A meddőség és egyéb akadályok a gyermekvállalásban – Ez történt a Nők Lapja Cafe Klubban

Hogy miért éppen a meddőségről szólt a szeptember 24-i klub a Symbolban? Mert ez az egyik „legkedveltebb” téma a fórumon – adta meg a választ Jakab Kriszta, a Nők Lapja Cafe főszerkesztője nyitóbeszédében. A statisztikák szerint minden hetedik pár meddő Magyarországon, és a számuk évről évre növekszik. Ez az elszomorító statisztika aggodalmat, tanácstalanságot és ezernyi kérdést vet fel elsősorban az érintettekben. A válasz is igen sokrétű, ezért a teherbe esés akadályainak lelki és fizikai okait, illetve lehetséges megoldásait másfél órában kivesézni nem volt könnyű. Számos ok, új szemlélet és irányvonal körvonalazódott, amelyek segítenek másképp rálátni a meddőségre. Segítenek elhinni, hogy a meddőség nem a sors végzete: önmagunk felé elindulva, a lélek szintjén sokat tehetünk mind a megelőzés, mind a kezelés érdekében. Megnyugtató, hogy van kiút – ezt erősítette a résztvevőkben az est, amelynek vendégei voltak: Szendi Gábor kutató pszichológus, dr. János Péter kineziológus, pszichológus, Hellinger-terapeuta, dr. Fülöp István meddőségi és endoszkópos specialista, valamint Brezina Kinga, második lombikbébijét váró anyuka.

Brezina Kinga, második lombikbébijét váró anyuka és dr. Fülöp István meddőségi és endoszkópos specialista – fotó: Gáti András

Meddőnek orvosi szempontból az számít, aki rendszeres védekezés nélküli szexuális együttlét ellenére egy éven belül nem esik teherbe. Kinga öt éve élt házasságban, mikor orvoshoz fordult. Kiderült, hogy egy régóta fennálló kismedencei gyulladása volt, amelyről addig nem is tudott. Mindkét petevezetékét el kellett távolítani, ezért a megoldás a lombikeljárás volt. A negyedik beültetésre fogant meg kisfia, de addig hosszú utat tettek meg férjével. Nemcsak testileg, lelkileg is karbantartották magukat: sok helyen megfordultak, többek között kineziológusnál is.

– Krónikus kismedencei gyulladása bárkinek lehet anélkül, hogy észrevenné. Dr. Fülöp István elmondta, hogy ilyenkor a petevezetők gyakran elzáródnak a külső, méh felőli oldalon, amelyeket egy endoszkópos műtéti beavatkozással meg lehet nyitni. Ha nyitva maradnak, bekövetkezhet a spontán teherbe esés, de ha nem, akkor marad a lombikeljárás. Ezt azonban csak a műtét után lehet megmondani. A lombikeljárás sikerességét is veszélyeztetheti a betegség, ugyanis a petevezetők ilyenkor több gyulladásos váladékot termelnek, ami a méhüreg felé távozva kimoshatja a beültetett embriót.

– Kingánál később policisztás ováriumot (PCO) is diagnosztizáltak, ami szintén megnehezíti a teherbe esést. Ilyenkor a petefészek kéregállománya megvastagodik, így az alatta levő tüszők nem tudnak kijutni, elmarad a tüszőrepedés és megnyúlik a ciklus. A betegség a hormonális egyensúly felborulásával és számos egyéb kellemetlen tünettel jár. Ma a PCO-betegek száma több, mint régen volt, és ennek oka a mozgásszegény életmódban keresendő.

Dr. János Péter kineziológus, pszichológus, Hellinger-terapeuta – fotó: Gáti András

A fogyást azonban nem szabad túlzásba vinnünk – jutottak egyetértésre a szakértők. Soma Szendi Gábornak a „A meddőség pszichoszomatikája” című írásából idézte az ezt alátámasztó részt, miszerint „mindenkinek megvan a »biológiai súlya«, és ha ettől eltér, meddőség alakulhat ki”. Ezt a tényt meddőségi szakértőnk is megerősítette. Elmondta, hogy a test zsírszövete egy hormontermelő és raktározó szerv, amelyet ha kiiktatunk, teljesen felborul vagy akár meg is szűnik a ciklusunk. Kóros soványság esetén nem is lehet orvosilag tenni a meddőség ellen, csak ha annak lelki oka megoldódott és a normális testsúly visszaállt. A hízás tehát megoldás lehet a meddőségre.

Vajon minden fizikai síkon megjelenő probléma, így a meddőség is lelki okokra vezethető vissza? Lehet, hogy azért alakul ki egy kismedencei gyulladás, mert valójában „be vagyunk gyulladva” valamitől? És félelmeink feloldásával megelőzhetjük, gyógyíthatjuk a meddőséget? Soma Szendi Gábor rendszerszemléleti megközelítésében kereste a választ, amely a hagyományos orvosi logikával ellentétben tágabb perspektívából tekint a meddőségre.

E megközelítés szerint lehetséges, hogy az ember szervezetének jó oka van nem teherbe esni, mert valami történt a családjában, környezetében, élettörténetében, amire a megfelelő válasz a meddőség. Vagyis mindez az anya és a meg nem született utód védelmében történik. Ha ez igaz, akkor pedig a megoldás nem feltétlenül a meddőségre mint hibára koncentráló orvosi kezelés, hanem a meddőséget előidéző egyéb tényezők módosítása.

Szendi Gábor kutató pszichológus – fotó: Gáti András

Mit kódolt az evolúció?

Szendi Gábor evolúciós elmélete szerint a nőbe az évmilliók során számos szűrőmechanizmus épült be, amelyek megakadályozzák, hogy nem megfelelő partnertől, nem megfelelő időben essen teherbe. Mert az őskorban ilyenkor meghalt a gyerek, a cél pedig az, hogy továbbírjuk magunkat a történelemben. Sikerünket az határozza meg, mennyire sikeresen szaporodnak utódaink, ezért a nő minden szempontból látni akarja a perspektívát a férfiban. És hiába lenne megfelelő a férfi, ha a nő valamiért nem olyannak látja, a szűrők meg fogják védeni attól, hogy teherbe essen tőle akár mesterséges megtermékenyítés útján is.

Jelenleg mégis az az orvosi gyakorlat, hogy ha megállapítják a meddőséget, akkor a nőt elkezdik méregdrága hormonokkal bombázni. Mert Szendi Gábor szerint „a hagyományos orvoslás a funkcionális meddőség hátterében hormonzavart keres és talál”. Pedig mindez felesleges, ha egészen más áll a háttérben. Talán az egyetlen kapocs a testi és lelki vizsgálódás között a stressz. Dr. Fülöp István elmondta, hogy munkájában ugyan a hagyományos kivizsgálási procedúrát követi, de gyakran észlel magas prolaktinszintet (a prolaktin egy stresszhormon). Ilyenkor gyógyszeres kezelés helyett nyugodtabb életvitelt javasol, amihez, ha kell, pszichológust ajánl.
Dr. János Péter, aki kineziológusként izomteszteléssel dolgozik a tudatalattival, Hellinger-terapeutaként pedig a családi rendszerszemléletet használja, néhány példát említett arra, hogy milyen „megmagyarázatlan” okok miatt nem jöhet létre a terhesség:

– A férfiak vagy az anyaság tudattalan elutasítása

Van, akiről kiderül, hogy azért nem tud megfoganni, mert elutasítja az édesapját, és ezáltal a férfiakat is képtelen elfogadni, befogadni. Ilyenkor kineziológiai oldással az apán levő stresszen kell dolgozni. Mások az anyaság megélésétől félnek, például azért, mert nagyon nehéz születésük volt, és tudattalanjuk őrzi annak rossz emlékét.

– Karrier vagy család?

Dr. János Péter szerint nagyon gyakori az egzisztenciális félelem. Sok nő tart attól, hogy nem lesz elég pénzük, ha ő teherbe esik. Vagy fél feladni a karrierjét, a szabadságát, az önmegvalósítást, és ezzel pszichésen megakadályozza a teherbe esését. Gyakori félelmek ezek fontos pozíciókban, stresszes munkakörben dolgozó, férfi módon helytálló nőknél. Ilyenkor kineziológiai oldással a cél az, hogy a nő kerüljön harmóniába magával és a világgal, változzon a fontossági sorrend az életében, tudja elengedni a bizonyítani akarást, és merjen egy kicsit kiszolgáltatottá válni. Szendi Gábor szerint vizsgálatok igazolják, hogy kapcsolat van a mutató- és a gyűrűsujj aránya, valamint a termékenység, karrierépítés között. Akiknek a gyűrűsujjuk hosszabb, mint a mutatóujjuk, azokat magzati korban nagyobb tesztoszteronhatás érte, maszkulinizálódtak, és kevésbé termékenyek. Nehezebben adják fel a karrierjüket, szeretnének garanciát a terhességre ahhoz, hogy munkájuk helyett a családot válasszák. Garancia persze nincs, ezért számukra sorsdöntő kérdés, hogy a karriert vagy a családot válasszák. Bár Soma szerint a kettőt együtt is lehet jól csinálni, és erre ő maga az élő példa.

Fotó: Gáti András

– Stressz, depresszió

A szakértők arra is kitértek, hogy a krónikus stressz és a depresszió is gátolja a reprodukciós képességet. Ezt számos vizsgálat igazolja, olvasta Soma az erre vonatkozó sorokat Szendi Gábor írásából.

– Görcsös akarás

A legrosszabb, amit tehetünk, a görcsös akarás. „Jöhet a babaprojekt” – mondják sokan. Pedig dr. János Péter szerint egyetlen gyerek sem akar egy projekt kedvéért megszületni. A hosszú, görcsös próbálkozás a nőben és a férfiban is olyan erős feszültséget teremt, ami belső gátjává válik a teherbe esésnek. A görcs ugyanis egy hiperreakció, ami ellenreakciót vált ki. A kineziológus azt javasolta, hogy a párok engedjék el az erős akarást, és ne azért bújjanak ágyba, hogy gyerekük legyen, hanem lazítsanak, és örüljenek egymásnak. Ha ez egyedül nem megy, kineziológiai oldással elérhető a megnyugvás és a harmónia. Dr. Fülöp István megemlítette, hogy sok olyan esettel találkozik, amikor a pár feladja a próbálkozást, és elmegy a meddőségi centrumba. A „feladás” akkora feszültségoldás lehet, hogy gyakran mire sor kerül a vizsgálatra, már megtörtént a teherbe esés. Az is gyakori, hogy egy sikeres lombikeljárás vagy örökbefogadás után természetes úton esik teherbe a nő, pusztán attól, hogy feloldódik benne a stressz.

Meddőség.lap.hu »
Lombikbébi.lap.hu »
Szülő.lap.hu »