Aktuális

Tud élni a jogaival, aki beteg?

A hazai egészségügy jelen helyzete túlzás nélkül nevezhető tragikusnak. Kevés az orvos, a pénz, sok a beteg, közben hivatalok alakulnak és szűnnek meg, rendeletek, jogszabályok törvények, támogatások változnak. A beteg hónapokat, éveket vár egy-egy műtétre, beavatkozásra, ellenőrizhetetlen a várólista, mindeközben fizetős ellátással riogatnak. Vagyis számtalan területen nagy a bizonytalanság, a káosz. És mindez egy olyan országban, ahol a betegeknek törvénybe foglalt jogaik vannak.

Magyarország azon kevés ország egyike, ahol törvénybe foglalták a betegek jogait. Igen ám, de ismerjük-e? Betartják-e, betartatjuk-e a szabályokat? Képesek vagyunk élni a törvény adta lehetőségekkel? Vagy csak hallunk erről, és legyintünk: a betegnek soha nem lehet igaza?…

Ki segít, ha gond van?

A sárga-kék csíkos frottírköntös a hetvenes éveket idézi. A tébláboló, koros férfi, miután megtett három kört a folyosón, váratlanul odalép egy nőhöz:
– Segítsen! Hol találok valakit, aki… – halkan beszél, bizonytalan, a kezét tördeli. A nő néz rá, nem érti, mit akarhat, aztán kedvesen kérdezgeti, hol fekszik, mi a baja, miben vár segítségre. Az öreg nem szól, lassan emeli a kezét, majd leejti, és indul. Rója tovább a köröket, a főváros egyik kórházának folyosón. Összenézünk. Keresünk egy nővért. Fél órával később kiderül, az idős demens férfi eltévedt, nem találta az ágyát.
A barátnőm – aki egészségügyben dolgozik – altatóorvos barátjára várt az egyik legelitebb kórházban. Ült, olvasgatott, előtte betegek és fehér köpenyesek jöttek-mentek, mindkét irányból. A fejét a következő mondatokra kapta föl: „Jaj, Éva, nem is mondtam! Megjött a citód! Pé négy! Tudod, ez mit jelent? Azt bizony, rák. Holnap, gyere át, megbeszéljük!”, és a férfi ment tovább, mintha azt közölte volna, meghívta egy kávéra, a nő pedig lerogyott a padra, és zokogásban tört ki. A barátnőm később megtudta, a folyosói párbeszéd két orvos között zajlott.
Az egyik debreceni kórház belosztályán ápolták H. György édesanyját, aki lapunktól kért segítséget: „Adjanak tanácsot, mit tegyek, hova forduljak, hogy az idős anyám enni kapjon a kórházban. Ha pénzt adok, egyszer megetetik, ha nem, akkor fütyülnek rá. Egyedül nem tud enni! A fóliába csomagolt ételt, az ebédet hiába teszik az éjjeliszekrényre. A szobatársai is súlyos betegek, nem tudnak segíteni, de elmondják, nem foglalkoznak anyuval. És én nem tudok naponta háromszor bemenni.”
A bűz már az ápolási osztály folyosóján üt, ennek ellenére a hat hozzátartozó arról cserél eszmét: ki, hol, mennyiért szerzi be a pelenkát, amit behoz.
– Gondoljon bele, egy napra, egy betegnek három pelenka jár. És ez három akkor is, ha hasmenésjárvány van az osztályon. Aki tud behozni, annak jó esetben kicserélik, aki nem, az fekszik a saját székletében. Milyen ápolás ez? Milyen egészségügyi ellátás? Megkérdeztük, hogy lehet ez, azt mondták, ennyit finanszíroznak – háborog Rácz Éva, aki Vácról naponta jár látogatni az édesanyját a fővárosba.
A nő keze remeg. Táskájából papírt és tollat vesz elő, vadul körmöli a betegjogi képviselő számát az egyik budapesti kórházban. Hogy miért? Elmondta:
– Az apám miatt! Magam miatt! Rám ne hozzák a frászt, velem ne szórakozzanak! Képzelje el, két hét alatt a negyedik kórházban fekszik apukám, de nekem soha, senki nem szólt, hogy továbbviszik. A szíve miatt került be egy belgyógyászatra. A harmadik napon, amikor megyek hozzá, látom, üres az ágya. Megrémültem. Később kiderült, él, csak mosdatás közben történt egy kis baleset, és combnyaktörése lett. Rohantam oda, ahol operálták. Eltelt négy nap, ott is üres ágy várt. Sűrű elnézéskérés, de szükség lett az ágyra, hát átvitték egy rehabilitációval foglalkozó intézménybe. És nem akarom ismételni, de néhány nap múlva ott is üres ágy várt, mert visszavitték a kardiológiára, állítólag rendetlenkedett a szíve. Háromszor éltem át, hogy meghalt az apám! Kérdezem én, normális eljárás ez? Normális válasz az, hogy a kórházból nem lehet ilyesmi miatt telefonálni a hozzátartozónak? Hol élünk? – kérdez indulatosan Gáti Jánosné, és ígéri, fölhív, elmondja majd, miként segít a betegjogi képviselő.

„Tükröt tartok a személyzetnek”

Baranya megye kellemes hely, egyik térségében a betegjogok képviseletét dr. Szendy Erzsébet látja el, akit naponta átlagban hárman keresnek.
– A betegjogi képviselő feladata összetett, a panaszkezelés mellett kötelessége erősíteni a jogtudatosságot. Ezért időről időre lakossági fórumokat tartok, falugyűléseken, nyugdíjasotthonokban beszélek arról, miként veheti igénybe szolgáltatásainkat a beteg. Fontos, hogy az egészségügyben dolgozó személyzet is kapjon képzést tőlem, elmondom nekik, hogyan építsék be a mindennapi munkájukba a betegjogokat. Tudomásul kell venni, hogy a beteg azért panaszkodik, mert elvárásai vannak, s amikor bekerül a kórházba, szembesül a valósággal. A kettő között általában nagy a különbség, és ez adja a betegpanasz természetrajzát. Viszont ha tud mindent, akkor ez a kettő közelít egymáshoz.
Dr. Szendy Erzsébet sok történetet mesél, akad bőven, hiszen tizenkét éve ténykedik e területen. Azt meséli, hogy amikor fölhívja a panaszos, mindig megkérdezi, mit szeretne. Elmondja telefonon, vagy találkozzanak személyesen?
– Ha egy konkrét osztályra, konkrét esetre vonatkozik a beteg vagy a hozzátartozó panasza, akkor szétnézek az osztályon, és azonnal szólok az ápolási igazgatónak. Az a tapasztalatom, hogy a fekvőbeteg-ellátóknál örülnek az észrevételeknek és gyorsan intézkednek. Van olyan kórház, osztály, ahol megköszönik, ha rávilágítok a hibáikra. Tudják, ez azért történik, hogy máskor és másokkal ne forduljon elő. Néha azt érzem, tükröt tartok a személyzetnek. Néha azt, magánórát adok betegjogból, és gyakran megkérdezem: mondja, mit szólna, ha ez önnel vagy a hozzátartozójával történne? A munkámban előny, hogy ismerem az orvosokat. Tudom, kinél hatásos az, ha személyesen találkozik a panaszossal, és tudom, kinek érdesebb a modora, ki az, akit nem jó összeengedni azzal, aki kifogást emel a munkája ellen. Az érdes modorúakkal én beszélek, vagy az intézetvezetőt kérem meg, de ha mód van rá, nem szembesítem a pácienssel – mondja.
Az, hogy nincs két egyforma panasz, nem lep meg. Hogy a betegjogi képviselő az egyéni esetkezelést tartja szükségesnek, természetes, ahogyan az is, hogy minden szituációban mindkét felet meg kell hallgatnia. Baranyában – 350 000 emberre – másfél betegjogi képviselői státusz van, nem csoda, hogy Erzsébet a napi három-négy telefonos jogkezelés mellett heti hat-hét személyes találkozást is magáénak mondhat. Tapasztalatai alapján állítja, a legtöbb panasz a hosszú várakozási időre érkezik – ami a beavatkozásra és a folyosói ülésre egyaránt vonatkozik. Második helyen a nem megfelelő hangnem szerepel, ezt követi a nem megfelelő ellátás, a nem megfelelő ápolás, az egészségkárosodás vagy elhalálozás miatt emelt panaszok sora. Említésre méltó még a fogászati ellátás minőségére vonatkozó kifogások száma, és a szülői jogok gyakorlásával kapcsolatos gondok. Sok szülő tudja, joga van a kiskorú mellett lenni, de erre nincs mindig lehetőség, így sérül a kapcsolattartási jog.
– Összegezve azt gondolom, aki eljut a betegjogi képviselőhöz, az mindent borít, és örül, hogy meghallgatta valaki. A legtöbben úgy kezdik: ha maga tudná, mi történt ott… De sokszor csak tájékoztatást kérnek, például, hogy lehet fővárosi intézménybe kerülni, fizetik-e az útiköltséget, hol van a legközelebbi hospice-ellátás.

Csak végső esetben perelünk

Az, hogy valaki pert indít egy kórház ellen, általában akkor következik be, ha egy vélt vagy valós műhiba maradandó károsodást, halált okoz. Pedig perelni lehetne akkor is, ha a betegjogok sérülnek.
– A titokjog, a tájékoztatás hiánya és a dokumentáció körül adódó tartalmi, valóságbéli hiányosságok olyan betegjogi kérdések, amelyek vita tárgyát képezhetik. Gondoljon arra, nálunk törvény írja elő, hogy a betegnek hozzájárulási nyilatkozatot kell tennie. Ezt aláíratják vele, amikor bekerül egy intézménybe. Azt viszont, hogy joga van tájékozódni, általában az idő hiányára hivatkozva elfelejtik. Tehát a tájékoztatást a beteg vagy megkapja, vagy nem. Gyakran tapasztaljuk, hogy a páciens nem tudta egy-egy beavatkozásnak, műtétnek milyen következményei, szövődményei lehetnek. Ha tudta volna, nem vállalja. Sajnos a betegtájékoztatás tartalma legtöbb helyen kezdetleges, általános és nem teljes körű, ami hiba. A betegjog önálló jogterület, ma még viszonylag kevés jogász foglakozik vele, a magyar ember pedig gyógyulni akar, és számára nem központi kérdés a betegjogi sérelem. Valójában nem vált igazi „fogyasztóvá” – fogalmaz dr. Simon Tamás műhibaperekre, betegjogokra szakosodott ügyvéd.

A minisztérium szerint minden rendben

Jól működő intézmény volt a tavaly megszüntetett Egészségbiztosítási Felügyelet, mert ők nemcsak a mulasztásokat vizsgálták, hanem szankcionáltak is, vallják a betegek, akik gyakran kérték a felügyelet segítségét.
Az intézményrendszer most olyan, mint az az autó, amelyen menet közben cserélnek kereket. Az egészségügyért felelős minisztérium tavaly hívta életre a GYEMSZI-t (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet) ami sokak szerint mindentudó és mindenható. Számos szervezetet integráltak bele, viszont önálló maradt az OEP, az ÁNTSZ, az OMSZ, illetve az EEKH, amely másodfokú hatóságként maradt önálló. Tavaly március végén Szócska Miklós államtitkár jelentette be mindezt, és részletezte az új háttérintézményi struktúrát. Azóta sokan megtanulták a GYEMSZI nevét, de sokan máig nem hallottak róla. Hogy mekkora a zűrzavar, az abból is látszik, hogy számos egészségügyi dolgozó, de még kórházigazgató sincs tisztában azzal, ki miért felelős, ki hova tartozik, mi miért történt. Akadnak, akik a GYEMSZI-t az egészségpolitika módszertani központjának tartják, és akadnak, akik úgy tudják, mivel tavaly augusztusban megszűnt az Egészségbiztosítási Felügyelet (EFB), már a betegjogi képviselők sem dolgozhatnak.
Összegezve elmondható, az átszervezések folyamatosak, és nem csupán a háttérintézményeket érintik, hanem a gyógyító intézményekre, az orvosi egyetemekre, és lássuk be, a betegekre is hatnak. A NEFMI-nek feltett kérdésekre megnyugtató válaszokat kaptunk az Egészségügyért Felelős Államtitkárságtól. Levelük alapján egyértelmű, hogy a betegjogi képviselők ma is minden egészségügyi ellátást nyújtó intézményben dolgoznak. „Hazánkban a betegjogok érvényesítési lehetőségei, mind az állami, mind a magánszektorra érvényesek, hiszen a szabályozásban szektorsemlegesség szerepel. A betegek által megfogalmazott panaszok általában két csoportra oszthatóak: a törvényben lefektetett betegjogok sérelme (ide kell érteni az alapjogokat is) és azok a sérelmek, melyek az egészségügyi szolgáltatók szolgáltatás nyújtásának minőségét érintik (pl. hideg étel a kórtermekben). A betegjogok érvényesítési lehetőségei széles körűek.”
A minisztérium tervei szerint idén tavasszal elkezdheti működését a Semmelweis Terv részeként születő Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK). Ez az intézmény magas szinten koordinálja majd a betegjogok érvényesítését, védelmét, ideértve a betegdokumentáció-kezelés számos feladatát is. Ígérik, az OBDK indulásáról tudni fog a lakosság. A kérdésre, hogy átmeneti időszakot élünk-e, a tárca azt a választ adta, hogy nem, hiszen a betegjogok érvényesítését illetően számos lehetősége van a páciensnek, hogy kérje panasza kivizsgálását, de amint feláll az OBDK, ez egyszerűbb, hatékonyabb lesz.

A Nők Lapjának írták, minket kérdeztek!

„Időpontra megyek a rendelőbe, és mindig három órát váratnak! Lehet ennyit várakoztatni?”
„A doktor varrta a kezemen a sebet, közben a füle és válla között szorongatta a telefonját, amit az asszisztens tett oda. Épp azt beszélte meg a feleségével, hánykor mennek lovagolni. Ez méltatlan. Köszönöm, hogy elolvasták a levelem.”
„Nem kapom a régi, bevált gyógyszereim. A kórházban mind lecserélték. Amikor jeleztem, hogy romlik az állapotom, és kérdeztem, mi a csere oka, a főorvos azt mondta: »Kovács úr, én ezeket a gyógyszereket szeretem, maga meg majd megszokja.« A lányom megtudta a háziorvostól, a főorvost az a cég utaztatja, amelyiknek a gyógyszereit szereti. Ha lerobbanok, ki lesz a felelős?”
„Miómával operáltak, de műtét közben kiderült, daganat van a petefészkemben. Az orvos előbb közölte ezt a hírt a volt férjemmel, mint velem. Nem tudtam, hogy ezt megtilthattam volna. Ha beperlem, van esélyem?”

Mit takarnak a rövidítések?
Az alábbi rövidítésmagyarázattal segítjük olvasóinkat az eligazodásban:
ÁNTSZ – Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
GYEMSZI – Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet
NRSZH – Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal
NEFMI – Nemzeti Erőforrás Minisztérium, ennek elődje az Egészségügyi Minisztérium
OBDK – Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (hamarosan föláll, állítólag tavasztól működni fog és ők kezelik majd a betegpanaszokat is)
EEKH – Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal
EMKI – Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet
OEP – Országos Egészségpénztár
OMSZ – Országos Mentőszolgálat
OSZMK – Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ – már megszűnt
EBH – Egyenlő Bánásmód Hatóság – kezelnek betegjogi ügyeket
OBH – Országgyűlési Biztos Hivatala – ombudsman – kezelnek betegjogi ügyeket
AJB – Alapvető Jogok Biztosa – kezelnek betegjogi ügyeket.

 

A cikk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg. 

A legfrissebb szám tartalmából: 

  • Borbás Marcsi: „Ösztönlény vagyok, nem tehetek róla!”
  • Párizs, ahonnan szerelmesen érkezel haza
  • 3 fantasztikus süti a sztárcukrásztól
  • Tavaszi nagytakarítás természetes szerekkel
  • Iskola vagy játék? – Törvény dönti el?
  • A gyermektelenség lelki okai
  • Tud élni a jogaival, aki beteg?
  • Varró Dani: Misi és a személyi kultusz

Ha előfizetnél a lapra, itt és most megteheted!

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése