Aktuális

Miért van több gond a középsővel?

"Már kinőttem a tinikorból, nem lajstromozom a régi sérelmeket és bántásokat, de arra jól emlékszem, hogy középső gyerekként mindig én voltam leginkább hanyagolva. Akármit tettem, sosem voltam elég jó vagy elég aranyos. A nagyot lehetett dicsérni, mert mindenben ő volt az első. A kicsit lehetett imádni, mert »milyen édes«. Én meg valahogy senkit se érdekeltem." (Idézet a www.gyakorikerdesek.hu-ról)

Tudatos figyelem

Miért van több gond a középsővel?Mucsi Katalin pszichopedagógus számtalanszor tapasztalja a munkája során, hogy még a gyerekeikkel törődő családokban is gyakran „elsikkad” a középső. Nem azért, mert kevésbé szeretik, hanem a helyzetének köszönhetően.
Szakértőnk egy olyan háromgyerekes családot említ, amelyben 2010-ben lett első osztályos a legnagyobb, óvodás a középső, és másfél éves a pici. Az édesapa rengeteget dolgozik, hogy eltartsa a családot, a három gyerekkel szinte kizárólag az anya foglalkozik. Tavaly ősszel egyrészt a picire összpontosított, hiszen a kislánya épp elindult, és sokat is betegeskedett. Másrészt az első osztályosnak segített a tanulásban, mert az értelmes, de nagyon élénk hétéves fiú nehezen viselte az iskolai fegyelmet. Az anya lelkesen foglalkozott az elsőszülöttel, aminek hatására a fia nyugodtabb lett, kevesebb problémát okozott a tanórákon, és iskolássá érett.
Csakhogy eközben alig maradt energiája a középsőre, aki a megszokott, óvodai közösségben töltötte a napjait, és látszatra szépen fejlődött. Aztán idén februárban szóltak az óvónők, hogy az ötéves gyerek bepisil a délutáni alváskor, és durva a társaival.
„Az édesanya a gyerekeiért él, szereti mindhármat, mégis elkövette azt a hibát, hogy alig figyelt a középsőre – magyarázza Mucsi Katalin. – Megoldást csak az hozott, hogy külső segítséggel megszervezte: minden nap egy órát csak a középsőjével foglalkozik, és beíratta a kisfiút úszni, ahol sikerélményre talál.”

Dolgozz meg az elismerésért!

Egy harmincas édesanya szerint – aki az okos bátyja és az élénk húga között cseperedett fel középsőként –, a gyerekek minden szülői rezdülést figyelnek. Maga is gyakran leste kiskorában, hogyan néz az édesanyja rajongva az okos bátyjára, és milyen mosolygós a tekintete, ha a húga csintalankodik, közben nagyon komolyan beszél ővele. Mindennek hatására úgy gondolta, hogy neki meg kell dolgozni az elismerésért: kötelező a jó bizonyítvány és mindenkinek meg kell felelnie.
„Ha vendégek jöttek, tőlem várták a produkciókat – zongoráztam, verset mondtam –, pedig utáltam. Közben a bátyám legfeljebb beszélgetett a vendégekkel, a húgomat pedig már azért is dicsérték, ha elmosolyodott.” Kétgyerekes anyaként is felemlegeti, hogy tizenhat éves korában a szülei nem mentek el egy néptáncbemutatóra, ahol ő fellépett. Mert a bátyja megbetegedett. Közben a barátnők szülei lelkesen tapsoltak a gyereküknek.

A középső lány lázadása

Egy ötvenes tanárnő, aki egy budapesti középiskolában nagy népszerűségnek örvend a gyerekek között, azt állítja, hogy a saját kárán, pontosabban a középső lányán tanulta meg, hogyan kell bánni a tüskés lelkű kamaszokkal. Korábban annyi gondja volt a lányával, mint a két fiával együtt. A feltűnően szép lányt már tizenöt éves kora körül körbedongták a fiúk, és mindennél fontosabb lett számára a kortárs csapat, a bulik és a csavargások. Fütyült a családi értékekre, ellenséges volt a testvéreivel, alig-alig tanult, kétségbe ejtette az édesanyját. Aki a számtalan kudarc ellenére is kitartott az elvei mellett: nem torolta meg a gyerek lázadását. Sőt, arra is képes volt, hogy éjszaka a kocsijában kuksoljon, és ott várja a felkapott tini-szórakozóhelyről előkerülő lányát. Akkoriban sokat sírt (de csak a férjének), mert nem tudta, mit rontott el, közben rendületlen szeretettel próbálta észhez téríteni a gyerekét.
Ez be is következett, amikor a lány átélte az első szerelmi csalódását. Hajnalig beszélgetett az anyjával, és akkor kiáltotta világgá a családi sérelmeit is. „Ti állandóan mondogattátok, hogy a bátyám okos, az öcsém pedig igazi sporttehetség. Én csak azt hallottam tőletek néha, hogy elég szép vagyok – pedig szerettem a matekot, és szívesen kosaraztam. Úgyhogy megmutattam nektek, mit művelhet egy lány, akinek csak a külseje jó, de agyatlan. Ha akarnék, tudnék ám úgy tanulni, mint a tesóim!” Mutasd meg, mondta az édesanya, és a lány úgy is tett. Főiskolát végzett, nyelvvizsgákat szerzett, szereti a munkáját, mellékesen aerobikot tanít. Szeptemberben, a harmincadik születésnapján lesz az esküvője. De nem szereti, ha felemlegetik a zűrös kamaszkorát, mert tulajdonképpen igaz se volt.

Miért van több gond a középsővel?

És az előnyök

Az derült ki egy középső gyerekként felnövő fiatal felnőttekkel készített vizsgálatból, hogy a fészekből kirepülve már arra is képesek, hogy észrevegyék a családi státuszuk előnyeit. Sokan hangoztatták, hogy életrevalóbbak lettek, mint elsőszülött testvéreik, akik azt szokták meg otthon, hogy mindenki őket dicséri. Sokan közülük rosszul tűrik a külvilág kritikáját, hiszen a családban mindig középpontban voltak. Miközben a középső már gyerekkorában megharcol a figyelemért, és korábban tanul meg alkalmazkodni. Ők időben rájönnek arra is, hogy másképp kell viselkedni az idősebb testvér barátai között – komolyabbra veszik a figurájukat –, és másképp a kistestvér haverjaival, akik társaságában kajla gyerekké válhatnak. Ez is elősegíti, hogy könnyebben illeszkedjenek be a felnőtt világba. Bár szakértőnk, Mucsi Katalin azt is hozzáteszi, hogy egy ismerőse azért vállalt negyedik gyereket, hogy náluk ne legyen középső.

Szendvicsgyerekek

Szinte minden nagycsaládos szülőnek gondot okoz, hogy miként érzékeltesse a szeretetét okosan és arányosan a gyerekeivel. Néhányan – ösztönös pedagógiai érzékkel – ügyesen lesznek úrrá e problémán, de a többségnek bizony jót tesz, ha felkészül nem könnyű szerepére. Például arra, hogy nagyon kell figyelnie a középső gyerekre, még akkor is, ha nem ő adta meg a „szülővé lettünk” élményét, hiszen az az elsőszülött privilégiuma. S általában nem olyan bájos, mint a gyakran kései ajándékként érkező legkisebb. A szakemberek gyakran emlegetik a középsőket szendvicsgyerekként, akikkel több a gond, mint a többiekkel.

Rengeteg dicséret

„Sokat tehetnek a szülők azért, hogy a középső gyerek ne érezze magát hátrányban a testvéreivel szemben. A módszer egyszerű: nagyon sokat kell dicsérni! A testvérei és a barátai előtt, az ismerőseink jelenlétében. Figyeljük meg, mi érdekli, miben tehetséges – szorgalom, kézügyesség, számolás, jó humor, bármi –, hogy érezze: ő is értékes! Képzeljük el, mit él át a középső a kistestvér születésekor. Kiesik a legkisebb gyerek kellemes státuszából – a figyelem már az újszülöttre összpontosul –, de nem tudja elérni az elsőszülött kitüntetett helyzetét. A háttérbe szoruló középsők kicsi korukban számtalan tünettel reagálnak (beszéd-, evés-, alvászavar, agresszivitás, széklettartási problémák), a kamaszok pedig devianciával. Ám tudatos szülői magatartással mindez megelőzhető!”  MUCSI KATALIN pszichopedagógus

165 303
Háromgyerekes család élt hazánkban a KSH 2005-ös adatai szerint, azaz ennyi volt a középső gyerekek száma. Bár az öt- vagy még többgyermekes családokban és az egyre szaporodó élettársi kapcsolatokban születettek között is vannak középsők.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top