A láz fontos jelzés!

Az emberi test hőmérséklete napi ritmusban változik. Így van ez láz esetén is. Kora reggel a legalacsonyabb, este pedig e legmagasabb. Mérése szájban, hónaljban, végbélben történhet. Aki egészséges, annak a hőmérséklete 36,8 Celsius-fok, ettől plusz-mínusz négytized eltérés elfogadott a szájban mérve, a hónaljban mért érték ennél 0,3-0,5 Celsius-fokkal kevesebb.

Miért forrósodunk?

– A láz a szervezetben zajló védekező folyamat jele, mutatja a kórokozókkal való aktív küzdelmet – kezdi dr. Révész Zsuzsanna belgyógyász, kardiológus szakorvos, háziorvos. – A szervezet önszabályozó tevékenységének következménye, hiszen így akadályozza meg a vírusok és baktériumok szaporodását. Ha láz alakul ki, az immunrendszer négyszer-hatszor aktívabb. Fontos, hogy a szervezet, különösen a gyerekeké, megküzdjön a lázzal, ugyanis a védekezésre szakosodott sejtek gyerekkorban tanulják meg, és tárolják azt az információt, amit később is felhasználnak a védekezés során. A láznak már az időszámítás előtti időkben is nagy szerepet tulajdonítottak, a gyógyulás részének tekintették. Modern korunkban az emberek ellenségnek tartják, és túl gyorsan lenyomják, amivel megzavarják a test természetes védekező mechanizmusát és vele a gyógyulás folyamatát.

Okok és fokozatok

A láznak számtalan oka lehet, baktérium- és vírusfertőzések, daganatok, allergiák, autoimmun betegségek, reumatológiai kórképek, hormonzavar, de bizonyos gyógyszerek is okozhatnak lázat, sőt, egyes agyi sérülések is.

– Lázról akkor beszélünk, ha a testhőmérséklet tartósan harmincnyolc fok fölötti. A láz stádiumait a laikusok is jól ismerik. Az első az emelkedés szakasza, aztán állandósul a magas testhőmérséklet, a lázas állapot, majd a gyógyulás kezdetével csökkenni kezd, végül megszűnik. Aki kezd belázasodni, az a teste belső és a külső hőmérséklete közti különbség miatt didereg. A beteg feje forró, de hideg a bőre. A láza először a homlokon érezhető, ilyenkor még nincs teendő. A második szakasz az állandósulásé, már az egész test forró, száraz, gyorsabb a pulzus, a légzésszám, rossz a közérzet, a páciens elesett, végtagfájdalmai lehetnek. Jó, ha a lázat néhány órán, egy napon át elviseli a beteg, mert így a szervezet védekezik, elpusztítja a kórokozókat. Csillapítását akkor kell elkezdeni, ha tartósan, két-három napon át harminckilenc Celsius-fok körüli. A gyógyulás szakaszában csökken a láz, a beteg bőre nedves, izzad, ilyenkor már nincs különösebb teendő – véli a doktornő.

A gyerek, az más!

Révész doktornő fontosnak tartotta megjegyezni, más lázcsillapítást igényelnek a csecsemők és a kisgyermekek, mást a tíz év fölötti gyerekek, a fiatal felnőttek, és mást az idős, krónikus betegséggel is küzdő emberek.

– Nem kell azonnal lázat csillapítani a tíz év fölötti gyerekeknél és az egészséges fiatal felnőtteknél. Érdemes kivárni legalább huszonnégy órát. Emellett a kezelőorvos által javasolt gyógyszert természetesen szedni kell, és ha ennek ellenére megmarad a láz, ki kell hívni a háziorvost. A csecsemőkre és a kisgyerekekre más vonatkozik. Hat hónapos és hatéves kor között nem szabad ennyit várni, ugyanis lázgörcs léphet föl, ennél a korosztálynál a harminckilenc Celsius-fokos vagy afölötti lázat azonnal csillapítani kell! Erre legmegfelelőbbek a paracetamol tartalmú lázcsillapítók, a hűtőfürdő vagy a teljestest-borogatás, azaz a priznic. A hűtőfürdő és a priznic ne tartson tovább tíz percnél, és ne hűtsük a gyerek hőmérsékletét harminchét Celsius-fok alá! Fontos tudni, hogy tizennyolc éves kor alatt tilos szalicilátot adni lázcsillapításra, mert súlyos idegrendszeri elváltozást okozhat! – figyelmezeted dr. Révész Zsuzsanna. – Felnőtteknél, idős embereknél pedig mindig figyelni kell arra, hogy van-e súlyos alapbetegségük, krónikus légzőszervi problémájuk, keringési zavaruk, tüdőbetegségük. Akiknél ez fennáll, azoknál is haladéktalanul meg kell kezdeni a lázcsillapítást. Nagyon ,fontos megjegyezni, hogy a gyógyszeres, a hűtőfürdős illetve a borogatásos lázcsillapítás mellé elengedhetetlen a folyadékpótlás – állítja a belgyógyász kardiológus.