Aktuális

Nem fűtök gázzal, mert megfagynék

A szmogriadó miatt arra kérik a fővárosiakat, hogy fa helyett lehetőleg gázzal fűtsenek, de vajon a mostani fagyban reális javaslat ez? Az általunk megkérdezett fiatal nők nemet mondanak.

Keddtől elrendelték Budapesten a szmogriadó tájékoztatási fokozatát, mivel „emelkedett a szálló por koncentrációja”, és két egymást követő napon meghaladta a köbméterenként 75 mikrogrammot, ráadásul a meteorológiai előrejelzés szerint szerdán sem várható javulás. Az Időkép térképén viszont nemcsak a fővárost jelzi sötétvörös paca, Székesfehérváron, Várpalotán, Győrben, Dunaújvárosban, Pécsen és Miskolcon is túlságosan szmogos a levegő.

Forrás: idokep.hu
Forrás: idokep.hu

 

Kérdés, hogy az ilyenkor szokásos intézkedések mennyire segítenek a helyzeten. A főpolgármester arra kérte a lakókat, hogy kevesebbet autózzanak, és inkább a közösségi közlekedést válasszák. A BKV állapotát, például a sorozatos metróleállásokat tekintve erre is felvonhatják páran a szemöldöküket, de a másik javaslatot valószínűleg még kevésbé fogadják majd meg.

Tarlós István ugyanis azt a kérést intézte még a fővárosiakhoz, hogy ha lehet, mérsékeljék a szilárd- és olajtüzelésű fűtőberendezések használatát, azaz ne fűtsenek például fával a cserépkályhákban és kandallókban, ha a lakásban van mondjuk konvektor vagy gázkazán is. Közben viszont épp az elmúlt idők egyik leghidegebb telében járunk: napközben mínusz hét fok van, estére mínusz tizennyolcat mondanak. Ráadásul a gázár folyamatos emelkedése miatt egyre többen próbálnak azzal spórolni, hogy fafűtésre állnak át. Az egy fogyasztóra jutó gázfogyasztás 2005 óta csökken, az akkori 1456 köbméterhez képest két éve már 1067-nél jártunk.

A gáz mellett fáznak

Nem fűtök gázzal, mert megfagynékMegkérdeztünk néhány fővárosit, elsőként egy harmincéves egyedülálló nőt, aki néhány éve állt át a gázfűtésről a fafűtésre egy negyven négyzetméteres belvárosi lakásban, és a radiátorokat hevítő gázkazánt bármikor be tudná üzemelni. „Nem fogok most sem gázzal fűteni, mert megfagynék – mondta nekünk Judit, aki évekkel korábban az átállás előtt havi harmincezer forintot költött el fűtésre, és még úgy is fázott. – Azt gondolom, hogy inkább az autósoknak kellene jobban visszavenniük.”

Amióta a cserépkályhát átalakíttatta fatüzelésűre, azóta 12-13 ezer forintból megoldja a havi fűtést, és ha a vidékről hozott fa kifogyna, akkor a barkácsáruházakban kapható fabrikettből szerez be utánpótlást. „Ez csomagonként 6-700 forint, kevesebb kell belőle, és jó a hőértéke” – magyarázza.

„Tavaly 50-60 ezer forintot spórolt meg nekem a cserépkályha, bár kaptam hozzá a fát, viszont úgy is kijött volna olcsóbbra, ha veszek hozzá a brikettet, és nyáron szerzem meg a fát, amikor még nem adják méregdrágán – meséli Anna, aki szintén egyszobás bérlakásban lakik. – Nem is az a lényeg, hogy mennyibe kerül, hanem az, hogy a cserépkályha sokkal nagyobb hőt ad le. Ha megrakom fával este, akkor hajnalig meleg. A barátom cserépkályhája gázzal megy, ő hiába fűt folyamatosan tizenkét órát, soha nem tudja úgy felfűteni a lakást. Ráadásul hangulatában is sokkal jobb a fafűtésű” – tette hozzá Anna.

A helyzeten sokat ront a bérházakra jellemző rossz szigetelés, de ahol a fűtésszámlát is nehéz kigazdálkodni, ott ennek a megoldására sem nagyon jut pénz, még ha hosszú távon erre kellene is törekedni. Ráadásul a nagy belmagasság sem éppen fűtéstakarékos. Ezt a témát járja körbe részletesen az Energiaklub tavaly decemberi tanulmánya, amiben azt javasolják, hogy a segély jellegű lakhatási támogatások helyett inkább olyan beruházásokat kellene pénzelni, amik segítségével energiát lehet megtakarítani. Főként mivel az előbbire most hússzor annyit költünk.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top