Az utcán vezette le a szülést a meteorológus

A hatodik kisbabájával várandós N. Julikára az utcán jöttek rá a fájások. A vajúdó asszony pánikba esett, elkeseredettségében becsöngetett egy házba, csak remélni tudta, hogy valaki a segítségére siet. Szerencséje volt. A korábban meteorológusként dolgozó, ötvenkét esztendős rokkantnyugdíjas férfinek, Hiesz Péternek ugyanis nemcsak a szíve volt a helyén, de a lélekjelenléte is becsületre méltó.
– Hajnal volt, amikor az asszony becsöngetett hozzám, látszott rajta, hogy nagy fájdalmai vannak – mesélte Hiesz Péter. – Megnyugtattam, hogy nem lesz semmi baj, segítek rajta, és felrohantam a lépcsőn, hogy értesítsem a mentőket. Mire visszaértem, a kisbaba a válláig kint volt. A kicsi farfekvéses volt. A mentősök végig a telefonon adták az instrukciókat, elfehéredtem, amikor a kisfiú nem sírt fel. Ekkor azt mondták a telefonban, hogy paskoljam meg. Hatalmas kő esett le a szívemről, amikor felordított a kicsi – emlékezett vissza a férfi, akin a történtek után jött ki a stressz.

Hiesz Péter Forrás: TV2/Mokka

– Nem nagyon volt időm megijedni, bennem csak egy dolog motoszkált akkor, hogy mindenáron segítenem kell, nem hagyhatom, hogy az asszonynak és a kisbabának valami baja történjen. Csak utána kezdett el remegni a kezem és a lábam. De életem egyik legcsodálatosabb élménye volt látni, ahogy egy kis emberke megszületik. Ma ugyanezt tenném – tette hozzá a hős férfi.

– Az úr, aki mentőt kért, egyszer csak riadtan kérdezte, hogy mit csináljon, mert kint van a kicsi lába, és leér a hóba – mesélte Érsek Beatrix mentős diszpécser, aki rögtön indított egy kocsit, és arra kérte Hiesz Pétert, tegyen valami ruhát a földre, és ne húzza kifelé a babát. – Hamar meglett a kicsi. Először nem sírt fel, szóltam, hogy paskolja meg a fenekét. Szerencsére ekkor bömbölni kezdett. Mondtam, hogy a köldökzsinórt a kollégáim elvágják, ő csak tegye a kicsit az anyukája hasára – fejtette ki a mentős.

Az édesanya hálával tartozik megmentőjének, igaz, a csoda még várat magára az immár hatgyermekes nő életében. Julika öt gyermeke ugyanis állami gondozásban van, és könnyen lehet, hogy az utcán született kisfiú, aki a Zolika nevet kapta, szintén nem maradhat anyukájánál.

Zolika hatodikként érkezett a családba Fotó: Bors.hu

– Most küldött egy levelet az élettársam, hogy szeret minket, de örökbe kell adni a gyereket. Még arra sem képes, hogy a kisfiát meglátogassa. Végeztem vele – fakadt ki Julika, aki ennek ellenére semmiképpen nem akarja örökbe adni hatodik gyermekét.

– Nagyon szeretnék vele egy anyaotthonba kerülni, ugyanis haza nem mehetünk, mert a kis fabódéban még fűtés sincs – magyarázta az édesanya.

Abban csak reménykedni lehet, hogy a kisbabával, aki az utcán született, és egy hős férfinek köszönheti az életét, még egy csodát tesz az élet: és szerető családban, emberhez méltó körülmények között fog felnőni.