Katharine Hepburn szerelmei

Már feltűnése pillanatában is azért tudott emblematikussá válni, mert soha addig és – nyugodtan hozzátehetjük – később sem tapasztalt tisztasággal, tisztességgel, eltökéltséggel volt képes képviselni filmes és filmen kívüli létében önmagát. A diadalmasságot, a meg nem alkuvást, miközben élete csöppet sem volt diadalmas, és folytonos megalkuvásokra kényszerült. Legalábbis látszólag. És a valóságban?

Ifjonti tévedés

Kisgyerekkorától volt benne valami örök lázadás, folytonos útkeresés, valami sistergő rendkívüliség. Fiús ruhákban járt, fiús frizurát hordott, imádott sportolni, teniszezni, golfozni, lovagolni, úszni. A fiúk társasága inkább barátságot, cimboraságot jelentett számára, mintsem flörtöt vagy kapcsolatot. Az igazi nagy vonzalom a színészet volt, a játékért lángolóan lelkesedett. Egy lélekelemző számára nyilván ínyenc téma lenne, hogy 21 éves korában egy olyan fiúval, bizonyos Ludlow Ogden Smith-szel házasodott össze, akivel amatőr társulatokban együtt léptek fel, és akit mindvégig pajtásának tekintett. De az is sokat elárul, hogy arra kérte férjét, a meglehetősen kommersz Smith nevet hagyja el, mert ezzel aligha lehet Amerikában karriert csinálni. Tehát nem lehet állítani, hogy ez csak amolyan névházasság lett volna, inkább ifjonti tévedés. Az már a sors iróniája, hogy ez volt Hepburnnek az egyetlen házassága. Belátván, hogy lelkük mélyén nem erre vágytak, „maradva jó barátok”, elváltak. Az átütően tehetséges színésznőnek a saját neve is tökéletesen elegendőnek bizonyult példátlan karrierjéhez: 1933 és ’42 között négyszer is ott volt az Oscar-jelöltek között, és egyszer meg is kapta az akkoriban különösen nagy rangot jelentő szobrot. Méghozzá páratlanul fiatalon: mindössze 27 évesen! Érdekes, hogy a díj átvételére nem ment el, ahogy később három másik díjátadóra és tíz további jelölésre sem… Kapcsolataiban viszont kevésbé volt szerencsés. A nagy filmmogullal, Howard Hughesszal lezajlott flörtje is inkább a filmhistória botránykrónikájába kívánkozik, mint a legendás szerelmek közé. Amikor évtizedekkel később Scorsese filmet készített a románcból, Cate Blanchett alakította a színésznőt, Oscart is kapott alakításáért…

Pletykák és a valóság

Független, öntörvényű életmódja okán több pletyka is születik arról, hogy Hepburn nem okvetlenül férfifaló, de a színésznő ettől nem igazán zavartatja magát. Éli a maga független, szuverén életét, és megfelelő férfipartnert keres a következő, Az év asszonya című filmhez. Egy sor korabeli sztárt kipróbálnak, de valahogy egyik sem passzol igazán a filmezés akkori nagyasszonyához. És akkor neki jut eszébe, hogy több filmben látott mellékszerepekben egy markáns, szeplős, vörös hajú férfit, őt kéne talán megkeresni. Utánanéznek, kiderül, hogy az illető Spencer Tracy, egy nem különösebben ambiciózus színész. Farmercsaládból származik, véletlenül cseppent a filmezésbe, sosem tudta magáénak érezni az úgynevezett művészvilágot. Tracy ekkorra már nős volt, felesége Louise Treadwell, ám a házasságról rövidesen kiderül, hogy kölcsönösen rossz választás volt, és az is, hogy Louise állapotos. Megszületik a kisgyerek, süketen. A terv, hogy elválnak, szertefoszlik. Tracy számára egyértelmű, hogy a gyerek miatt nem hagyhatja magára az asszonyt. Szabadidejében a ház körül ténykedik, moziba nem jár, így soha nem is látja a közönség kedvencét, Hepburnt. Először a próbafelvételen találkoznak. Tracy rögtön meg is jegyzi: átkozottul jó színésznő… Akik ismerik, pontosan tudják, hogy ez a szájából felér egy forró szerelmi vallomással. Hepburn pedig berohan a producerhez: csak ezzel a szeplőssel tudja elképzelni a filmet. Ez úgyszintén egy vallomás.

Az igazi szerelem

Az év asszonya forgatása alatt Hepburn kivirágzik. Elegánsan jár, nadrágkosztümben is igazi, érzéki nő. Tracy is felhagy az ivással,  feltűnően ad magára. Ennyi utal a kapcsolatra, amely titokban szövődik. Nem élnek együtt, nem mutatkoznak nyilvánosság előtt Tracy felesége iránti tapintatból. Kapcsolatukra jellemző a kölcsönös tisztelet, nagyvonalúság, a birtoklási vágy hiánya és a remek humorérzék. Hepburn hangoztatja, hogy Spencer a humorával bűvölte el, a férfinak meg tetszik, hogy a színésznő talán az első, aki észreveszi, hogy egyáltalán van humora. Valami szerelmen túli barátság alakul ki köztük. Ha Tracy forgat, Hepburn viszi autóval a stúdióba, és este vacsorával várja, majd hazaviszi a családhoz. Ha Tracy kimarad egy kocsmában, hajnalban is érte megy, és nem korholja. Közben karrierjük egyre emelkedik. 1942 és 1950 között hat filmet forgatnak együtt, Katharine egyedül Spencernek engedi, hogy ő vigye a prímet. Az életben is elfogadja, hogy neki csak a szeretőszerep marad, a férfi nem hagyja el családját. Hollywood legigazibb szerelmeseinek tartják őket.
Az ötvenes évek elején, a McCarthy-korszak alaposan megosztja az amerikai művészvilágot. Ez az első kérdés, amelyben gyökeresen más véleményen van a két sztár. Hepburn a frontvonalban harcol a politikai boszorkányüldözés ellen, Tracy viszont azt vallja, hogy egy színész ne foglalkozzon politikával, az ő dolga, hogy minél hitelesebben játssza el szerepét. Számára sokkal elviselhetetlenebb életének kettőssége, alapvető megoldhatatlansága. Egyre többet iszik. Az alkoholtól felpuffad az arca, személyisége széthullik, haja galambősz. Alakításai mind fantasztikusabbak, szívbemarkolóbbak – Öreg halász, Aki szelet vet, Ítélet Nürnbergben –, de közben darabokra hullik az élete. Éjszakákat szenved végig álmatlanul, miközben Hepburn indiántörténeteket olvas fel neki, amíg végre hajnaltájt elnyomja az álom. 1962-ben, pályája csúcsán a színésznő minden felkérést lemond, Tracy ápolása tölti ki életét.

Hosszú magány

Öt évvel később elvállalnak még egy közös filmet. Nekik találták ki, nekik írták, s tisztában vannak azzal, hogy ez lesz 27 éves viharos kapcsolatuk mementója. Ebből születik a Találd ki, ki jön ma vacsorára című film, alighanem pályájuk csúcsa. Valami misztikus búcsú, ezüstderű ragyogja át. A befejezés után 17 nappal, 1967 tavaszán Tracy szívrohamban meghal. Hepburn tapintatból nem ment el a temetésre, a koporsót felesége kísérte utolsó útján. Néhány hét múlva őt is eltemették… Hepburn ezt az utolsó filmet soha nem nézte meg, az érte kapott Oscar-díjat Spencernek ajánlotta. Még jobban kiteljesedett az elkövetkező három évtizedben, még két Oscart kapott, 90 évesen is forgatott. Amikor először észlelt magán memóriazavart, felhagyott a munkával. Végleg visszavonult, magányosan élt Old Saybrook-i otthonában, 96 éves korában bekövetkezett haláláig. Vagyonát arra az intézetre hagyta, amit fogyatékos gyerekek számára alapított Tracy…