 |
A reformkorban körvonalazódott először, hogy legyen Pestnek avagy Budának vadakból álló látványossága, de a történelem alakulása évtizedekkel elhalasztotta ezt az inkább békeidőkben megvalósítható tervet.
Xántus és a többiek
Így történt, hogy 1859-ben négy nagy tekintélyű tudós szövetkezett az ügy érdekében: Szabó József geológus professzor, Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum igazgatója, Gerenday József, aki a Füvészkertet igazgatta és az Amerikából hazaérkező, onnan hatalmas természettudományi és néprajzi gyűjteményt magával hozó Xántus János. A tudomány emberei megküzdöttek a császári adminisztrációval, és elbíbelődtek a cégalapítás dolgaival. Így nyílhatott meg 1866. augusztus 9-én a hatszáz állatnak otthont adó kert. A megnyitót március 15-ére tervezték, ám ezt nem támogatták a hivatalosságok Szerencse volt viszont, hogy nem sokkal korábban ment csődbe az egyik bécsi állatkert, onnan árverés útján szép példányokat sikerült átmenteni.
 |
Afrikai nagyvadakat még nem láthattak az első látogatók, akik között egyébként igen gyakran feltűnt különösen kedvence, Kristóf, a barnamedve ketrecénél Deák Ferenc is.
Az első egzotikus nagyvad, egy zsiráf a kiegyezés, pontosabban a koronázás tiszteletére érkezett. Maga Ferenc József ajándékozta magángyűjteményéből a kecses állatot felesége, Erzsébet közbenjárására. Erzsébetnél pedig maga Xántus járt közben, amikor az új királynét az intézmény igazgatójaként végigvezette a létesítményen. A nőstény zsiráf ráadásul vemhesen érkezett, így nemsokára két zsiráfnak örülhettek a látogatók. Az 1870-es években már volt elefánt, oroszlán, érkezett orrszarvú, és 1893-ban már itt élt Jónás is, a legendás víziló, aki az április elsejei tréfák központi figurájává nőtte ki magát.
Mit eszik a gorilla?
 |
Az állományt akkoriban nem az állatkertek egymás közötti kapcsolatai, csereügyletei révén gyarapították, inkább hivatásos állatbefogóktól vásároltak. Csakhogy a zoológia nemigen terjedt ki arra, vajon hogyan élnek, viselkednek, mit esznek a távoli vidékről érkező állatok, így fordult elő, hogy a gorillát, aki kimondottan vegetáriánus életmódot folytat, hússal kínálták. Ha vad, biztosan húst eszik, gondolták, de tévedtek.
Az állatkert a megnyitás évében öt hónap alatt 61 ezer látogatót vonzott, a következőben 100 ezren voltak kíváncsiak rá. Ám a kiváló tudósok nem váltak be annyira az üzleti világban, így kénytelenek voltak először kard- és tűznyelők, kötéltáncosok, késdobálók közreműködésével növelni a látogatottságot. Ez azonban megkérdőjelezte a közhasznúság tényét. A 20. század elején csődbe ment intézményt Andrássy Gyula belügyminiszter ötlete mentette meg. Azt ajánlotta, maga a főváros vegye át a tulajdonjogot, újítsa fel és meg az állatkertet. Három évig tartottak zárva, ekkor készültek el azok a jellegzetes építmények (Elefántház, nagyszikla vagy a főkapu), melyeket mindannyian jól ismerünk. Az építést irányító Neuschloss Kornél tehetséges tanítványaira bízta a munka egy részét, köztük bizonyos Kós Károly nevűre
A teljes cikk a 26. heti, június 28-án megjelenő Nők Lapjában olvasható.
Erős Antónia a kamerák mögött » Öncsonkítás vagy jog az önrendelkezéshez?» Paul Newmann:”Úgy kell annak, aki tervez”» Ártó-védő napsugarak » Meghívom egy kávéra » |
Anyaotthonba került a 17 éves anya, akinek a kisbabáját patkányok harapdálták össze
Liptai Claudia megmutatta lányát, Pankát gyönyörű szép esküvői ruhába bújva
Meghalt Azahriah menedzsere, Ferich Balázs
Megszólalt az ócsai polgármester Koltai Róbert kitiltásáról
Nőként kezdett új életet Németországban a megasztáros Szecsődi Kari
Csillagjegyek, akik remek hétvége elé néznek
Sztárok, akik a nagyszüleiket vitték a vörös szőnyegre
