Hétköznapi példaképek

A Pannon Példakép Alapítvány idei első kiválasztottjai méltán vehették át díjaikat.
A Pannon alapítványa megnyitotta az új esztendőt, negyedévente három díjat ad át, és immár 27 díjazottja van, akik mind rendkívüli munkát végeznek a közösségért, és a díj átadása előtt szinte teljesen ismeretlenek voltak. Sportiskola alapítója, szótárt készítő rádiós újságíró, valamint utcagyerekek és árvák önzetlen segítője a Pannon Példakép Alapítvány kitüntetettjei között.

Jó díjazni a jót

Sokat hallunk arról, hogy a különböző felmérések, kutatások szerint Magyarország régiónk talán legpesszimistább, legboldogtalanabb helye, hogy a magyarok bíznak a legkevésbé egymásban és a jövőben. A mobiltelefon-társaság azért hozta létre a Pannon Példakép Alapítványt, hogy felhívja a figyelmet azokra az emberekre, akik ebben a közegben is képesek és hajlandóak önzetlenül, önfeláldozóan tenni és alkotni másokért. A kuratórium tagjai hisznek abban, hogy ha a nyilvánosság segítségével minél többen megismerkedünk velük és a munkájukkal, Magyarország is bizakodóbb, optimistább hely lesz.

– Úgy gondolom, a díj egyre nagyobb értékkel bír, egyre jobban észrevesszük az értékeket, az értékteremtést. Az igazi hősök, a példaképek közöttünk élnek: a szomszéd faluban, két házzal odébb vagy a másik emeleten, és általában túlságosan kevesen ismerik őket. A Pannon Példakép Alapítvány célja az, hogy felkutassa azokat a hétköznapi hősöket, akik nem sokban különböznek az átlagtól, csak éppen abban, hogy volt bátorságuk, erejük, merszük nemcsak magukra gondolni, hanem mások gondját is a magukénak érezni, s naponta áldozatot is hozni. Ők azok, akik a sajátjukat osztják meg másokkal, alapítványunk ezért tartja fontosnak, hogy a nyilvánosság bátorításával és anyagilag is segítse és megköszönje munkájukat, és követendő példaként állítsa őket egész Magyarország elé – mondta Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, a kuratórium elnöke.

A Pannon Példakép Alapítvány – amelynek célja, hogy a nyilvánosság erejével és anyagilag is támogassa azokat a honfitársainkat, akik értékteremtő tevékenységükkel mindannyiunk számára követendő példákat mutatnak – 2005-től, immár negyedik évét elkezdve, negyedévente három díjat ad át.

– Örömteli dolog számunkra, hogy a Pannon Példakép Alapítvány egyre több megkeresést, ajánlást kap olyan emberekkel kapcsolatban, akik hétköznapi hősökként szinte láthatatlanul, de mégis érezhetően végzik áldozatos tevékenységüket. A Pannon a díjjal olyan ismeretlen emberekre kívánja felhívni a figyelmet, akiket csak egy kommunikációs nagyvállalat segítségével ismerhet meg a nagyközönség, pedig saját közösségükben igazi példaképek. A Pannon – sok egyéb más társadalmi és környezeti tevékenysége mellett – a Pannon Példakép Díjakkal járul hozzá ahhoz, hogy a fontos ügyekkel törődők elismerést, bátorítást és támogatást kapjanak – mondta a díjátadó után dr. Majorosi Emese, a Pannon sajtó- és információs igazgatója, az alapítvány kuratóriumának tagja.

Varga Ilona, Kiss Lenke, Böjte Csaba

A díjazottak:

Kiss Lenke – A kosárlabdaedző és iskolaszervező majd 10 éve alapította meg kosárlabda-iskoláját, ahol eddig mintegy 2000 gyereket ismertetett meg a kosárlabdasport alapjaival. Kiss Lenke egész utánpótlásrendszert épített ki általános iskolákra: jelenleg 12 bázisiskolában (9 fővárosiban és 3 Budapest környékiben) 10 edző felügyelete mellett mintegy 300 fő kosarazik náluk. Több egyesület is átvette a módszert, hogy az iskolában kell az utánpótlást megszervezni. A 328-szoros nemzeti és kétszeres Európa-válogatott egykori játékos sportkarrierjét befejezve szakedzői diplomát szerzett a Testnevelési Egyetemen, majd az FTC női szakosztályának vezetőjeként menedzseri feladatokat látott el. Észrevette, hogy fiatal tehetségek, mielőtt még felnőtt játékosok lehetnének, sorra fordulnak el a sportágtól a túlhajtás, a túlzott pszichikai terhelés miatt. Lenke módszere gyermekbarát, és eredményesen szolgálja az esetleges későbbi élsportolói karriert.

Varga Ilona – Rádiós újságíró, műfordító, szótárszerkesztő egy cigánytelepről indult, s ma a közszolgálati rádió megbecsült munkatársa. Rádiós munkája mellett aktív tagja a roma közéletnek, és fontos szerepet játszik a beás cigány nyelv emancipációjában. Érettségi után a pécsi főiskola magyar–népművelés szakát végezte el, majd a Magyar Rádióban végzett munkája mellett az ELTE média és szociológia szakán diplomázott. Műsorai (például a Szálkák, Segíthetek?, Kórterem, Nincs egyedül) karitatív szemléletűek, a kisebbségről, a kiszolgáltatott helyzetben lévőkről szóltak. Az első magyarországi cigány televíziós műsor: az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója által készített Figyelj rám! (Bágăm Számá! – Asun Kathe!) alapító műsorkészítője, majd 1999-ben a Magyar Televízió Cigány Magazinjának felelős szerkesztője és éveken át az MTV Sorsfordítók című portrésorozatának szerkesztő-riportere volt

Varga Ilonát, a Magyar Rádió Cigány Félóra című műsorának felelős szerkesztő-riporterét jó hallgatni, csodálatos orgánuma bizalomébresztő és feszültségoldó is egyben. Erre a hangra oda kell figyelni, mert azon túl, hogy kellemes, riportjai, interjúi olyan tartalommal vannak megtöltve, amely az igényesség állandósulására törekszik. Gondolhatnánk: hiszen csak egy kisebbségekről szóló műsort készít, de az a „csak” az ő esetében nem állja meg a helyét. Ilona tényleg élvezhető, hallgatható és ami fontos, elgondolkodtató beszélgetései, riportjai sokat megmutatnak magáról a készítő személyéről is. A szerkesztő nemcsak munkáját szeretné tökéletesen elvégezni, igényes a külsejére, nőiességére is. Mint mondta, a díjak, az elismerések munkával és felelősséggel is járnak, nemcsak dicsérettel, épp ezért nagyon odafigyel az öltözékére, a sminkjére, a megjelenésére.

A beás nyelv akkreditációját és a 10 000 szóból álló magyar–beás, beás–magyar szótárat is neki köszönhetjük. Európa első cigány nemzetiségi középiskoláját, a pécsi Gandhi-gimnáziumot létrehozó Gandhi Alapítvány egyik alapítványtevője, több alapítvány kurátora, a Kisebbségi Jogvédő Iroda felügyelőbizottságának vezetője. A Magyar Rádió kétszeres nívódíjasa, kétszeres toleranciadíjas, Pro Humanitas díjas. 2003-ban Táncsics Mihály-díjjal, 2006-ban Kisebbségekért Díjjal tüntették ki. 2007-ben neki ítélték a Jó Ember Díjat. Varga Ilona 2008-ban Pannon Példakép-díjazott lett.

Böjte Csaba – A szegény sorsú erdélyi gyermekek oltalmazója a Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozója, amelyet azzal a céllal alapított, hogy megmentse, felkarolja a nyomorban tengődő, kilátástalan sorsú erdélyi gyermekeket. Neve mára fogalommá vált, és egybefonódott az önzetlen segítséggel. A ferences rendi szerzetes 1992-ben került Dévára, ahol látva az árvák és utcagyerekek sorsát, elhatározta megmentésüket, lelki és szellemi fejlesztésüket. Segítőivel először egy régóta üresen álló ferences kolostort alakítottak át szállássá. A területi gyámhatóság hat év múlva fogadta el hivatalosan is a gyermekvédelmi bázist. Mára már több száz gyermek kap szerető segítséget az otthonban. Böjte Csaba testvér a kilátástalanság helyett otthont és útmutatást ad a hozzá kerülőknek, és fáradtságot nem ismerve kutatja fel a többi segítségre szoruló gyermeket.