Aktuális

Egy rejtély, amelyre talán soha nem derül fény

Ki volt az a titokzatos nő, aki Anasztázia Romanovának adta ki magát? Valóban a cári család egyik gyermeke? Vagy csupán egy tehetséges csaló? És valóban Anasztázia csontjait találták meg 2007-ben? Ha igen, akkor egy fantasztikus mese végére tehetnénk pontot. Ám az emberek jobban szeretik a legendát, mint a DNS-vizsgálatokat, és még mindig inkább hisznek a mesének, mint a tudománynak. De nézzük csak, hogyan is volt…
Egy rejtély, amely re talán soha nem derül fény

1920 februárjában Berlinben az egyik hídról vízbe veti magát egy fiatal nő. Az arra járók azonnal riasztják
a mentőket, ők hosszas erőfeszítések után élve kimentik a folyóból, és kórházba viszik.
A vizsgálatok során kiderül, hogy szerencsére semmi baja nem történt, ám mivel nem tudja igazolni személyazonosságát, és egyáltalán egy mukkot sem lehet belőle kihúzni, a biztonság kedvéért elmegyógyintézetbe utalják. Ott az egyik ápoló felismerni véli benne Tatjánát, az orosz cár lányát. A nő határozottan tagadja, néhány nappal később azonban kijelenti, hogy ő valóban a cár lánya, de nem Tatjána, hanem Anasztázia. A kijelentés döbbenetes hatást kelt, hiszen a világ úgy tudja, hogy az egész cári családot, II. Miklóst, feleségét és öt gyermeküket 1918. július 16-án, az addig az őrzésükre kirendelt forradalmi különítmény Jekatyerinburgban lemészárolta. Az 1917-es februári forradalom óta voltak fogságban, szállították őket ide-oda az országban, ekkor azonban, az esetleges kiszabadításuktól tartva halálra ítélték őket. Fényképezés ürügyén lerendelték a családot szállásuk, az úgynevezett Ipatyev-ház pincéjébe, és ott halomra lőtték őket. Később különös részlet szivárgott ki a vérontásról: a helyiségben olyan tömény volt a lőporszag, hogy ki kellett nyitni a pince lejáratát, és itt próbált kiosonni a golyózáport csodával határos módon túlélt három lány, köztük Anasztázia. Kiderült, hogy a fűzőjükre varrt családi ékszerek olyan páncélt képeztek, amelyen nem hatolt át a lövedék, ám az osztag emberei utánuk mentek, és a házban puskatussal, bajonettel – lőni a zaj miatt nem akartak – halálra verték mindannyiukat.

Egy rejtély, amely re talán soha nem derül fényAnna Anderson azonban azt állítja, hogy ő, vagyis Anasztázia túlélte ezt a kivégzést is, és az egyik katona segítségével ki tudott szökni, és eljutott Romániába. Most azért jött Berlinbe, hogy találkozzék nagynénjével, Irén hercegnővel. Ám amikor egy ismerőse figyelmeztette, hogy a hercegnőnek korántsem érdeke, hogy őt azonosítsa – egyrészt a horribilis Romanov-örökség miatt, másrészt, mert akkoriban még éltek a szovjet hatalom fegyveres megdöntését és a cárizmus visszaállítását, a trón megöröklését illető remények… –, reménytelen helyzetét felismerve, kétségbeesésében próbálkozott az öngyilkossággal.
 
Családi titkok tudója

Kezdetben egy háborodott elme fantazmagóriájának tűnik a történet, annál nagyobb a döbbenet azonban, amikor megmutatja testén a golyónyomok és bajonettvágások hegeit. Újabb vizsgálatok következnek, és kiderül, hogy a fülcimpájának sajátos hajlása olyan, mint Anasztáziáé, a lábán egy kis deformáció is egyezik, és egy szakértő az írásukat is azonosította. Megszólalni nem hajlandó oroszul, de érzékelhetően mindent ért, ha szólnak hozzá, és tökéletesen beszél németül, angolul, franciául, s meglepő intimitásokat tud a cári család belső életéből. Forrponton a kíváncsiság, amikor hír kap lábra egy Franciska Schanzkowska nevű lengyel parasztlány eltűnéséről, aki szintén nagyon hasonlít Andersonra. Vagy Anasztáziára?
Vajon melyik az igazi? A kételkedők árulkodónak tartják az időbeli egyezést, Anna támogatói viszont hangsúlyozzák, hogy míg hősünk áttetsző és törékeny, addig Schanzkowska – ismerősei szerint – kifejezetten vaskos, erős teremtés volt. Következnek az úgynevezett szembesítések. Elmegy a kórházba Alexandra, a cárné egyik udvarhölgye, Anderson azonban nem hajlandó kibújni a paplan alól. Irén hercegnő hevesen állítja, hogy a hölgy nem lehet Anasztázia, bár később a család előtt megvallja, hogy korántsem biztos az állításában. Irén fia, Sigismund viszont határozottan állítja, hogy Andersonban felismeri rokonát. Az egykori tanító, Pierre Guillard vacillál, hol így, hol úgy foglal állást. A cár orvosát, Eugene Botkint az győzi meg, amikor szó esik gyermekei és a hercegnő levelezésének részleteiről.
 
Egy rejtély, amely re talán soha nem derül fényÚjabb kérdések

Európa uralkodóházai szinte feltűnő érdektelenséget tanúsítottak az üggyel kapcsolatban, ami azért különösen pikáns, mert Anasztázia közvetlen rokona az angol király és a német császár is! Kínos epizód a hesseni Ernst látogatása. A német nagyherceg hevesen állítja, hogy a lány semmiképpen nem lehet az ő unokahúga, ám a lány felidézi Ernst 1916-os látogatását náluk, amikor pedig a két ország háborúban állt egymással. Ez olyan képtelenségnek tűnik, hogy komolytalan állításnak minősítik, ám a fél évszázaddal később nyilvánosságra került iratok azt igazolják, hogy a lehetetlennek tűnt titkos találkozó bizony megtörtént a valóságban. De akkor Anderson – Anasztázia? Schanzkowska? – már, küzdelmeit feladva, menyasszony volt. Miután többször is hiába próbálta bíróság előtt bizonyítani a maga igazát, feleségül ment a John Manahan nevű, jómódú amerikai üzletemberhez, és vele élt 1984-ben bekövetkezett haláláig. Ki is volt ő valójában? Kalandor? Fantaszta? Balek? Médium? Páratlan tehetségű szélhámos, aki kivételes beleérző képességgel azonosult kifundált szerepével? Hitelt érdemlően soha nem derült ki.
Magának a történetnek azonban koránt sincs vége. 1991-ben nyolc ember tetemét találták meg egy tömegsírban, Szibériában. A vizsgálatok megállapították, hogy a cári pár és három gyermekük holtteste is ott van közöttük. És a másik kettő, Alekszej és Anasztázia? 2007-ben, nem sokkal arrébb, találnak két újabb tetemet. A DNS-teszt egyikükben azonosítja a cárevicset, a másik holttest viszont ismeretlen. Csak annyi biztos, hogy nem a cári család hozzátartozója. Vajon hol nyugodhat Anasztázia? Vajon nyugodhat-e?

Egy rejtély, amely re talán soha nem derül fényA filmvászon sztárja

Anasztáziáról a következő évtizedek során három film is készült.

1. Az első 1956-ban Ingrid Bergmannal a címszerepben. A magánéleti problémák miatti évtizedes kiátkozás után Amerikába visszatérő Bergman újrafelfedezését jelentette a parádés alakítás – a zseniális Yul Brimmer oldalán –, és az első Oscar-díját érdemelte ki vele.

2. Harminc évvel később elkészült a film remake-je, a gyönyörű Jennifer Dundasszal címszerepben – a cárt Omar Shariff alakította.

3. 1997-ben a cári udvar üdvöskéje, az angyali, elbűvölő, mindig jóságos és segítő Anasztázia egy animációs musicalfilmnek lesz a hősnője.

 

A cikk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg. 

Egy rejtély, amely re talán soha nem derül fényA legfrissebb szám tartalmából: 

  • Sok Buddha dolgozik bennem…
  • Az örök fiatalság titka
  • Aktív nagyik, huszonhárom unoka és mennyi szeretet…!
  • Egy rejtély, amelyre talán soha nem derül fény
  • Tanuljon tovább a gyerek, de mit is?
  • Tamással sülve-főve
  • Dr. Vekerdy Tamás rovata

Ha előfizetnél a lapra, itt és most megteheted!

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top