Júlia 14 éves korában kezdett el dolgozni. Napi 8 órát görnyedt egy szőnyegszövő üzemben, később letette az érettségit, s egy irodában helyezkedett el. Idén 57 éves, és azt mondja, nagyon elfáradt, ha lenne rá lehetősége, már biztos nyugdíjba ment volna. A jelenlegi szabályok szerint azonban ezt csak 6 év múlva, 63 éves korában teheti meg. Ha azonban a parlament is rábólint a kormány tervére, Júlia akár már jövőre nyugdíjba vonulhat.
A kormány tervei szerint jövő januártól 40 év munkaviszony után, életkortól függetlenül nyugdíjba mehetnek és teljes öregségi nyugdíjat kaphatnak majd a magyar nők.
Iván László, a Fidesz szakpolitikusa sajtótájékoztatóján így indokolta a nők kedvezményes nyugdíjazásának fontosságát: „A hölgyek születéskor várható élettartama hosszabb, mint a férfiaké; ez azt is jelenti, hogy ők hosszabban viselik a terheket és a gondokat. Nem beszélve arról, hogy a nagyanyai szerep nem közömbös a nemzet számára, nem közömbös a családok számára, és nem közömbös a mindennapi élet szempontjából sem.”
Az első kérdés, ami a legtöbbekben felmerül: vajon miből finanszírozzák majd a nyugdíjalap így kieső bevételeit. Iván László a kérdésre még nem tudott pontos választ adni, mint mondta sajtótájékoztatóján, szakértőik jelenleg is dolgoznak ezen.
Matits Ágnes független szakértő szerint a kedvezmény nem érintene nagyon sok nőt. „Ma a nyugdíjba lépő nők átlagosan kevesebb mint 38 év munkaviszonnyal rendelkeznek, de azt is tudjuk, hogy az összes öregségi nyugdíjas nő közül csak mintegy 10% az, aki 40 évnél több munkaviszonnyal ment nyugdíjba. Én úgy gondolom, hogy legfeljebb évente 10–15 ezer nő élhetne ezzel a kedvezménnyel, és ennek körülbelül a fele élne is vele.”
Magyarországon jelenleg közel 3 millióan kapnak valamilyen nyugdíj jellegű ellátást. A Nyugdíjbiztosítási Alap 2010 januárjában több mint 240 milliárd forintot fizetett ki nyugellátásokra. Az alap bevételeinek csak háromnegyed részét fedezik a járulékbevételek, egyötödét a központi költségvetésből kell pótolni.
A magyar társadalom a nyugat-európai országokhoz hasonlóan elöregedő: 2009-ben 100, 14 évesnél fiatalabb gyermekre 110, 65 évesnél idősebb felnőtt jutott. Becslések szerint 2050-re a társadalom 30%-a lesz 65 éves vagy annál idősebb. A nyugdíjas korba lépők számának növekedésével párhuzamosan egyre kevesebb gyermek születik, így egyre kevesebben lesznek azok is, akik eltartják majd az időseket. Ezt Nyugat-Európa legtöbb országában a nyugdíjkorhatár emelésével próbálják ellensúlyozni.
| Egy korábbi hír szerint néhány fejlettebb országban 50 éven belül akár 70 év fölé is emelkedhet a nyugdíjkorhatár. Erről írt Különvéleményt Peller Mariann. Katt ide, ha elolvasnád! |
Ezt tartja követendő útnak a Nők Lapja Cafe által megkérdezett szakértő, Simonovits András is, aki szerint csak azokban az országokban működik jól a nyugdíjrendszer, ahol magasabbak a nyugdíjkorhatárok, és csökkentett nyugdíjakkal büntetik a korhatár alatti nyugdíjazást. „A probléma ma is az, hogy a korhatárhoz képest túl korán mennek nyugdíjba a magyar férfiak és nők. Emiatt is magasak a járulékok, és emiatt is alacsony a foglalkoztatás.”
Az MTA tudományos tanácsadójának véleménye szerint a 13. havi nyugdíjak visszavonásával, valamint a nyugdíjkorhatár 62-ről 65 évre való fokozatos emelésével a hosszú távon elszabadulással fenyegető nyugdíjkiadások 30%-át is meg lehet takarítani. A kutató hibásnak és indokolatlannak tartja a kormánypárt javaslatát, és hozzáteszi, ha a férfiakra is kiterjesztenék ezt a kedvezményt, az komoly következményekkel járna a nyugdíjrendszerre nézve.
Matits Ágnes viszont úgy gondolja, a magyar nyugdíjrendszert nem azoktól kell megvédeni, akik 40 éven keresztül járulékot fizetettek. „Ha mindenkinek lenne 40 év szolgálati ideje, akkor nem lenne bajban a magyar nyugdíjrendszer. Optimális esetben a nyugdíjba vonuló helyén egy munkahely is keletkezik, nyugdíjasként pedig az unokák ellátásában is tud segíteni a gyermekének, aki így esetleg vissza tud menni dolgozni. Miért pont azok ne kaphassanak kedvezményt, akik nyugdíjba lépésükig inkább csak adtak a társadalomnak!”
„Ami pedig az államháztartást illeti – mondja a szakértő –, ha olyanok mennek el, akiknek nincs munkahelyük, akkor ezzel esetleg kevesebb munkanélküli-segélyt vagy egyéb szociális juttatást kell fizetni. Ha pedig olyanok, akiknek volt munkaviszonyuk, reméljük, hogy a helyükbe olyanok lépnek, akik eddig nem fizettek járulékot. S mivel nem túl sok emberről van szó, nem pont ebbe fog belerokkanni a költségvetés. Különben ezek a nők nem ajándékot kapnak, hiszen csak korábban megfizetett járulékaik fejében – a többieknél kicsit korábban – kezdik meg a megszolgált szolgáltatás igénybevételét.”
S vajon mi lesz a férfiakkal? Iván László szerint – bár az igazságosság felveti, a férfiak kedvezményes nyugdíjazásáról egyelőre nincs szó – az ő ügyük csak a gazdasági helyzet javulása után kerülhet terítékre. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) viszont ez másképp gondolja. Ők azt szeretnék, hogy nők és férfiak egyaránt elmehessenek nyugdíjba szolgálati idejük letöltése után, akár már 54 évesen is. A népszavazáshoz szükséges aláírásgyűjtést augusztus közepén el is kezdhetik.
„Ha valóban lesz népszavazás – mondja Fekete Emese –, akkor annak kimenetele nem kérdéses. Mint ahogy az sem, hogy egy ilyen jogszabály életbelépése milyen következményekkel jár majd: gondolkodás nélkül már másnap mindenki nyugdíjba menekül, akire az új szabályok érvényesek lesznek.”
A KSH 2009-ben megjelent tanulmánya szerint is jellemző a magyar társadalomban az idősödő korosztályra, hogy szívesen vonulnának hamarabb nyugdíjba. 2004-ben például a nyugdíjkorhatárnál legfeljebb 10 évvel fiatalabb megkérdezettek között 70% volt azoknak az aránya, akik, ha tehették volna, a hivatalos nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonultak volna. Az indokok között a leggyakoribb a fáradtság és az egészség romlása volt, és az, hogy több időt szerettek volna a családjukkal tölteni.