Aktuális

Önkielégítés – egymás előtt

Sajnos csak úgy tudok elélvezni, ha magamat is izgatom. Megkértem a párom, hogy õ is izgassa magát elõttem, de nem akarta megtenni. Akkor én se csináljak ilyet? Szerinted helyes, ha a párok a szexben megtartják a saját kis szférájukat?

Kedves Soma!

Nagy érdeklődéssel olvasom a tanácsaidat, néha sokkoló érzések mellett, amikor magamra ismerek. Pedig nem kellene csodálkoznom azon, hogy egy adott probléma több ember élete része/átka is lehet. Amivel kapcsolatban a tanácsodat szeretném kérni, nem egy új keletű dolog, én mégsem tudok megoldást találni.

A párommal másfél éve vagyunk együtt. Amíg vele nem találkoztam, hitemnek és neveltetésemnek köszönhetően meg voltam győződve arról, hogy házasság után szeretném átélni az első szexuális alkalmat. De egyszer csak berobbant az életembe, elvarázsolt, és amit korábban elképzelhetetlennek tartottam, vele megtörtént (ráadásul csodás volt).
A szexuális életünk – ahogy lenni szokott – eleinte nagyon szenvedélyes volt. Olyan hirtelen tört ránk a vágy, hogy néha alig tudtunk eljutni az ágyig. A párom eközben fokozatosan építette le rólam a gátlásaimat és a bennem lévő falakat, amelyek akadályoztak az átélésben. Be kell vallanom, nem volt könnyű dolga ezen a téren, kemény falat vontam magam köré.

Pár hónap múlva aztán elkezdett lankadni a szexuális életünk. Ő mindig a fáradságra hivatkozott – tény, hogy sokat dolgozik, így én kielégítetlen maradtam. Nem igazán tudtam, hogyan éljem meg ezt az időszakot. Tapasztalatom nem volt, a vágyam fokozódott, ezért sokszor követtem el azt a hibát, hogy nyaggattam, legyünk együtt. Aztán kipróbáltam a maszturbációt. Érdekes utazás volt felfedezni saját testemet és megtapasztalni az igényeit, érzékeny pontjait. Emellett mindig és maximálisan ki tudtam magam elégíteni.

Korábban ritkán volt orgazmuson a szeretkezések alkalmával, de rájöttem, hogy ha a csiklómat izgatom, garantált az élvezet. Viszont az a helyzet állt elő, hogy most már csak úgy tudok elélvezni, ha magamat is izgatom. Nem hiszem el, hogy nem megy másképp, de lehet, hogy vannak olyan nők, akik főleg csikló-érzékenyek, és ez az ő orgazmusuk kulcsa? Ne is keressem azt a módot, hogy enélkül sikerülne? (szeretném elkerülni, hogy mindig csak így élvezzek el).

Emellett a másik problémám: nagyon bizonytalan vagyok, amikor felül kell lennem a szeretkezéskor. Mivel eleinte még elég ügyetlen voltam, megmaradt bennem az az érzés, hogy ez nekem nem megy, nem tudok örömet okozni azzal a páromnak, ha én irányítok. Soma, hidd el, nagyon szeretnék néha vadmacska lenni. Elképzelem magamban, hogy leteperem, irányítom, felül vagyok, miközben ezt fantasztikusan élvezi, és elhiszem, hogy képes vagyok erre, és mindaddig buzog bennem az önbizalom, amíg abba a szituációba nem kerülök. Akkor viszont összehúzom magam, és szeretnék gyorsan helyet cserélni – annak ellenére, hogy az utóbbi időben sikerült kétszer teljes orgazmust okoznom neki ilyen testhelyzetben.

Nem értem, miért torpanok meg az utolsó pillanatban… miért vesztem el minden női önbizalmamat… Vagy ebben az is szerepet játszhat, hogy a párom nehezen fejezi ki, ha élvezi, és ha nem látom a jelét az örömének, úgy érzem, haszontalan, amit csinálok?

Ehhez kapcsolódik az utolsó kérdésem is: szerinted helyes az, ha a párok a szexben megtartják a saját kis szférájukat? Ez alatt azt értem, hogy a kedvesem néha szokott maszturbálni. Erre véletlenül jöttem rá – szimplán rákérdeztem, és nagy nehezen bevallotta, hogy igen. De azóta sem akar róla beszélni, mintha titkolni akarná vagy szégyellné… Megkértem, hogy izgassa magát előttem, azt hiszem, az engem is teljesen felhevítene, de nem akarta megtenni, erről sem szívesen akart beszélni. Nem tudom, hogy ezek után én hogyan viszonyuljak hozzá? Akkor én se csináljak ilyet, ne beszéljem meg vele a maszturbálásom? Ebben a kérdésben tartsam meg a pici távolságot? Azt is be kell látnom, hogy nem lenne jó, ha folyamatosan kérlelném, de hogyan tudom benne ezt a gátat feloldani?

Ne haragudj, Soma, úgy látom, jó hosszan fogalmaztam, de szerettem volna egyben összefoglalni a kis gubancokat, amiket a szexben nem tudok kioldani. Nagyon örülnék, ha válaszolnál, és felkapcsolnál számomra néhány lámpát!

Üdv, Klára

Kedves Klára!

Azt írod: “hitemnek és neveltetésemnek köszönhetően meg voltam győződve arról, hogy házasság után szeretném átélni az első szexuális alkalmat.” Erről a következőket gondolom: a szűzen való férjhezmenetelt azért “találták ki” és forszírozták olyan sokáig, mert akár az előző rendszert, akár a vallásokat nézed, mindkettőnek az volt a célja, hogy terror alatt tartsák az embereket. Nem akartak önállóan gondolkodó, és kételkedő embereket (Orwell – 1984). Bábok kellettek nekik, akiknek csakis ők mondhatták meg, hogy mi a helyes, és hogy kell csinálni. A szüleid ebben nevelkedtek föl, ezért adták ezt tovább neked. A szex különösen veszélyes “felszabadulási terület”, úgyhogy nem véletlen, hogy épp erre raktak rá annyi szorongást, tabut, bűntudatot. Attól féltek, ha az emberek a szexben megérzik a szabad választás, a szabad akarat, és egyáltalán a felszabadultság ízét, ez veszélyes lehet, mert még elindulnak az önálló gondolkodás útján. Pedig hát nyilvánvaló, hogy a szexben is az a jó, ha úgy dönthetsz és választhatsz, ami neked valóban a legtöbb örömöt, és jót hozza.

A testünkre azért lettek érző idegek és erogén zónák teremtve, hogy éljünk az Isten adta lehetőségekkel, önmagunk és a másik örömére. Az, hogy az együttléteitek sűrűsége és intenzitása csökkent, természetes dolog. Több olyan kémiai anyag termelődik két ember megismerkedésekor, és együttlétekor, aminek a termelődése a hónapok előrehaladtával fokozatosan csökken. Ez persze nem azt jelenti, hogy vége a szenvedélynek, csupán azt, hogy más minőségekbe lehet átlépni.

Természetesen sokféle technika van arra, hogy az adrenalin termelődést ne hagyjuk lankadni. Ilyen az Ady által megélt “héjanász az avaron”, vagy egyéb harcos, küzdő, tépelődő, állandó feszültségtermelő helyzet. Egy darabig a fizikai távolság is segít, egy idő után már nem. De a nyugodt és kiegyensúlyozott együttlétben is visszatérhetnek a szenvedélyes periódusok, nyilván energiát kell belerakni a kapcsolatba.

Azt írod, hogy most kezdtél el maszturbálni! Na végre, már itt volt az ideje! Optimálisan a lányok tizenéveik második felében már elkezdenek “barátkozni” a testükkel, és a szüzességüket már úgy veszítik el, hogy van némi testtudatuk, tapasztalatuk arról, hogy nekik mi, és hogy jó, és egyáltalán, mi az orgazmus. Egymás előtt maszturbálni nagyon szexi is lehet. Lehet játszani vele, hol magadnak csinálni, hol egymásnak, lazán, feloldódva “improvizálni” a genitáliákon. Ha valaki másfél év után még szégyell a másik előtt önkielégíteni, ott még nincs felszabadultság! Az pedig nem jó! Ugyanis a szeretkezés lényege az egymásban való teljes feloldódás. Vagyis maga a határtalan egymásban levés. Egyfajta duál-unió. Ilyet utoljára akkor éltünk át, amikor megszülettünk. Az újszülöttnek még nincsenek én-határai, teljes mértékben egy az anyával (a pszichológia eredetileg erre a kapcsolatra használja a “duál unió” kifejezést).

Vagyis a jó szexben együtt vagytok egészek. Egyesülés, egybesülés, egybeérés, eggyé válás. Úgy, hogy nincs semmiféle távolság. Te vagy ő, és ő te. Milyen gyönyörű, szakrális a mi nyelvünk! Isten=is te én, vagyis te is én vagy (ezt értelmezhetjük a szeretkezésre, de kiterjeszthetjük a globális emberi létre, miszerint mindannyian, és egyenrangúan Isten részei vagyunk).

Szóval sürgősen felejtsd el a távolságtartást! Akkor épp a lényegét nem éled meg a szeretkezésnek! Persze biológiailag e nélkül is lehet jó szex, orgazmus, de az eggyéválásban és felolvadásban való pillanatnyi teljesség-érzet (amitől szelel, lélegzik, és töltődik a lélek) nem születik meg. Ebben a misztériumban minden olyan szexuális megnyilvánulás, ami mindkét félnek jó, eszköz lehet. Az, hogy a 21. században egy európai nőnek problémát okoz, ha ő van felül, komoly elfojtásokra, blokkokra utal. (Nyilván sikerült jól megtanítani a szüleidnek a szűzen férjhez menő, misszionárius pózban házastársi kötelességét teljesítő nő nyomorúságos szerepének való megfelelést). De nem baj, drága, kellő nyitottsággal a szexben is gyorsan lehet fejlődni! Sose késő!

Tanítsd meg a kedvesednek is, hogy jó neked a klitorális orgazmus! Szálljatok el egymás testében gátlástalanul! Én úgy gondolom, hogy azért is jobb nőnek lenni, mint férfinak, mert nekünk többféle orgazmusunk van, mint nekik. Nekünk van klitorális, vaginális, anális (a g pont az ánuszon keresztül is ingerelhető) és pszeudó vaginális. Ez utóbbi hasonlatos a kamasz fiúk éjszakai magömléséshez, azzal a nagy különbséggel, hogy ez nálunk ébren történik. Konkrétan arról van szó, hogy vaginális orgazmus jön létre, anélkül, hogy a genitáliák érintve lennének. Ez megtörténhet csóktól, szexuális helyzettől, látványtól, vagy mindezek kombinációitól.
A nők alapvetően egyaránt igénylik a klitorális és vaginális orgazmust is, ez egyéni, hogy ki melyiket igényli jobban. De a teljes szexhez legalább mindkettő kell! És meglátod, minél felszabadultabb leszel a szexben, annál felszabadultabb leszel az élet más területein is!

Szóval bátran maszturbáljatok egymás előtt, egyszerre, együtt és egymásnak, oldjátok föl a határokat, és olyan blokkok szabadulnak föl belül, ami biztos, hogy pozitív változást hoz az életetekbe! Mindent szabad, ami mindkettőtöknek jó! Amit MA-szturbálhatsz, ne halaszd holnapra! 🙂

Soma Mamagésa

Tipp: Soma a következő címre várja leveleiteket: soma@nlcafe.hu

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top