Aktuális

Persányi Miklóssal a Nagysziklában

Egy mondás jutott az eszembe, miközben a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatójával beszélgettünk. Ha utálsz robotolni, élj abból, amit szeretsz. Gyermekkori álma beteljesüléseként tizenöt éve kormányozza Noé városligeti bárkáját. S mivel otthon érzi magát e világban, minden tőle telhetőt megtesz, hogy "otthona" érdekes, barátságos, szép legyen. Nemcsak az állatok számára.

– Rövid időn belül két ázsiai orrszarvú született az budapesti állatkertben, pedig ez a fajta nehezen szaporodik fogságban. Ez is mutatja, hogy elég jól érzik magukat nálunk – büszkélkedik Persányi Miklós, amikor megkérdezem tőle, mi újság. – Van gorillakölykünk is, nem vittük kórházba, sima otthoni szülés volt – folytatja a „családi” híreket. – A főállatorvos kollégám Borneóba repült, ahol részt vegyen egy programban a kiveszőfélben lévő szumátrai orrszarvú megmentéséért. Az ottaniak is ki szeretnék próbálni a nálunk sikeresen bevált módszert.

Sajnos az interjú terjedelme miatt félbe kell szakítanom az egzotikus emlősök körében zajló demográfiai forradalom további taglalását. Ezért megkérdem, mitől ilyen jó a budapesti Állatkert?
– Én „mindössze” tizenöt éve vezetem, tehát eredményeink jelentős része elődeimnek köszönhető. Mint Goethe fogalmazott: óriások vállán állunk. Az emberek nagyon kíváncsiak az állatokra, ami talán egyfajta vonzalom az elveszett paradicsom iránt. De a budapesti állatkert ennél többet akar, átlép a tudomány vagy akár a művészet néhány területére. Nyaranta koncerteket szervezünk, tavaly megrendeztük az év talán legjobb magyar kortárs kiállítását, hatvan művész alkotásaiból.

Vig György és Persányi Miklós
Vig György Persányi Miklóssal

– Tehát lassan emberkertté alakulnak?
– Hívhatnánk magunkat akár Állat-, Növény- és Emberkertnek is, magam az Életkert elnevezést szeretem a legjobban. Már most is több mint tízezer négyzetméter fedett, fűtött kiállítási terünk van, ami nemsokára tizenháromezer négyzetméterre növekszik.

– Hol terjeszkednek?
– A Nagyszikla belsejében, amely a korai vasbeton-építészet zseniális alkotása. Működött ott korcsolyapálya és pónilovarda is. Tizenhat évvel ezelőtt, amikor megérkeztem, jókora darabok potyogtak a belső vasbeton héjról. A szikla külső rekonstrukciója két éve befejeződött, most sikerült megnyernünk egy uniós pályázatot, amellyel a sziklabelsőt is beépíthetjük. Tizenhat kiállítóterem lesz benne. Az lesz a neve, hogy Varázshegy Életmúzeum. Régi vágyam volt, hogy csináljuk egy mikrozoot, ahol a szabad szemmel nem látható élővilágot mutatjuk be. Lesz Óriások Csarnoka, ahol száz éve azokat az állatokat akarták megmutatni, amelyeket élő formában nem lehetett. Korrekt módon beletervezték egy bálna helyét is. A mi bálnánk a huszonöt méter hosszú és kb. tíz méter magas csarnok mennyezetéről lóg majd le.

Megkérdem, ismeri-e a Republic együttes nagy sikerű Repül a bálna című számát.
Eddig elkerülte a figyelmét, de tetszik neki, hogy van ilyen dal is. Azért inkább visszatér a betonbarlang titkaira: négydimenziós mozi is lesz benne, ahol a klímaváltozás hatásairól szerezhetünk erős benyomásokat, a Darwin-teremben pedig előadásokat láthatunk, és elmélázhatunk a mikroszkópok fölött.

Életkert a kerítések mögött

– Még jó, hogy kerítésen belül is lehet terjeszkedni – nyugtázom a terveiket.
– Tavaly jutott el a főváros ahhoz a gondolathoz, amivel nagyjából minden politikai erő egyetért, hogy talán nem kéne tovább nézni és finanszírozni a Vidámpark vergődését. Ez persze felvet egy sor további kérdést. Szerintem kevesebbe kerülne a területet az Állatkertnek adni, és fokozatos fejlesztéssel átalakítani, mint életben tartani a jelenlegi vegetációs szakaszt.

– Jóban van Tarlós Istvánnal?
– Sok hasznos dolog hozhat, hogy húsz év után megváltozott a főváros vezetése – válaszolja a kandidátusi diplomáját politológiából megvédő biológus. – Ennyi idő alatt megcsontosodik a bürokrácia. Korrekt viszonyban vagyunk Tarlós főpolgármester úrral, aki pontosan tudja, hogy évi egymillió látogatóval nemcsak a főváros, hanem az ország leglátogatottabb attrakciója az Állatkert.

– Nem hiányzik a politika világa?

– Nem igazán. Amikor annak idején elvállaltam a környezetvédelmi miniszteri posztot, logikus döntés volt, hiszen korábban is dolgoztam a környezetügyi kormányhivatalban. Az Állatkert előtt pedig Londonban, az Európa Bank környezetvédelmi főszakértője voltam. Kíváncsi voltam, hogy sikerül-e változtatni a rendszeren, ha fajsúlyos pozícióba kerülök benne.

– Sikerült?
– Az ember nyilván megpróbálja elhitetni magával, hogy nem volt eredménytelen az a testi-lelki megterhelés, ami egy ilyen feladattal jár. Négy évig voltam miniszter, szerintem néhány dolgot elértem, igaz, volt, amit azóta bedarált a gazdasági érdek. Sikerült például bevezetni a darab alapú termékdíjat, amit a gazdasági lobbi másfél éve eltöröltetett. Országos érdek, munkahelyek ezrei. Ilyesmikkel érvelnek a nagy kereskedelmi vállalatok, illetve a „cukrosvíz”-gyártó cégek is, amelyek évi másfél milliárdos nagyságrendben termelik a műanyag palackokat. Én csapvizet iszom egy szép üvegkancsóból. Reggel beletöltöm a vizet, egy félóra alatt kimegy belőle a klór és nyugodtan lehet iszogatni.

– Bánt meg valamit életében?

– A magánéletemben van ilyen, de… Talán azt, hogy nem a mostani feleségemet vettem el először.

Életkert a kerítések mögöttA cikk nyomtatásban az e heti Nők Lapjában jelent meg.
A legfrissebb szám tartalmából:

  • Az oxitocin titkai – Nem ölni, ölelni!
  • Miért legyen kisállat a háznál?
  • Malek Andrea – Mit kérdezne tőle három hónapos kislánya, Léna?
  • 21 táska 3 méretben
  • Lesz-e nálunk béranyaprogram? Folytatódik a Nők Lapja-vita
  • Tamással sülve-főve
  • Ezotéria – Baj lehet a szerelmi varázslásból?
  • A hét kérdése: Hol készül a magyar termék?
  • Persányi Miklós: Életkert a kerítések mögött  

Ha előfizetnél a hetilapra, itt és most megteheted!

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top