„Nem volt más esély, csak az őssejtkezelés” – sóhajt a kilencéves Puskás Bence édesanyja. A kisfiú koraszülöttként, a 32. terhességi héten két kilogrammal jött világra, egészségesen. A negyedik napon légzési nehézségek miatt lélegeztetőgépre került. Édesanyja azt mondja, ennek során fertőzést, szepszist kapott, majd oxigénhiányos állapotba került, ezért agykárosodást szenvedett. „Az orvosok nem közölték velünk, mi a baj. Arra figyeltünk fel, hogy Bence négy és fél hónaposan csak fekszik, és semmit sem csinál. Hét és fél hónapos korában kivizsgáltattuk – az addigi vizsgálatok nem találtak semmit, az orvosai szerint »túlságosan aggódós szülők« voltunk. Kiderült, hogy az oxigénhiányos állapotban központi idegrendszeri sérülést szenvedett, és a baba nem lát. Kezelésként korai fejlesztést, babatornát, úszást, gyógytornát javasoltak. A neurológián viszont a szemünkbe mondták: számítsunk arra, hogy Bence sosem tud majd járni, és nem lesz képes semmilyen bonyolult mozgás végrehajtására.”
Puskásék nem nyugodtak bele, és Nagyatádról hetente többször hordták Bencét a budapesti kezelésekre: tornára, reflexológiára, akupunktúrára, mindenre, ami akár halvány reményt is nyújthatott. Végül láttak egy tévéműsort, amelyben bemutattak egy kínai őssejtcentrumot. Megkeresték a nyilatkozó szakembert, aki azt mondta, köldökzsinórvérből származó őssejt talán segíthetne Bencén. Azonban mégis a saját őssejtjeit kapta vissza a kisfiú…
„Javult a fiam látása és mozgása”
„Felvettük egy németországi klinikával a kapcsolatot. Megnézték Bence leleteit, és elvállalták a kezelését a saját, tisztított őssejtjeivel – meséli az édesanya. – Mégsem tudtunk elindulni, mert a korábbi kezelések felemésztették az anyagi tartalékainkat. Tudtuk, hogy a terápia – utazással, szállással, műtéttel együtt – körülbelül kétmillió forintba kerülne, de nem volt ennyi pénzünk. Meséltem erről a fodrászomnak, aki azt mondta: írjak egy papírt, hogy milyen betegségben szenved a kisfiam, és mennyi pénzre lenne szükségünk. Ő megkéri a vendégkörét, hogy aki tud, segítsen. Végül szinte egész Nagyatád összefogott, és két hónap alatt három és fél millió forintot gyűjtöttek.”
Puskásék tavaly januárban utaztak Düsseldorfba az első kezelésre. Ott tudták meg, milyen súlyos a kisfiú betegsége. Míg a magyar orvosok hét éven át nem mondták el a szülőknek részletesen, mit lehet tudni az MRvizsgálat alapján, Németországban elmagyarázták, hogy mi történt a gyerek agyában, és hogy súlyosabb az állapota, mint azt a szülők gondolták.
Altatásban csontvelőt vettek a kisfiú csípőlapátjából, a mintát kiküldték Angliába tisztításra és szaporításra.
„Kétmillió fölött lett a tisztított őssejtjeinek száma, amit aztán izomba és hátgerincbe kapott »vissza« Németországban – folytatja az anyuka. – Az első kezelés után a látása biztosan javult: már oda nyúlt, ahová nézett. A mozgása is sokkal stabilabbá, kiegyensúlyozottabbá vált. Korábban gyakoriak voltak a felső légúti gyulladásai, amelyek következtében hólyagok jelentek meg a szájában, ám a terápiától ez teljesen elmúlt.”
Tavaly augusztusban megtörtént a második kezelés Kölnben. Bence szervezete valószínűleg öngyógyításba kezdett, mert már kilencmillió őssejt állt rendelkezésre a beültetéshez.
„Mozgása még inkább javult, a második kezelés után önállóan elindította a járást: képes kapaszkodva állni, és segítséggel mászik is. Önmagához képest sokkal többet fejlődött ez alatt a másfél év alatt, mint az előző hét év során” – meséli Bence édesanyja, aki hozzáteszi: további kezelést is szeretnének. Azt hallották, hogy talán hazánkban is hamarosan nyílik majd egy őssejtközpont, ahol köldökzsinór-vérből nyert őssejttel kezeltethetnék a kisfiút, mert mint mondja, ebből több hasznos őssejt juthatna Bence szervezetébe, mint ha a saját, tisztított őssejtjeit kapná vissza.
Az őssejtkezelést évtizedek óta alkalmazzák
„Az őssejtekről sokaknak az jut az eszükbe, hogy ez humbug, vagy az, hogy valami varázslatos csodaszerrel van dolgunk, és csak kevesen tudják, hogy az orvostudományban évtizedek óta vannak rutinszerű őssejtkezelések – mondja Keresztyén Ildikó sejtbiológus, a Humancell Köldökzsinórvér Őssejtbank laboratórium vezetőhelyettese. – Ilyen őssejtkezelés például, amikor a leukémiás beteg a kemoterápia után kap valamilyen forrásból őssejtet. Ezek a sejtek aztán pótolják a kemoterápiával kiirtott fehérvérsejteket, helyreállítják a vérképző szerveket és nem utolsósorban az immunrendszert.
Először azt kell tisztáznunk, mit is hívunk őssejtnek. Ezek olyan »alapsejtek«, amelyekből többféle sejt is kifejlődhet. Ez az egyik nagyszerű tulajdonságuk. A másik az, hogy önmegújításra kéesek, azaz elméletileg végtelen szá¬mú velük teljesen megegyező utódsejtet hozhatnak létre. Ilyen őssejtek minden ember szervezetében megtalálhatók. Hiába vannak azonban a szervezetünk számos helyén őssejtek, ezeket nem könnyű kinyerni. A leggyakrabban a perifériás vérből vagy a csontvelőből történhet ez meg (miként Bencénél is – a szerzők), de kiváló forrás lehet a lefagyasztott köldökzsinórvér is.
Az eljárások során az őssejtkészítményeket általában intravénásan adják be a betegeknek. A bejuttatott sejtek idővel megtapadnak, és osztódásba kezdenek.
Bár az orvostudomány jövőjében az őssejttechnológia igen nagy szerephez jut, azért csodát várni ezektől a módszerektől sem szabad. Való igaz, hogy laboratóriumi körülmények között állítottak már elő őssejtből májsejteket, és arra is volt példa, hogy valakinek a légcsöve egy szakaszát pótolták ős¬sejtek segítségével – teszi hozzá a szakértő. – Ám ezek még csak egyszeri, kísérleti esetek, ahhoz még soksok évnek kell eltelnie, hogy ilyen kezeléseket biztonsággal végezhessünk!
Amire a kilencvenes évek óta Magyarországon is használják már az őssejtbeültetést, az a vérképzést érintő rákos megbetegedések, csontvelői elégtelenségek, bizonyos immunhiányos állapotok kezelése és némely anyagcserezavarral járó megbetegedés gyógyítása.”
Folytatás a Nők Lapja Évszakok őszi számában!