Kistelepülések nagy gondban

Akik nem a fogyókúra miatt éheznek – Karafiáth Orsolya különvéleménye

Az elmúlt másfél-két hónapban az egész ország szembesülhetett egy szlovák határ közeli település, Vilmány mindennapi gondjaival. A Borsod-Abaúj Zemplén megyei község általános iskolájában ugyanis – október végétől – heteken át szünetelt a tanítás, mivel nem volt pénz a fűtésre. Az alapfokú intézményben csak november legvégén indulhatott meg újra az oktatás.

– Jelenleg megosztott csoportbontással oldjuk meg a tanítást. A gyerekek délelőtt és délután járnak iskolába. A tanórákat a kisebb, alacsonyabb belmagasságú termekbe szerveztük át, amelyeket hősugárzóval fűtünk. Ahogyan minden önkormányzati dolgozó, úgy a pedagógusok is a bérük hatvan százalékét kapják meg. Ha szerzünk pénzt, majd abból fizetjük ki a járandóság fennmaradó negyven százalékát – adott helyzetképet Melegh Károly polgármester, amikor a legújabb fejleményekről érdeklődtünk.

Az elöljárótól azt is megtudtuk, hogy a Hernád folyó völgyében fekvő település teljes adósságállománya jelenleg mintegy ötvenmillió forintra rúg. Ennek tekintélyes hányada – több mint tízmillió forint – a gázszolgáltatót illeti.
– Próbálunk tárgyalni a Tigáz Zrt.-vel, és azt elérni, hogy egyéves részletben rendezhessük az adósságot. A gázszolgáltató hathavi részletfizetésre tett javaslatot. Ezt sajnos nem tudjuk vállalni – vázolta a helyzet fonákságát a polgármester, aki szerint az egyetlen járható útnak az tűnik, ha az önkormányzat által fenntartott közintézmények fűtését rövid időn belül átállítják vegyes tüzelésűre. A gázszámlák ellentételezésére ugyanis nincs kerete az 570 millió forintos éves költségvetésből gazdálkodó községnek.

Állandó szereplők
Vilmány esete persze aligha egyedi. Hogy egészen pontosan hány település küzd hasonló problémákkal, a Belügyminisztérium (BM) a következő tájékoztatást adta:
– Azzal kapcsolatban nem állnak rendelkezésre pontos információk, hogy hány önkormányzat van Vilmányhoz hasonló pénzügyi helyzetben. Általánosságban elmondható, hogy az önkormányzatok kérelmeikben gyakran említenek lejárt határidejű szállítói tartozásokat. Az azonban elenyésző számú, ahol valamilyen közszolgáltatás (gáz, világítás) felfüggesztésre került.

A pályázók túlnyomó többsége kistelepülés, lakosságszámuk kétezer fő alatt marad

Ami a bajba jutott települések lehetőségeit illeti: a rászoruló önkormányzatok működési forráshiányának kezeléséhez egyrészt az „önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása” jelenthet segítséget, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozik. Emellett létezik a „működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása” nevű kiírás, amelynek kezelését a BM végzi. Utóbbi támogatási forma az önkormányzatok egyedi, más támogatási rendszerek keretei között nem kezelhető működési problémáit hivatott kezelni.
– A jogcím előirányzata 1,4 milliárd, de átcsoportosításnak köszönhetően 5,9 milliárd a 2010. évben felhasználható keret. Az önkormányzatok a kérelmeket év közben folyamatosan nyújthatják be, döntés azonban 3 ütemben történik. 2010-ben eddig 1129 önkormányzat részesült támogatásban – közölték a minisztériumi sajtóosztálynál.
A BM nyilvántartása szerint jellemző, hogy egy önkormányzat az adott költségvetési évben több alakalommal nyújt be támogatási kérelmet. Bizonyos mintázatok jól kirajzolódnak a működésképtelenné váló önkormányzatok területi elhelyezkedését illetően is. Például az előző évben a „működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása” jogcímre kérelmet benyújtott települések hatvan százaléka öt megyéből (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy, Baranya, Zala) került ki. S általánosságban az is elmondható, hogy a pályázók túlnyomó többségének kistelepülés, lakosságszámuk kétezer fő alatt marad.

Kétszer ad, ki gyorsan ad
A vilmányiak kétségbeesését mindennél plasztikusabban mutatja, hogy a község honlapjának nyitóoldalán a mai napig olvashatóak azok a sorok, amelyek a külvilághoz folyamodnak segítségért. „A helyzet reménytelennek tűnik, csak a csoda segíthet Vilmányon! Kérjük, akinek van rá lehetősége, segítsen településünkön.”

Vilmány honlapján a segélykérő felhívás

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az elkeseredett kiáltás megértő fülekre talált.
Mint azt Melegh Károly polgármester elmondta: egy tiszaújvárosi cég egy kazánt és két tonna fűtőanyagot bocsátott rendelkezésre. Az Ökumenikus Szeretetszolgálat munkatársai pedig december első napjaiban a vilmányi  iskola negyvenöt dolgozójának nyújtottak át élelmiszer- és higiéniai csomagokat, egyenként tízezer forint értékben.
– A helyi református lelkésztől érkezett egy jelzés, hogy milyen problémákkal küzdenek a vilmányiak. Ez alapján végeztünk egy felmérést, hogy segélyszervezetünk miben tudna leginkább segíteni. Végül úgy döntöttünk, hogy a pedagógusoknak és az oktatási intézmény munkatársainak adunk át élelmiszer- és higiéniai csomagokat, ezzel is csökkentve a tél okozta pluszterheket és a családok karácsony előtti költségeit – vázolta a döntés hátterét Fekete Dániel, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet kommunikációs osztályának vezetője.

A vilmányi református templom

Bár a segélyszervezetnél tisztában vannak azzal, hogy számos település küzd időről időre hasonló problémákkal, a vilmányi közalkalmazottak megsegítése mégis inkább egyedi esetnek tekinthető.
– Eddig nem volt túl gyakori, hogy kifejezetten egy intézmény dolgozóit karoltuk volna fel. Sokkal gyakoribb a családok egyéni szintű vagy családsegítő szolgálaton keresztül történő támogatása.
Hogy mennyire elkél a segítség, mindennél beszédesebben mutatják a számok: a segélyszervezet munkatársai az idei esztendőben 3500 tonnányi élelmiszert osztottak szét 700 ezer rászorulónak.
– A javarészt tizenhét kilogrammos élelmiszercsomagokat háromszáz település hátrányos helyzetű lakói felé juttattuk el. Ezek többsége kistelepülés, bár akadnak nagyobb városok is. Az érintett önkormányzatokkal együttműködve próbáljuk valamennyi rászorultat elérni – mondta el Fekete Dániel, aki fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a szeretet.éhség. kampány keretében jelenleg is várják az adományokat.

Nincs hova hátrálni
Bár a vilmányi iskolában nemrég újraindult a tanítás, a település kilátásai aligha sem nevezhetők derűsnek.
– Jövőre az ideinél is kisebb költségvetésből kell gazdálkodnunk. Még jobban össze kell húzni a nadrágszíjat, csak már nincs miből. Az intézményekre és a dolgozói létszámra ugyanúgy szükség van – összegzett a polgármester, aki arról is beszámolt, hogy minisztériumi elbírálás alatt van egy pályázatuk, s innen érkezhet némi pluszforrás a település számlájára.

Tavasszal a településnek négymillió forintot ítéltek oda a már említett „működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása” nevű keretből. Ősszel pedig a BM – rendkívüli segélyként – ötmillió forintot utalt át a közüzemi tartozások rendezésérére. Igaz, utóbbi tételre az APEH azonnal inkasszót nyújtott be, mivel az önkormányzat az adóhivatalnak is tartozott.
Mindazonáltal a valódi megoldást és kiutat aligha ezeknek a támogatási formáknak a rendszeres (s persze merőben kényszerű) igénybevétele jelentené a hátrányos helyzetű települések számára. Arra a kérdésünkre, hogy milyen megoldási módozatok lát a BM a napi működésükben veszélyeztetett önkormányzatok helyzetének rendezésére, a minisztériumi sajtóosztályáról a következő választ kaptuk:
– A kormányzat számára nagyon fontos az önkormányzatok biztonságos működése, a közfeladatok folyamatos ellátása. A Belügyminisztérium igyekszik ehhez minden segítséget megadni az önkormányzatoknak, így a 2011. évi költségvetés is fog tartalmazni olyan kiegészítő támogatást, mely az önkormányzatok működőképességét segíti.