3 tüntető nő Egyiptomban

Marianna: Egy új világrend kell
Marianna kezében a mobillal pásztázta a tömeget a Tahrír téren hétfő reggel. Hosszú barna hajkoronája ragyogó arcot vesz körül. Miközben a híradások garázdálkodó rablóbandákról, élelmiszerhiányról, a muzulmán és keresztény ellentét kiújulásáról számoltak be, a kopt keresztény lány „leugrott” tüntetni.
Ez élete első politikai akciója.
„Harminc évig ezt az embert láttuk. Nem is tudjuk elképzelni, mi lesz ezután. De olyan boldog vagyok, hogy megtörtént” – foglalta össze a helyzetet azon az érdes, mély hangon, ami az egyiptomi nők sajátja.
Marianna a tekintetével egy hadsereget is maga mögé tudna parancsolni. Egyetemes jelenség, akit a háborús fotókiállítások látogatói még évekig csodálnak, és azt találgatják, honnan szedi a bátorságot. „Ez egy ajándék” – nevet.
A lány szegény családból küzdötte fel magát gyerekjogi aktivistává. Franciául és angolul is kitűnően beszél, több nemzetközi szervezettel dolgozott, és most saját gyerekjogi alapítványba kezd.

Az egyiptomi tüntetésekről még több fotó galériánkban. Katt a képre!

„Nagyon nehéz a helyzet. Ha egy utcába születtél, kevés esélyed van arra, hogy átköltözz a másikba. De a feltörekvő nemzedék már nem éri be azzal, ami van. Meg kell oldani a munkaeő-piaci  problémát” – mondta még a nyáron arra a 15 és 29 közötti korcsoportra célozva, amely a népesség mintegy negyedét teszi ki, és akik között a bejelentett munkanélküliség 17%-os. Egyes jelentések szerint valójában 60% körüli mozoghat azoknak a száma, akiknek nincs sok esélyük bekapcsolódni a piacba.
Nagy a verseny Kairóban, és ha valaki benevez, azt száz kötél húzza vissza. Például a tradíció.
Ha harmincévesen két diplomád van, akkor a család azért sajnál, mert még nem mentél férjhez. Marianna jövőéjért még a katolikus pap is aggódik: szerinte már a gyerekekkel kellene foglalkoznia.
Ehhez képest ő csak az új világrendről beszél. „Az a csodálatos, hogy most az emberek megszabadultak a félelmeiktől. Nyitott társadalmat kell teremteni, jobb életkörülményeket. Én ezért fogok dolgozni.”
   

Dina: Agymosás van
„Nagyon fontos, hogy megérts. Akkor vetették be a könnygázt, amikor kiabáltuk, hogy békésen tüntetünk. Ezzel provokáltak minket. A rendőrség kiengedte a rabokat, és betört a múzeumba. Természetes, hogy mindenki ellenük fordult, még az is, aki semleges volt” – tudósított Dina, azzal a perfekt angollal, amivel lekörözne jó pár eurokratát.
Dina közép-felsőosztályból származik, kezdettől fogva egyetemre készült, majd az egyik minisztériumban helyezkedett el. Bár ő is közel jár a harminchoz, csak tavaly házasodott össze egy diplomatával. Nem hord fátylat.
A lázadás kitörése előtt kivágott pólóban ült a Talaat al Harb tér régi kávézójában, és egy minisztériumi dolgozót meghazudtoló érvrendszerrel válaszolgatott a kérdésekre. Láthatóan elege volt a társadalmi konvenciókból. Szerinte az embereken a politika és a vallás agymosást hajt végre.

„Amióta szegénység van, a vallás és a politika elterelik a figyelmet a lényegről. Egyesek már azon filóznak, hogy kifesthetik-e a körmüket az ima előtt, vagy csak utána, mert ha előtte festik, akkor a mosakodó víz nem tisztítja meg eléggé. Hát betelefonálnak a tévébe, és megkérdezik az imámot. Hihetetlen, hogy ezzel foglalkozunk” – kelt ki magából, majd egy megtörtént esettel illusztrálja a bulváriszlámot.

Az egyiptomi tüntetésekről még több fotó galériánkban. Katt a képre!

„Ha van rajtad fátyol, nem iszol, és nem dohányzol, akkor megkaphatod a bizonyítványodat, jó ember vagy. Én nem iszom, nem dohányzom, de nem hordok fátylat. A munkatársam ezért egyszer megkérdezte: miért nem teszem fel a fátylat.
– Hiszen te nem is imádkozol!, mondtam neki. Mire ő: igen, de ha fátylat hordanál, jobban tisztelnének.”   

Egyiptom problémája nem a fátyollal kezdődik, hanem azzal, hogy az embereknek nincsen pénzük – egyezünk meg. A minisztériumban dolgozók egy havi fizetése 200 egyiptomi font, ami nem sokra elég, ha 8-at kell adni egy kenyérért. Ezt csak tetézi, hogy a fiatalok nem tudnak házasodni, mert ahhoz – még a liberális családokban is – házat és gyémántgyűrűt kell felmutatni. A legtöbb fiú erre képtelen, viszont nehezen bírja barátnő nélkül, ezért elharapódzik az erőszak, az utcai árvák száma.

„A legfontosabb a jövőről és az értékekről beszélni, és visszaszorítani a korrupciót” – mondja Dina, aki személy szerint elégedett a tüntetés kimenetelével, azzal, hogy az elnök nem indul a következő választáson. „Egyiptomban legalább megmondhatjuk a másiknak, hogy nem értek egyet azzal amit mondasz, vagy amit csinálsz” – teszi hozzá.

Naglaa: Mi összetartunk

Az egyiptomi tüntetésekről még több fotó galériánkban. Katt a képre!

„Nem tudom mit akarnak, kieresztették a rabokat, és civil rendőrök ölik a népet. A saját népét. De mi összetartunk, az egyiptomiak őrzik a Nemzeti Múzeumot és az utcát is. Nem engedjük, mindenki együtt van” – kommentálja Naglaa a kialakult helyzetet olyan fásult hangon, hogy alig ismerek rá. Lakása tele festménnyel, rajtuk sok a mély szín és robosztus alakok. Könyörtelen kórképet fest.
„Itt olyan emberek képviselik az országot, akik csak oda lettek rakva. Egy mondatot sem képesek elmondani angolul, és rosszat tesznek az országgal, az emberekkel. A saját szememmel látom, hogy lopják meg őket”.
Naglaa családjában sok az orvos, de szerinte sokan nem azért választották ezt a foglalkozást, mert segíteni akarnak, hanem mert jó pozíció. Hatodik érzékével már korábban megjövendölte az apokalipszist.
Kairó egy kieső szegénynegyedében vacsoráztunk. Poros utcákon, tákolt büfékben sült a hús. A házakból fémrudak álltak ki, de az út másik oldalán fényűző lakásokat húztak fel azoknak a gazdagoknak, akik a központtól kijjebb akarnak majd élni. „Ma mindenki hamar akar meggazdagodni. Pedig ha gyorsan csinálsz valamit, akkor biztos hibázol” – értettek egyet többen is a társaságból. Szerintük a kormány már régen nem érezte, amit az emberek.
„Most ezeknek vége. Nem ártanak többet nekünk” – mondta Naglaa, hangjában mély eltökéltséggel.

Riportalanyaink védelmében a cikkben szereplő fotókon nem a megszólaló nők szerepelnek!