Aktuális

Féldiplomások országa vagyunk

Rengeteg az olyan diák, aki több évig tanul egyetemen, vagy akár végigtanulja azt, de nyelvvizsga vagy záróvizsga híján évekig féldiplomásként dolgozik, netán rosszabb esetben soha nem diplomázik le. Volt értelme a csonka éveknek?

Egyre több a féldiplomásA féldiplomások, vagyis szaknyelven túlfutók azok a diákok, akik az egyetemet/főiskolát nem akkor fejezik be, amikor az évfolyamtársaik többsége, akikkel az iskolát kezdték. A gyakorlat azt mutatja, hogy egyre többen vannak. „Körülbelül minden harmadik egyetemista vagy főiskolás túlfutónak számít. A megnevezés nem tesz különbséget aközött, aki csupán fél vagy egy évig halogatja a diplomázást, és aközött, aki akár egy évtizeden át húzza a dolgot. Ismerek olyan diákot, aki tizenkét éve képtelen letenni a nyelvvizsgát, ami a diplomájához szükséges. Országosan legalább 30 000 ember vár arra, hogy egy nyelvvizsga birtokában végre átvehesse a diplomáját” – meséli nekünk Katalin, egy egyetemi pályázatokkal foglalkozó cég munkatársa.
Hogy a túlfutók száma az utóbbi években megnőtt, elsősorban annak köszönhető, hogy a családok nehéz anyagi helyzete miatt egyre több diák kénytelen munkát vállalni az iskola mellett. Mivel amúgy is pénzkeresők, és egy részüknek sikerül már ekkor elhelyezkednie a szakmában, a diplomájuk kevésbé lesz fontos számukra. A mindennapi munkával járó gondok pedig egyre nehezebbé teszik, hogy a munkaidő mellett diplomamunkát írjanak vagy letegyenek egy nyelvvizsgát. A legtöbb helyen 2009-ben ugrott meg a nyelvvizsga nélkül záróvizsgázók száma, és ez nemcsak a válság miatt alakult így, hanem azért is, mert ez volt az első év, amikor olyanok végeztek, akiknek négy vagy öt év helyett csupán három-három és fél évük volt a vizsga megszerzésére.

Egyre több a féldiplomásA nyelvvizsga a ludas
Mivel a záróvizsga lerakásának határideje véges (2012 januárjáig öt évig volt elhúzható), a legtöbb esetben a hiányzó nyelvvizsga jelent akadályt a diákélet beteljesüléséhez. Eszter (26) már három éve leállamvizsgázott kommunikáció szakon, a szükséges németnyelv-vizsga azonban máig nem áll rendelkezésére: „Eleinte próbálkoztam, de miután három nyelvvizsgám nem sikerült, egy időre feladtam a dolgot. Közben jött a munka, lakást vásároltam, és egész más dolgokkal kezdtem foglalkozni, és csak nemrég jutott eszembe, hogy talán nem kéne feladni. Beiratkoztam egy németnyelv-tanfolyamra, és tavasszal újra próbálkozom.” Vannak azonban, akik egyszerűen feladják a dolgot. Árpi (31) annak idején minden vizsgát letett kommunikáció–német szakos egyetemistaként, és eredetileg azért költözött Németországba, hogy az ottani könyvtárak gazdag kínálatának segítségével írja meg a német szakos diplomamunkáját. „A kutatás nehezen haladt, aztán elkezdtem mellette diákmunkákat vállalni, és a vége az lett, hogy sokkal többször láttam a helyi nyomda éjszakai műszakát, mint az egyetemi könyvtárat. Az éjszakázástól annyira fáradt voltam, hogy képtelen voltam a diplomamunkámra koncentrálni. A vége az lett, hogy hazaköltöztem, de a munkáim mellett egyszerűen soha nem jutott időm a megírására. Időközben családom is lett, ami még inkább ellehetetleníti a dolgot, és a mostani szakmámban (rendezvényszervező – a szerző) többet keresek, mint amennyit némettanárként kapnék.”

Kik ők és mennyien vannak?

Csak egy példa: a Budapesti Műszaki Egyetemen az elmúlt nyolc évben 18 307-en szereztek diplomát, és 1288-an vannak, akik záróvizsgáztak, de nincs nyelvvizsgájuk. A 2011–12-es tanév első félévében 3820-an lépték túl a képzési idejüket. Az okokról csak tippjeink vannak: a kreditrendszer »szabadsága« ugyanolyan fontos tényező, mint az is, hogy nincs különösebb kényszer a befejezésre, de egy-egy nehezebb tárgy, vagy hogy a tanulás mellett dolgozni is kell, lassítja a haladást. A BME a saját szabályai szerint annyit vizsgál, hogy nagyjából »fél« sebességgel halad-e a hallgató. Ez azt jelenti, hogy például az első évben a mintatanterv szerinti 60 kreditből legalább 30-t meg kell csinálni ahhoz, hogy végezhessen” – mesélte a tanulmányi hivatal munkatársa.

Egyre több a féldiplomásFéldiplomások egy HR-es szemével
„A tapasztalat az, hogy az állásra jelentkező féldiplomások az önéletrajzukban még szimplán diplomásként tüntetik fel magukat, aztán ha behívjuk őket interjúra, ott szokták csak bevallani, hogy egy nyelvvizsga vagy egy záróvizsga még hiányzik a diplomához – meséli Fekete Balázs, a Nestlé HR-es szakembere. – Mindez persze úgyis kiderülne, mivel a belépésnél be szoktuk kérni a legmagasabb iskolai végzettséget igazoló dokumentumot.” Balázs szerint az önéletrajznál beírt diploma még a megbocsátható félinformáció kategóriájába tartozik, és ha látják, hogy a jelölt korrekt, alkalmas a feladatra és az interjún elmondja a részleteket, csupán emiatt nem szokták elutasítani. „A nyelvvizsga hiánya nálunk kevésbé vészes, a jelentkezők nyelvtudását amúgy is teszteljük. Ha nincs záróvizsga, az már problémásabb. Ilyenkor előfordulhat, hogy a jelöltnek adunk egy határidőt a diploma megszerzéséhez” – meséli Balázs.

Hátrányból előny?
Két pályakezdő között persze számíthat, ha az egyik még nem diplomázott le, a másik pedig igen, de ha valaki a diplomamunkára vagy a nyelvvizsgára szánt időt munkával tölti, a megszerzett munkatapasztalat gyakran sokkal többet ér. „Ha pár éve a szakmában dolgozik valaki, az könnyen felülírhatja a diplomát” – magyarázza Fekete Balázs.
A harminchárom éves Péter már hét éve letette a záróvizsgát szociálpolitika szakon, de nyelvvizsgát azóta sem szerzett. Évek óta sikeresen dolgozik a szakmájában. „A diploma hiánya összesen egyszer jelentett problémát, amikor egy közszolgálati munkára jelentkeztem. A szigorú állami előírások miatt nem tudtak felvenni, de minden más munkát megkaphattam a szakmába.” Nagyon sokan járnak vele egy cipőben. Az egyetemi pályázatokkal foglalkozó Katalin szerint rengetegen próbálnak kiskaput keresni: „Azt beszélik, hogy kb. 25 000 forintért a legtöbb TO-n megvásárolhatjuk, hogy igazolják nekünk a nyelvvizsgánk létezését. Tanúsíthatom, sajnos sok helyen ez valóban így működik. Csak a megfelelő embernél kell kopogtatnunk.” Mi inkább a legális verziót javasoljuk mindenkinek, ráadásul az állam is efelé tereli a diákokat azáltal, hogy a jövőben a nyelvvizsgájukat majd az egyetem falai között szerezhetik meg. Egy tavaly év végi törvénymódosítást követően ugyanis a felsőoktatási intézmények már saját hatáskörben is vizsgáztathatnak (ha akarnak), mely vizsga valószínűsíthetően könnyített lesz a többi, államilag elismert nyelvvizsgához képest. Ezt az engedményt azonban csak azok kérhetik, akik legalább három éve sikeresen lezáróvizsgáztak. 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése