztön, félelem, biztonság, társadalmi elvárás, családi hagyomány És a végén egy új Élet. Meg egy Anya. Tizenhét évesen ugyanúgy, mint negyvenévesen. További cikkek a témához: “Gyerek nélkül zene sincs ” » “Nem késtünk el a családalapítással” » A szülőséget tanulni kell! » Az összeállítást készítették: Dobray Sarolta, Fejős Éva, Kertész Gábor |
Tervezve? Ó, dehogy volt! Illetve gondolkodik el Judit, hogyan is történt. Összevesztem a párommal, és dühömben azt találtam mondani: bezzeg, ha lenne egy gyerekünk, másképp lenne minden! Erre ő elvette a tablettáimat, és tessék, itt az eredmény szeretettel mutat Barbi felé.
Egy hónap múlva már terhes voltam. Nem gondolkodtam én különösebben, hogy mi lesz, hogy lesz. Csak azt tudtam, nekem ez a gyerek kell, és kész. Olyan természetesnek tűnt az egész. Én fel voltam rá készülve, azt hiszem. A családom már kevésbé Megdöbbent mindenki. De igazából engem úgy neveltek, hogy , hogy nem neveltek. Mindig azt csinálhattam, amit akartam. Anyámékkal laktunk. Gyerek voltam még én is. Mi más lenne egy tizenhat éves?! Lazán vettem nagyon, magát a terhességet is. Semmi félelem, semmi aggodalom. Beszélgettem Barbival, mikor még a hasamban volt, mindig. Hogy miért? Egyszerűen éreztem, hogy kell. Azt hiszem, bizonyos dolgok maguktól megszületnek egy Nőben, amikor növekedni kezd benne egy másik Élet. Ez nem korfüggő.
Ahogy mesél, úgy tűnik, mintha valóban ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Hogy az ember fogja magát, és hirtelen felindulásból szül egy babát, tizenhét évesen. Nézem őket, ahogy iszogatják a narancslevüket. Most mint két barátnő. Cinkos egymásra nézések. Aztán egy kis kamaszos, szemtelen feleselés. És abban a pillanatban a barátnőből Anya lesz. Tiszteletet követelő. Azaz tiszteletet követelni igyekvő
Judit folytatja a történetet. Hogy persze akkor neki kiesett az iskola. Az érettségi. Csak a gyerek volt, három évig. Az édesanyjáéknál laktak, Barbi apjával együtt. Aztán ketten maradtak, a kislánnyal. Másfél évre. Akkor találkozott a mostani párjával. Ez most a család. Nyugalom, szeretet, munka. Minden rendben. Mikor kérdezem, nem hiányzott-e neki a pezsgés, a húszéveseké, egyértelműen felel. Nem, soha.
 |
De Anya! Én húszévesen szülök! Mert az se nem idős, se nem fiatal.
Kisebb vita bontakozik ki közöttük a dologról, Judit szemében mintha megjelenne az aggodalom.
Huszonötnél hamarabb semmiképp nem akarom, hogy gyereke legyen. Előbb tanuljon! Legyen meg az érettségije, ne úgy, mint nekem. Persze tanulni sosem késő. Én is most csinálom az ápolónőit Elgondolkodik. Talán, ha anyámék nem úgy állnak a dolgaimhoz, ahogy, akkor én is később szültem volna. Talán valamiféle menekülés, dac volt ez részemről, igen. És nem akarom, hogy Barbival ugyanez történjen. Rám nem vigyáztak. Én viszont olyan vagyok Vele, mint egy tyúkanyó. Óvom, védem. A fiúktól is… És próbálok szigorú lenni. Hogy el ne kanászodjon. Talán történhetett volna minden tökéletesebben. De ha újra csinálhatnám, ugyanezt tenném, ugyanígy. Mert nézz csak Rá Megérné bármi, hogy ne legyen most egy ilyen gyönyörű nagylányom? Az Anya szemében szeretet, a Lány arcán grimasz. Barátnők, testvérek, anya-lánya, egyszerre.
A témáról bővebben a Nők Lapja május 3-án megjelenő 18-as számában olvashatsz!
Ilyen fordulatokat hoz a Merkúr a kapcsolataidba a következő hetekben
Tepsiben sült túrógombóc tejfölöntettel – krémes, puha, isteni!
Ezt az alsóneműt három országban is betiltották
Nagyon nehézkes természetűek ezek a csillagjegyek
Állítólag újra összejött Kucsera Gábor és Tápai Szabina
Milliárdossal állt össze Havas Henrik
Ezeket a csillagjegyeket mindenki szereti
