Aktuális

“Takarítók leszünk, vagy gyorsétteremben fogunk dolgozni”

Az álláshirdetésekben szinte soha nem keresnek egyiptológust, alkalmazott nyelvészt vagy enteriőr stylistot. Ritka szakokra járó egyetemistákat faggattunk arról, mit kezdenek majd a diplomájukkal.

Ha valaki jogásznak, közgazdásznak vagy mérnöknek tanul, a környezete már előre látja benne a jól kereső, menő szakembert, és mindenki úgy gondolja, a tanulással töltött 5-8 év biztosan jó befektetés. A Magyarországon meghirdetett képzések között azonban számos olyan szakot találunk, amelyről a legtöbben azt sem tudjuk, mi fán teremnek, azt meg végképp nem bírjuk elképzelni, hogy miért jelentkezik rájuk valaki, ha a célja nem a doktori cím és a tudományos munka.

A „furcsa” szakok népszerűségének egyik oka, hogy a bolognai rendszerben az alapszakok mellé ún.

Vajon ügyvéd lesz vagy zeneteoretikus?
Vajon ügyvéd lesz vagy
zeneteoretikus?
A fotó csak illusztráció

minor szakokat vagy specializációt választanak a hallgatók, hogy megszerezzék az oklevélhez szükséges krediteket. (A minor egy 50 kredit értékű tanulmányi program, ami nem a főszak szakterülete, a specializációt jelöli). Ez esetben a hallgatók nem feltétlenül az tartják szem előtt, hogy mennyire hasznos dolog belemélyedni pl. a diszciplináris filozófia vagy az elméleti nyelvészet  mélységeibe. Mesterszakra pedig már inkább azok jelentkeznek, akik tényleg hivatásuknak tekintik az adott tudományterületet.

„Valamit muszáj volt választani”

„Azért jelentkeztem a finn szakirányra, mert egy ismerősöm azt mondta, hogy jó” – meséli Eszter az ELTE Bölcsészettudományi Karának egyik kihalt folyosóján. A kérdésre, hogy mit kezd majd a diplomával, csak ennyit mond: „Nem tudom.” Évfolyamtársa, Áron azért jelentkezett ide, mert úgy hallotta, ez a szak elég nehéz, és „szereti a kihívásokat”. Nóra már céltudatosabbnak tűnik, ő Finnországban akar élni, és úgy érzi, egy ilyen végzettség és a nyelvtudás mindenképp előny lehet.

Orsi alapszakja a magyar, de a kreditek összegyűjtéséhez választania kellett egy minor szakot is. Az alkalmazott nyelvészet mellett döntött. „Ez érdekelt, de fogalmam sincs, mit fogok vele kezdeni. Egy ilyen szak ahhoz kevés, hogy rálássak a nyelvészet egészére, viszont sok energiát kell befektetni, hogy elvégezzem. Mindegy, valamit muszáj volt választani.”

Nincs elég dizájnmenedzser

Anna a MOME dizájn- és művészetelmélet képzését választotta, hogy jobban megismerje a kortárs művészetet és az alkotókat. Azon kívül, hogy az itt végzett szakemberek elvileg képesek lesznek érdemi kritikákat írni a modern formatervezésről, a diáklány inkább a mesterszakon választható menedzserképzésben lát fantáziát. „Magyarországon nincs elég olyan szakember, aki hatékonyan képes segíteni a művészeknek abban, hogy üzletileg is sikeresek legyenek. Külföldön is szeretnék majd tanulni, Angliában például nagy hagyománya van a dizájnelméletnek, bár elhelyezkedni nehéz, hiszen fényévekkel előttünk járnak.” Anna egyébként az egyetem mellett jelenleg gyakornokként dolgozik egy dizájnnal és építészettel foglalkozó magazinnál, rendezvényekre jár, kapcsolatokat épít, és egyáltalán nem kételkedik abban, hogy jó választás volt-e ez a szak.

„Aki nem elég elkötelezett, kiesik”

Dóra egyiptológus szakra jelentkezett az ELTE Bölcsészettudományi Karára, de néhány év után kiábrándult az egészből, és egy sokkal „versenyképesebb” képzésre váltott, történelem szakra ment át. Ez érdekelte, és nem akart olyan szakra menni, amiből már amúgy is túlképzés van. Bár mint később kiderült, az egyiptológia is ilyen, pedig jó, ha egy évben 3-6 ember szerez diplomát belőle.

Az egyiptológia minorszakra nincs felvételi, pontszámok alapján lehet bekerülni. „Nem ártana pedig, mert így elijeszthetnék azokat az embereket, akik csak úgy érdekességként jelentkeznek erre a szakra, mint én, és nem pocsékolnának el 1-2 évet az életükből. Amikor én kezdtem, negyvenöten voltunk nagyjából, és mára maradtak hatan-heten.” 

Aki nem eléggé elkötelezett, az ki is esik innen, mondja Dóra. Öt nyelvet kell ismerni, tanagyag az egyiptomi, a kopt, az ógörög, az arab, és természetesen alapból elvárják, hogy minden egyetemista tudjon latinul. „Az sem árt, ha tudsz angolul, németül és franciául, ugyanis a szakirodalom nagy része nem érhető el magyarul. És hogy mi lesz, ha megkapjuk a diplománkat? Sokan erre rávágják, hogy takarítók leszünk, vagy egy gyorsétteremben fogunk dolgozni. Lehet múzeumban dolgozni és ásatásokra menni, de folyamatosan publikálni kell, mert csak akkor veszik komolyan az embert.”

Enteriőr stylingból nem lehet megélni

„Muszáj valamilyen szakot választani”
A fotó csak illusztráció

A szakma tőlünk Nyugatra már komoly múlttal rendelkezik. „Az enteriőr stylist nem lakberendező és nem is dekoratőr, hanem felöltöztet egy teret, a legapróbb részletekig összehangolja a bútorokat, kiegészítőket, lakástextíliákat egy adott stílus mentén, egyéni ízlése és a megrendelő igényei alapján” – mondja Gabi, akinél a szakválasztás szerelem volt, első látásra. Egy enteriőr stylistnak magazinok, filmek, reklámok adhatnak munkát, de éttermek, hotelek is felkérik őket arculattervezésre. A szakma része az ún. catering styling is, amely egy teríték megtervezését jelenti. Csak ebből azért nem lehet megélni, Gabi egy dizájnnal és belsőépítészettel foglalkozó magazinnál dolgozik szerkesztőként, ezenkívül üzletek, lakások stílusának kialakítását is vállalja.

„Irodalommal akarok gyógyítani”

Éva újságíró, 4 gyermek édesanyja. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem biblioterapeuta szakirányú továbbképzésén vesz részt. „Ez egy orvosoknak, pszichológusoknak, bölcsészeknek, tanároknak indított szak, 2 éves – meséli. – Nem könnyű, babakocsi-tologatás közben tanulok, de régóta szerettem volna megismerni (tapasztalni már tapasztaltam) az irodalom gyógyító hatását. Ha megkapom a diplomát, terápiás céllal vezethetek betegeknek és egészségeseknek egyaránt (utóbbiaknak preventív céllal) biblioterápiás foglalkozásokat, a pszichológusi, pszichiáteri munka kiegészítéseként kórházakban vagy iskolákban, kamaszoknak stb.” Éva azért kezdte el ezt a szakot, mert szeretne versekkel, történetekkel, mesékkel gyógyítani, segíteni – a terápián irodalmi szövegeket olvasnak és dolgoznak fel a résztvevők. Újságíróként is az emberi, mély, megkapó, megrázó történetekről írt a legszívesebben.

Intermédia szakos perspektívák

Noémi úgy érezte, nem találja a helyét a hagyományos művészeti oktatási formákban, és már diplomásként jelentkezett a Magyar Képzőművészeti Egyetem intermédia szakára. Már a képzés tartalmának összefoglalása sem könnyű, a felvi.hu szerint „a 20. századi képzőművészetben megjelent technikák, pl. fotó, multimédia, installációs- és akcióművészet stb. kiterjesztése. A képzés célja, hogy a hallgató aktív, kreatív jelenlétre legyen képes az információs társadalom kulturális szféráiban”. Noémi egyáltalán nem bánta meg, hogy ezt a szakot is elvégezte, művészeti egyesületek alapítótagjaként kiállításokat szervezett, galériákkal működött együtt, rádióműsort vezetett, ezenkívül oktatással is foglalkozik, többek között az ökodizájn témakörében. Legutóbb egy múzeum kurátora volt, jelenleg újrahasznosítással kapcsolatos workshopokat tart – és állást keres.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése