Tanulmányi szerződés: kössek vagy ne kössek?

Éva másoddiplomás képzésre szeretne járni. Cége támogatja törekvését, és tanulmányi szerződést is kötnének vele. A cég kifizetné Éva költségeit, cserében a végzéstől számított 3 évig kellene a cég mellett elköteleznie magát. Éva habozik, mert a másoddiplomás képzésen nyújtott tudásra szüksége van, karrierjét előre mozdítaná, ugyanakkor ez azt jelenti, hogy a képzés 2 évén túl még 3 évig, azaz 5 évig kellene jelenlegi cégénél dolgoznia. A jelenlegi helyén nem igazán van előrelépési lehetőség. Bizonytalan, nem tudja, belevágjon-e a képzésbe.

Mit tartalmaz a tanulmányi szerződés?

A tanulmányi szerződésben a munkáltató arra vállal kötelezettséget, hogy biztosítja a képzés költségeit, azaz a tandíjat, a tankönyvek árát, a vizsgákra való készülés és a vizsganapokra a fizetett szabadságot, esetleg az oktatási intézménybe utazás költségeit, ha szükséges, a szállás díjat is. A munkáltató arra is kötelezettséget vállalhat, hogy az új képesítés megszerzése után Évát más, az új képesítésének megfelelő munkakörben foglalkoztatja tovább.

A tanulmányi szerződésben a munkavállaló azt vállalja, hogy határidőre, – esetleg bizonyos eredménnyel – megszerzi az új képesítést és utána egy meghatározott ideig (max. 5 évig) a munkáltatónál marad.
A fentiek iránymutatóak, mindig a 2 fél egyezkedésén múlik, hogy a szerződés kötelező elemein kívül hogyan határoznak, mit írnak bele a szerződésbe.

Azért szerződj, mert…

Éva esetében érdemes kikalkulálni, hogy a népszerű egyetem 4 féléves képzésének összege mennyibe kerülne, ha neki kellene a zsebébe nyúlnia. Mindehhez adjuk hozzá a tankönyvek árát is. Miután vidékre kell utaznia kéthetente, a 4 félév alatt az utazások miatti kiadása is jelentős lenne. Anyagilag mindenképpen érdemes megfontolni. A vizsgákra történő felkészüléshez és a vizsgákra is kap fizetett szabadságot – kérdés, hogy a gyakorlatban mennyire oldható meg a helyettesítése vizsgaidőszakban és mennyire fogják „örömmel” fogadni, ha bejelenti, hogy elmegy 3 hét tanulmányi szabadságra.

Azért ne szerződj, mert…

Általános gyakorlat szerint – melytől persze eltérni lehet – a cégek annyi időre szokták a tanulmányi szerződésben magukhoz kötni a munkavállalót, amennyi ideig a képzés tart. Ha Évának a másoddiplomás képzése 2 évig tart, akkor a tanulmányi szerződésben a végzéstől számított 2 évig lenne elvárt a tanulmányait finanszírozó cégnél maradnia.

Évának karrier szempontból is érdemes átgondolni a döntést, hiszen ha a cégnél nem igazán van előrejutási lehetőség, akkor kérdés, hogy a másoddiplomája megszerzése után milyen munkakörben tudják majd foglalkoztatni. Könnyen elképzelhető, hogy Évát nem avatták bele a cég stratégiai elképzeléseibe, így nem is tudhatja, hogy 1-2 éven belül milyen típusú szervezeti változásokat tervez a menedzsment.

Mikor történik szerződésszegés?

Az aktuális álláshirdetésekért kattints ide!

A munkáltató akkor követ el szerződésszegést, ha nem utalja a tandíj összegét, vagy nem időben teszi azt, így Éva nem tudja tanulmányait folytatni az oktatási intézményben. Előfordulhat az is, hogy a munkáltató Évát a végzés után nem tudja / nem akarja más, az új diplomájának inkább megfelelő munkakörben foglalkoztatni, így a munkáltató megszegi a szerződésben leírtakat, és Évának sem kell a kikötött 2 évet ott töltenie. Mi történik, ha Éva nem tudja 2 év alatt elvégezni a tanulmányait, hanem szüksége van egy újabb félévre is? Itt bizony Éva követ el szerződésszegést és a cégnek van joga elállni.

És ha Éva kap egy állásajánlatot?

Mi történik akkor, ha Éva időben, jó eredménnyel végez az egyetemen, a munkáltató a végzettségének megfelelő, új munkakörbe helyezi, de Éva 6 hónap múlva kap egy ellenállhatatlan állásajánlatot egy másik cégtől?

Elvben a képzést finanszírozó cég visszakérheti – a le nem töltött idővel arányosan – a költségeit. Ha az új cég kifejezetten Évát szeretné megszerezni, akkor a csomag része lehet, hogy az új cég átvállalja a tanulmányi szerződésből adódó kötelezettségeket. Az sem kizárt, hogy az előző munkáltató nem követeli Évától a költségeinek megtérítését, ez mindig az adott helyzettől, céges szabályzóktól, alku pozíciótól függ a gyakorlatban.

A folytatásért kattints ide!