Mindennapi kenyerünk…

– A gabona: élet – kezdi Tamás –, a kenyérfogyasztás szinte egyidős az emberiséggel, és minden népnek Afrikától Európáig megvan a sajátos kenyérkészítési technikája. Az európaiak és az észak-amerikaiak általában búzából vagy rozsból készítik, és kelesztik, az ázsiaiak, az afrikaiak, a közép-amerikaiak inkább lepény alakú, kovásztalan, illetve élesztő nélküli kenyereket sütnek főleg rozs-, kukorica-, zab- és rizslisztből.

Néhány ország kenyerét világszerte ismerik. A finn ropogós rozskenyér például nagyon híres – enyhén savanykás ízű, és marinírozott tengeri halhoz, halleveshez illik felszolgálni. Az oroszok fekete kenyerét – színét a barna rozslisztnek köszönheti – szoljanka leves és marhahússal töltött pirog mellé ajánljuk. Németországban a legkedveltebb a híres Vollkornbrot, a magokkal dúsított kenyér – nagyon finom roston sült kolbászkákhoz vagy fehér hurkákhoz. A franciákat még a karikatúrákon is „botkenyérrel”, azaz bagettel (baguette) ábrázolják, és érdekesség, hogy ennek a típusnak több fajtája is létezik. A pain Parisien hosszú, viszonylag vastag, a batard kevésbé hosszú és vastag, míg a baguette a legvékonyabb és a leghosszabb, de a ficelle még mellette is pálcikaként hat. Bagettet mindenhez lehet fogyasztani, de a hagymaleves és a libamájpástétom elképzelhetetlen nélküle. A Közel-Keleten, az arab országokban és Izraelben készítik a „zsebes” kenyeret, a pitát. Amikor a tésztát megsütik, üreg képződik a belsejében, ezt mindenféle finomsággal, zöldségekkel, sült bárányhússal, hússal rakott padlizsánnal megtöltik, és úgy fogyasztják. Az indiai kenyér többnyire kerek, és általában zsiradékban vagy anélkül a tűzhelyen – nem a sütőben – készül. Mindig frissen szolgálják fel, mert ha áll egy ideig, összeesik. A legismertebb indiai kenyér a csapati, mely madrasi currys csirkecombok, tandoori csirke (fűszeres sült csirke), vagy csilimártással készült paradicsom kísérője lehet.

A kínálat elég széles – válogassatok hát kedvetekre, mire kenitek a finomabbnál finomabb krémeket!

Egy tuti recept Tamástól:

Csípős juhsajtkrém

Hozzávalók: 2 hegyes erős paprika, 20 dkg juhtúró, 2 dl tejföl, 20 dkg feta sajt, fél dl extra szűz olívaolaj.

A paprikákat megmossuk, 180 °C-os sütőben barnára sütjük, és a sütőből kivéve fóliával letakarjuk 5 percre. Ezután lehúzzuk a héját – melyet a letakarás miatt keletkezett gőzben szinte ledob magáról –, és a húsát a magházával együtt egészen apróra összevágjuk. A juhtúrót a feta sajttal együtt villával összetörjük, majd hozzáadjuk a tejfölt és a sült paprikát. Legvégül kevés olívaolajjal tesszük fényessé.
Én általában a fenti adag 3-4 szeresét szoktam elkészíteni, mert nem nagyon lehet abbahagyni.







Tipp
Friss bagettel vagy pirítóssal fantasztikus!

A Nők Lapja augusztus 8-án megjelenő, 32-es számában további két krém-receptet olvashattok Tamástól. Libamájas zsidótojás illetve Bazsalikomos túrókrém…ó, igen!