Aktuális

Nyári nagymamák

Régi emlékek... Kétségbeesett nagymama jön, a lánya levelét mutatja: ha még egyszer kiderül, hogy Misi tévézett, "soha többet" nem mehet a nagymamához…

A lánya egyedül neveli Misit, meggyőződéses waldorfos, a gyerek nem tévézhet. Misi imád a nagymamához menni, és nem (csak) a tévé miatt. És biztos Misi mamájának is jól jön egy kis pihentető szabadidő, Misi nélkül. És most mégis: ilyen szigorú.
És ez csak egy példa a sok közül. Szülők és nagymamák egyformán panaszkodnak. A szülők esetleg arra, hogy a nagymama „elkényezteti a gyereket” (pedig a gyerek a nagymamánál sokkal többet segít, mert részt vehet a süteménysütésben, és semmit nem csinál „rosszul”), a nagymamák esetleg arra, hogy a szülők meg akarják szabni, hogy ő hogyan éljen (együtt a gyerekkel), míg a gyerek két hétre nála van.  
A vidéken élő, a távol lakó nagymama, ahová nyáron lemehet a gyerek, áldás a szülőknek (és többnyire a gyereknek is), nemcsak munkájuk, de kapcsolatuk szempontjából is – persze az is lehet, hogy átok.
Persze van, amikor a nagymama – vagy éppen a nagypapa – szigorkodik, mert idegesíti a gyerek, és akkor jön a „ti nem tudtok gyereket nevelni” kezdetű szemrehányás.
*
Pedig hogy is van ez? Hogy kéne lennie, hogy volna – hogy lehetne – jó mindenkinek?
Visszatérve Misihez, akinek családját aztán jobban megismertem: a nagymamának arany szíve van, és erre hallgat, és nem vakítják el mégoly nemes – és helyes – „elvek”.
(Persze mindezt múlt időbe kell tennünk, hiszen azóta már Misi is felnőtt – és most már saját kislányával és feleségével jár nyaranta a kicsit nehezebben mozgó, de még mindig serény, és a régi nagyszerű meggyes, almás süteményeket sütő nagymamához, akinek most Vicuska segít, Misi kislánya…)
Misi nagymamájánál nem „csurog” – és akkoriban sem „csurgott” – egész nap a tévé, de kétségtelen, hogy valamiféle „jó filmet” minden nap megpróbáltak megnézni kettesben. (A nagypapa már Misi születésekor sem élt.)

Nyári nagymamákA gyerek számára érték egy eltérő életmód megismerése is az őt szerető környezetben, és nem kellene azzal próbálkoznunk, megkeserítve a család életét és gyerekünkét is, hogy szüleinket „átneveljük”; ahogy persze szüleinknek, gyerekeink nagyszüleinek sem kellene nap mint nap elmondaniuk, ha a közelünkben vannak, azt a sok mindent, amit ők megfellebbezhetetlen bölcsességnek hisznek.
(Például ha netán együtt lakunk, és mi úgy segítünk kimerült gyerekünknek, hogy lediktáljuk neki a házi feladatot, ahelyett hogy arra kényszerítenénk, hogy ő oldja meg, gyakorta kell meghallgatnunk, hogy „most rontod el végképp a gyereket, örök életére mankóra fog szorulni, olyan lusta lesz, mint ti vagytok…”)

De térjünk vissza a nyárhoz és a távol lakó nagymamákhoz.
Egy időben azt érezhették a szülők kínosnak, hogy a nagymama a gyerekükkel templomba jár a nyári hetekben, vagy esetleg éppen karácsonykor, manapság esetleg éppen fordítva. A szülők forszírozzák a hittanórát, és nem örülnek, hogy a mai nagyszülők esetleg az „antiklerikális” felvilágosodást képviselik…
De erre is áll, amit az előbb próbáltunk körbejárni: a gyereknek jó, ha sokfélét tapasztal meg maga körül a világból, ha ez a sokféleség mindig érzelmi biztonságban, mondjuk egyszerűbben: szeretetben közelít felé. Nem kell szülőknek és nagyszülőknek a gyereken keresztül egymással vitatkozniuk sem világnézeti, sem egyéb kérdésekben, ki kell, ki kellene bírniuk egymást és egymás eltérő életmódját, ritmusát, világlátását. Ezzel használnának a legtöbbet a gyereknek, akinek csak az a fontos, hogy a körülötte élő – és őt szerető – felnőttek „kongruensek”, önmagukkal azonosak, hitelesek legyenek, és egészen mindegy, hogy ez az azonosság mihez köti őket.

És akkor még nem is beszéltünk arról a sokféle tevékenységről, vagy éppen bámészkodásról, történetmesélésről és hallgatásról, ami a nyári nagymamai időzések során körülveszi, körülveheti a gyereket… És az elkényeztetés? Ezzel hogy állunk? Legtöbbször bizony úgy, hogy a szülői féltékenység és irigykedés beszél belőlünk, hogy persze, könnyű a nagymamának, mert ő mindenre ráér, aztán a gyerek majd nem engem fog (jobban) szeretni… Próbáljuk meg ezeket az indulatokat feldolgozni magunkban és a nyári ellazulásban megérezni azt, hogy a nagymama talán nem is elkényezteti a gyereket, csak egyszerűen kényezteti, ami bizony mindnyájunk számára tápláló erő, és mindnyájunkra ráfér.

A cikk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg. 

Nyári nagymamákA legfrissebb szám tartalmából: 

  • Mészáros Árpád Zsolt
  • Paleolit receptek 
  • Nem kívánt babák az inkubátorban  
  • Politikusok és a szex
  • Így dolgozom én a strandon!
  • Milyen a mi kapcsolatunk?
  • Nyári nagymamák

Ha előfizetnél a lapra, itt és most megteheted!

nlc.hírlevél

Iratkozz fel az nlc hírlevelére, és olvasd elsőként a legizgalmasabb híreket!

FELIRATKOZOM

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése