Aktuális

Mire ösztönöz a beteljesületlenség?

Egy kutatás szerint mi, magyarok szinte mindennel elégedetlenek vagyunk. De vajon mire ösztönözhet bennünket az elégedetlenség? Für Anikó erről fogalmazta meg véleményét.

A hír: Szinte mindennel elégedetlenek a magyarok
Huszonhárom nemzet közül a dél-koreaiak után a magyarok a legelégedetlenebbek a lakóhelyükkel és közvetlen környezetükkel – olvasható az Ipsos közvélemény-kutató intézet közleményében.
A kutatásból kitűnik, hogy a magyar válaszadók leginkább a munkalehetőségekkel, majd a fizetésekkel és a fogyasztói árakkal, végül az utak állapotával elégedetlenek.

Különvélemény Für Anikótól
Elégedetlenség. És hogy, ugye, mi, magyarok majdnem mindennel! Milyen érdekes-furcsa, hogy ez lehet jó és rossz is. Ahogy mondani szoktuk, mindennek az az előnye, ami a hátránya. Természetesen más-más aspektusból.
Én például mániákusan alapos és lelkiismeretes vagyok. Ez, ugye, első olvasatra pozitívum. Hát a másodikra már bizton állíthatom – nem annyira. Jócskán meg tudom nehezíteni a saját dolgomat elsősorban, nem beszélve azokéról, akik megismerhettek erről az oldalamról. (Szegények!)
Valahogy így van ez az elégedetlenséggel is. Igazából annak nehéz, aki elégedetlen, vagyis nekünk, magyaroknak. Ugyanakkor ez lehet progresszív érzület is. Hiszen a beteljesületlenség, a hiány érzése arra ösztönözhet bennünket, hogy tegyünk (is) valamit azért, hogy változtassunk azon, ami éppen nem tetszik.

Mire ösztönöz a beteljesületlenség?

A munkalehetőségek, a fizetések, az utak állapota sajnos mind olyan tényező, melyeken talán hosszabb idő változtatni, és az átlagember hatáskörén kívül eső problémák. A reménykedésen kívül azonban – hogy a felelős illetékesek minél előbb segíteni akarnak ezeken a gondokon – azt gondolom, hogy ha egy közösség összefog, és együttesen ad hangot az elégedetlenségének, az egyfajta erőt képvisel, ami feltétlenül felgyorsíthatja a megoldás felé vezető folyamatot.
Ezenkívül viszont közvetlen környezetünkben mi is tehetünk egy csomó mindent azért, hogy jobban érezzük magunkat. Mondjuk, összegyűjthetjük a szemetet. Ez a legfontosabb, mert ez a legrondább, és nem számít, hogy mások dobták oda bunkó módon, mert mi nézzük, akik ott élünk. Aztán néhány virágpalántát, facsemetét ültetni, füvesíteni nem olyan rettenetes összeg, pláne, ha a fent említett elégedetlenkedő közösség (ismét) összefog.

Ahogy Mahátma Gandhi mondta: „Légy te a változás, amit a világban látni akarsz.”

 

A hét korábbi különvéleményei:
Karafiáth Orsolya: Aki dohányzik, jó ember nem lehet?
Soma Mamagésa: Bántalmazás a kapcsolatban
Winkler Nóra: A pornó lazábbá tenné a világot?

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top