Aktuális

A fóka, akit csúnyán becsaptak…

A béke szigete. Bizony az! Pedig vannak ott nagyvadak szép számmal. És mégis. Olyan szépek! Mókásak és okosak, méltóságteljesek, virgoncak, lusták, büdösek(…), aprók és hatalmasak. Szeretjük õket.




Vajon mire használta Mátyás az oroszlánokat?! Ezen tűnődöm, mióta megtudtam, hogy nagy királyunk a Vár alatt, a mai Dózsa György téren afrikai nagyvadakból álló gyűjteményt tartott. Bár ez a menazséria nem tekinthető a mai fővárosi állatkert elődjének, tény, hogy a világ nagy állatkertjeinek egy része uralkodói állatseregletből nőtte ki magát.

A reformkorban körvonalazódott először, hogy legyen Pestnek avagy Budának vadakból álló látványossága, de a történelem alakulása évtizedekkel elhalasztotta ezt az inkább békeidőkben megvalósítható tervet.

Xántus és a többiek

Így történt, hogy 1859-ben négy nagy tekintélyű tudós szövetkezett az ügy érdekében: Szabó József geológus professzor, Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum igazgatója, Gerenday József, aki a Füvészkertet igazgatta és az Amerikából hazaérkező, onnan hatalmas természettudományi és néprajzi gyűjteményt magával hozó Xántus János. A tudomány emberei megküzdöttek a császári adminisztrációval, és elbíbelődtek a cégalapítás dolgaival. Így nyílhatott meg 1866. augusztus 9-én a hatszáz állatnak otthont adó kert. A megnyitót március 15-ére tervezték, ám ezt nem támogatták a hivatalosságok… Szerencse volt viszont, hogy nem sokkal korábban ment csődbe az egyik bécsi állatkert, onnan árverés útján szép példányokat sikerült átmenteni.





Érdekes adalék a kert történetéhez, hogy míg a világ valamennyi állatkertje az idők folyamán terjeszkedett, addig a nyitáskor tizennyolc hektáros létesítmény ma tizenegy hektáron üzemel. Területéből adni kényszerült a Vidámparknak, a cirkusznak, a Gundel és a Bagolyvár éttermeknek és a Dózsa György út kiszélesítése – a baráti tankok csak így tudtak végigvonulni rajta május 1-jén… – is három méterrel helyezte beljebb a kerítést.
Afrikai nagyvadakat még nem láthattak az első látogatók, akik között egyébként igen gyakran feltűnt – különösen kedvence, Kristóf, a barnamedve ketrecénél – Deák Ferenc is.

Az első egzotikus nagyvad, egy zsiráf a kiegyezés, pontosabban a koronázás tiszteletére érkezett. Maga Ferenc József ajándékozta magángyűjteményéből a kecses állatot felesége, Erzsébet közbenjárására. Erzsébetnél pedig maga Xántus járt közben, amikor az új királynét az intézmény igazgatójaként végigvezette a létesítményen. A nőstény zsiráf ráadásul vemhesen érkezett, így nemsokára két zsiráfnak örülhettek a látogatók. Az 1870-es években már volt elefánt, oroszlán, érkezett orrszarvú, és 1893-ban már itt élt Jónás is, a legendás víziló, aki az április elsejei tréfák központi figurájává nőtte ki magát.

Mit eszik a gorilla?





 Az állományt akkoriban nem az állatkertek egymás közötti kapcsolatai, csereügyletei révén gyarapították, inkább hivatásos állatbefogóktól vásároltak. Csakhogy a zoológia nemigen terjedt ki arra, vajon hogyan élnek, viselkednek, mit esznek a távoli vidékről érkező állatok, így fordult elő, hogy a gorillát, aki kimondottan vegetáriánus életmódot folytat, hússal kínálták. Ha vad, biztosan húst eszik, gondolták, de tévedtek.

Az állatkert a megnyitás évében öt hónap alatt 61 ezer látogatót vonzott, a következőben 100 ezren voltak kíváncsiak rá. Ám a kiváló tudósok nem váltak be annyira az üzleti világban, így kénytelenek voltak először kard- és tűznyelők, kötéltáncosok, késdobálók közreműködésével növelni a látogatottságot. Ez azonban megkérdőjelezte a közhasznúság tényét. A 20. század elején csődbe ment intézményt Andrássy Gyula belügyminiszter ötlete mentette meg. Azt ajánlotta, maga a főváros vegye át a tulajdonjogot, újítsa fel és meg az állatkertet. Három évig tartottak zárva, ekkor készültek el azok a jellegzetes építmények (Elefántház, nagyszikla vagy a főkapu), melyeket mindannyian jól ismerünk. Az építést irányító Neuschloss Kornél tehetséges tanítványaira bízta a munka egy részét, köztük bizonyos Kós Károly nevűre…

A teljes cikk a 26. heti, június 28-án megjelenő Nők Lapjában olvasható.









További cikkek az e heti Nők Lapjából:


• Erős Antónia a kamerák mögött »
• Öncsonkítás vagy jog az önrendelkezéshez?»
• Paul Newmann:”Úgy kell annak, aki tervez”»
• Ártó-védő napsugarak » 
• Meghívom egy kávéra »

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése