Aktuális

Kit miért fogadnak el?

"Eleinte azt hittük, hogy a gazdagok egyértelműen jó helyzetben vannak, és kirekesztik maguk közül a szegényebbeket, de aztán rá kellett jönnünk, hogy ez nem így van."

Kit miért fogadnak el?„Viszonylag új, nagy óvodában dolgozom, tudom ez ritkaság, a gyerekek »kétfelől« jönnek hozzánk, vagyis körzetünk egyik része szegény, a másik »gazdag« vidék. Kollégáimmal többször is beszélgettünk arról, vajon min múlik az, hogy az egyik gyereket a többiek elfogadják, befogadják, a másikat nem. Eleinte azt hittük, hogy a gazdagok egyértelműen jó helyzetben vannak, és kirekesztik maguk közül a szegényebbeket, de aztán rá kellett jönnünk, hogy ez nem így van, vagy legalábbis nem egészen így van. Talán a gyerekek egyéni tulajdonságai számítanak igazán, vagy valami más? Mit mond erről a tudomány, ha egyáltalán mond valamit? Vannak ilyen kutatások? Hogy kit miért fogadnak el – és miért nem?”

Kit, miért?

Thomas Dishion a nyolcvanas évek végén vizsgálta a gyerekek csoportbeli helyzetét – igaz, hogy csak iskolások és ezen belül is csak fiúk körében –, és úgy találta, hogy a be nem fogadott, a közösség által visszautasított fiúk erőszakosabb családi háttérből érkeznek, mint az átlag, és ennek következtében ők maguk is agresszívebbek. A vizsgálatokban úgy tűnt kezdetben, hogy az alacsonyabb jövedelmű családokból származó fiúkat gyakrabban éri a kirekesztés, de az adatok finomabb elemzése azt mutatta, hogy a visszautasításnak – és az azt kiváltó agresszív viselkedésnek – nem közvetlenül oka a család társadalmi helyzete. Voltak családok, amelyek ugyan a szegényebbek közé voltak sorolhatók, de mégis olyan érzelmi légkört tudtak biztosítani a gyerekeiknek, amelyikben azok önbecsülése (és biztonságérzete) kibontakozhatott. Nem bántak a gyerekekkel erőszakosan, mert bennük sem váltott ki fokozott agressziót a család rosszabb anyagi helyzete, sikerrel tudták azt feldolgozni.
Más vizsgálatok nagyjából ugyanebben az időben (Hart, Ladd, Burleson, Putallaz) azt mutatták, hogy különösen fontos az anyák magatartása. Ez a háttér az, ami leginkább befolyásolja a gyerekek csoportbeli elfogadottságát. Az erőszakos anyák gyerekei szignifikánsan többször részesülnek visszautasításban – talán mert bizonytalanul érzik magukat, és ezzel mintegy provokálják a kirekesztést –, mint azoké az anyáké, akik elfogadják gyereküket, hogy úgy mondjam, kedvüket lelik benne, hogy a gyerek olyan, amilyen, és ez a mindennapokban ezerféle szóbeli és nem szóbeli módon kifejezésre jut. A testi és lelki kapcsolatokban a gyerekek így megerősítést szereznek és nincsenek feleslegesen korlátozva. Ez nagyban növeli biztonságérzetüket. Ehhez az is hozzájárul, hogy a gyerekek természetesen az otthoni mintákat érvényesítik a társas kapcsolatokban, és ha ezek az otthoni minták „kellemesek”, a gyerekek is „kellemesen” viselkednek. Egyszer már beszéltünk itt is róla, hogy ezt a képet még tovább árnyalja, vajon a gyerekek otthon együttműködésre – az együttműködés örömére – nevelődnek-e, vagy pedig a család egész atmoszférájában a „taposd le a másikat”, „gázolj át a másikon” filozófiája érvényesül. És hogy milyen az értékrend. Fontos-e, hogy jól érezzük magunkat együtt, hogy sokat nevetünk, Kit miért fogadnak el?hogy szeretünk együtt enni és evés közben beszélgetni. Vagy csak az számít értéknek, hogy „milyen jegyet hoztál az iskolából”, „mennyi a fizetésed”, vagy mekkora az autónk, van-e úszómedencénk – és így tovább. A kutatók egy része pozitívan is tudja értékelni azt az iskoláinkban egyébként gyakran megfigyelhető csoportkohéziós erőt, aminek következtében a gyerekek szégyellik, hogy „túl jó tanulók”, „túl jó gyerekek”, netán osztályelsők. Felbukkan a stréber közismert figurája, vagy esetleg az irigykedve csodált jó tanulóé – Karinthy: Steinmann, a grófnő… –, aki ugyan mindent tud, akivel a tanár úgyszólván éteri magasságokban (a matematika éteri magasságaiban) „egyesül”, de akivel azért valami nagyon nincs rendben…
Az az otthoni légkör, amelyikben jól érezzük magunkat, ahol a család és az otthon tényleg valamiféle menedék, ahova vissza lehet húzódni a külvilág elől, ahol pihenni és regenerálódni lehet, és aminek a kialakításában az anyáknak a kutatások szerint is vitathatatlan szerep jut, jelentős mértékben meghatározza a gyerek elfogadottságát társai körében (természetesen sok más tényező mellett; például az újonnan jött gyerekek helyzete mindig nagyon nehéz, de ez már egy másik kérdéskört érint).

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése