Csábító kémnők – eljött a modern Mata Harik kora?

Csábító kémnők akcióban
Ártatlan, kalandra vágyó, tévúton járó lányok vagy mindenre elszánt, fanatikus amazonok: nehéz lenne megmondani.  A cseppet sem unalmas foglalkozás, a kémkedés 21. századi művelői éppúgy dacolnak a veszéllyel, mint elődeik. Nem véletlenül alkalmaztak hölgyeket a történelem során olyan feladatok elvégzésére, amelyekre a keményre edzett férfiak alkalmatlannak bizonyultak. A női vonzerő sokszor hatásosabbnak bizonyult bármilyen szupermodern fegyvernél.

A cél szentesíti az eszközt
A csábító külső és a kémnőket körüllengő misztikum segíthette azt a szőke hölgyet is, aki egy katonai vezető meggyilkolásában segédkezett januárban. A magas rangú tiszttel Dubajban, a saját szállodai szobájában végeztek a Moszad ügynökei. Az álnéven utazó nőt – aki állítólag beengedte a tetteseket – több más társával együtt fogták perbe.

Hiába próbálta nemrég meghatni a tel-avivi bírák szívét a tavasszal kémkedéssel vádolt izraeli lány, Anat Kamm, mégsem enyhítettek házi őrizetének körülményein. A „friss levegőre vágyó” hölgy kérését nem csoda, hogy elutasították: korábban már megpróbálta kijátszani az őrök figyelmét, amikor engedéllyel nem rendelkező családtagok látogatták meg. A mindössze huszonhárom éves izraeli újságírónő kötelező katonai szolgálata alatt vett magához titkos dokumentumokat, amelyeket ki is szolgáltatott egy újságírónak. Tettét azzal indokolta, hogy meg akarta ismertetni a hadsereg módszereit az emberekkel; ügyvédje szerint lelkiismereti okok vezérelték. Az újságíró még idejében elhagyta az országot, Anatot viszont házi őrizetben letöltendő szabadságvesztésre ítélték.

A Dél-Koreában fedőtevékenységként utazási irodát üzemeltető harminchat éves észak-koreai nőt is ideológiai okok vezérelhették. Ő a szöuli metróhálózatról igyekezett fontos adatokat gyűjteni, amelyeket aztán terrorista célokra is használhatott volna hazája. Állítólag az interneten ismerkedett meg egy volt metróalkalmazott férfival, akitől használható információkat remélt. Az ő további sorsa sem kecsegtet túl sok jóval.

A magyar politikai életet érzékenyen érintette egy 2005-ben kipattant ügy, amelyben az akkori oktatási miniszter neve is felmerült. A Határon Túli Magyarok Hivatalának egyik munkatársát gyanúsították meg azzal, hogy a román hírszerzésnek dolgozott, és intim viszonyt tartott fenn több politikussal is, információkat remélve tőlük. A hölgy bűnösségét a sajtó szerint telefonlehallgatási jegyzőkönyvekkel próbálták alátámasztani. Végül nem tudták egyértelműen bizonyítani a kémkedéssel gyanúsított nő és a politikusok kapcsolatát.

Miért csodáljuk őket?
Sajnálhatjuk vagy elítélhetjük a kémkedéssel vádolt nőket, de semlegesek semmiképp nem maradhatunk. Néhányan titkon még tiszteljük is őket bátorságukért? Talán pont a lebukás veszélye és a kémkedő hölgyek körül keringő sejtelmes legendák avatják hősnőkké a „szakma” képviselőit a számunkra.
A mítosz a holland származású Mata Harival, vagyis a H–21-es ügynökkel kezdődött. Kalandos élete során volt táncosnő, élt Indiában, a legenda szerint rengeteg férfit csábított el, de végül hiába vetette be női bájait, mégis elítélték. Állítólag mindvégig tagadott, és az utolsó percekig bízott a szabadulásban. Tudatosan alakította ki „imázsát”, nem véletlen, hogy ma is ő a legismertebb női spion.
A holland szépség a rendezőket is megihlette, Greta Garbo volt a leghíresebb Mata Hari. A második világháború bő forrásanyagot nyújt a témában. A 2008-as Kémnők című francia mozi például sajátos szemszögből dolgozta fel a normandiai partraszállást. A filmhez sikerült a még mindig gyönyörű Sophie Marceau-t is megnyerni az egyik főszerepre.

Mata Hari (1876–1917)

Greta Garbo, 1931

A televíziónézők sem maradhattak szupernők nélkül: a Jennifer Garner nevével fémjelzett Alias népszerű sorozattá nőtte ki magát. A filmipar nem feledkezett meg a fiatalabb korosztályról sem: rajzfilmet készítettek három – kettős életet élő – diáklány főszereplésével, a Született kémeket. Nem csoda, ha elismerően figyeljük a mindenkit ujjuk köré csavaró, modern fegyverekkel felfegyverkezett titkos ügynök hölgyek bevetéseit.

A virtuális térbe is betörtek a kémnők
A számítógépes játékok is profitáltak az újra virágzó kémnőkultuszból. Szabó Violetta neve hallatán hiába kapjuk fel a fejünket, a hölgy magyar családneve csupán francia katonatiszt férjének köszönhető. Violetta a második világháború idején döntött úgy, hogy angol titkos ügynöknek áll, és bár már első küldetései egyikén, huszonhárom évesen elfogták a németek, és kivégezték, rövid életműve elég volt ahhoz, hogy egy mai számítógépes játék hősnőjévé váljon.

Hogy divatot teremtenek-e az újból felbukkanó, titokzatos kémnők – és a róluk mintázott hősnők megjelenése a mozivásznon, a tévéképernyőkön, illetve a monitorokon –, azt nehéz lenne megjósolni. De a modern technika mindenképpen érdekes lehetőségeket rejt magában a hírszerző hölgyek módszereinek finomítására. Az már a sors iróniája, hogy a valóságban ismertté csak akkor válhatnak, ha küldetésük kudarcba fullad, és utoléri őket a végzetük.

Híres kémnők a filmvásznon
Minden idők legismertebb kémnője, Mata Hari híres megformálója Greta Garbo svéd színésznő volt.
A Házibuli-filmek még ma is bájos sztárja, Sophie Marceau a normandiai partraszállást bemutató Kémnők című moziban bújt Louise, a francia ellenálló bőrébe.
Magyar színésznők is szívesen vállaltak veszélyes szerepeket: Tordai Teri alakította Katalint, a kémnőt A névtelen vár című Jókai-adaptációban.

A kémnők eszközei által ihletett divat
2008-ban ismerhette meg a nagyközönség Angel Chang kollekcióját, amelyben a kémnők által használt eszközök kapták a főszerepet. Titkos térképeket ábrázoló selyemsálak, a hadiiparban elterjedt, speciális anyagból készült női kabát, military stílusú ruhadarabok alkották a divattervező által bemutatott egyedi kollekciót, és mutatták be az egykori kémnők által viselt darabok jellegzetességeit.