A stressztréningek résztvevőinek mintegy 300 fős csoportjának megkérdezésén alapuló statisztika kimutatta, hogy a munkahely egyértelműen életünk legnagyobb stresszforrása, még a családtagok és a közeli hozzátartozók miatti aggodalmakat is háttérbe szorítja. A szakemberek meglepetésére azonban a stresszorok listájának végén kullognak az olyan tényezők, mint a nyugdíjba vonulás, a válás vagy házasságkötés, illetve a kórházi kezelést igénylő súlyos betegségek.
„…mi sem természetesebb, mint hogy gazdasági válság idején a munkájuk, vagyis a megélhetésük miatt szoronganak legtöbben.
Az azonban már különös, hogy ez még a nagy családi traumák okozta gondokat is háttérbe szorítja…” – mondta ifj. Serényi János, az Értéktrend tanácsadó szakpszichológusa.
Nem meglepő, mégis mellbevágó adat, hogy mivel próbálják a stresszben élők a feszültségüket levezetni: a válaszadók az első két helyen egyértelműen az alkoholt és a dohányzást jelölték meg. Csak ezután gondolnak arra, hogy megoldást keressenek a problémákra. A válaszok közt az oly sokat propagált módszerek, mint a sport és egyéb stresszkezelő eszközök még csak az első tíz között sem szerepelnek – vagyis az egészségnevelés ezen a téren gyakorlatilag hatástalan volt az elmúlt években.
„…ennél is szomorúbb azonban, hogy a stresszkezelési módszerek között a legutolsó helyen szerepel a segítségkérés. Ez azt jelenti, hogy a legtöbben maguk próbálnak megbirkózni a legnehezebb időszakokkal, csak legutolsó sorban kérnek tanácsot vagy fordulnak szakemberhez…” – hívja fel a figyelmet a Stresszkezelés másként című integrált képzés program szakmai vezetője, ifj. Serényi János.
Az Értéktrend pszichológus szakértői hangsúlyozták, hogy egy ennél szélesebb körű felmérés minden bizonnyal még szélsőségesebb arányokat eredményezne. E kutatás alanyai ugyanis a magasabb képzettségű és társadalmi pozíciójú munkavállalók köréből kerülnek ki. Ők mindannyian az Értéktrend stresszkezelő tréningjeinek résztvevői voltak, vagyis kivétel nélkül egészségtudatos felnőttek, akik tisztában vannak a stressz romboló hatásaival és aktívan tesznek is egészségükért. Ennek ismeretében azonban az adatok még riasztóbbak – hangsúlyozta a szakértő. Elkeserítő az is, hogy a hazai vállalatoknak mindössze
1,6 százalékánál folyik stresszel kapcsolatos felvilágosító munka vagy megelőző tevékenység.
A hasonló témájú, State of Health in the American Workforce című amerikai kutatás gyakorlatilag ugyanezeket az eredményeket mutatta ki: a dolgozók 41 százaléka említette, hogy ritkán, gyakran vagy szinte állandóan stresszes. Európában még rosszabbak a mutatók. A Regus 13 országban, 11 ezer válaszadó körében végzett felmérése szerint a gazdasági visszaesés hatására a vállalatok 58 százalékánál érzékelhető mértékben megugrott a munkahelyi stressz. Az ennek következtében beálló egészségromlás pedig – becslések szerint – évi 20 milliárd euró költséget jelent az unióban.
Forrás: Értékrend-kutatás
Csillagjegyek, akiknek nem alakul jól az év
Megrázó történet: a szerelők utolsó ölelése a lángoló szélturbinán
A ma 65 éves Emma Thompson bebizonyította, hogy igazi kaméleon
Milliárdossal állt össze Havas Henrik
Ilyen fordulatokat hoz a Merkúr a kapcsolataidba a következő hetekben
Budapest kiakadt: csak romok maradtak a szombati influenszer pénzosztás után
Fejbe lőtte magát egy orosz rulettező tini Somogyban
