Meg van jelölve, már a születése pillanatában: fényes csillaggal és súlyos kereszttel. Egyévesen elveszíti az apját – 1945-ben agyonlövik –, özvegy édesanyja nevelőszülőkre bízza három gyerekét. Tizenhat éves koráig állami gondozott, utána segédmunkás, majd kabinos a Palatinus strandon, végül raktáros a Divatintézetben. Itt egy vállalati bulin felfigyelnek a jóképű, megnyerő külsejű fiúra, és mire felfogja, hogy mi történik vele, már egyike a legkeresettebb férfimanökeneknek. Egy szilveszteri divatbemutató után elénekel pár slágert a Gellért bárjában, és ő csodálkozik a legjobban, amikor valaki a vendégek közül közli, hogy kincs van a torkában. Énekelni tanul, az 1967-es táncdalfesztiválon már második helyezést ér el a Csak egy tánc volt című dallal. Innét nincs megállás a csillagokig.
Egy szál harangvirág
Dalaival – mint például az Egy szál harangvirág, a Kismadár és a Gedeon bácsi –, könnyed, magabiztos fellépésével, kölykös-férfias, olaszos sármjával pillanatok alatt meghódítja a közönséget. Minél sikeresebb, annál nehezebben viseli hatalmas népszerűségét. Rákap az ivásra, többször próbálkozik öngyilkossággal, ám az utolsó pillanatban mindig segítséget hív és megmentik. Tizennyolc évesen belehabarodik Grazynába, a lengyel manökenbe, még a Dunába is beugrik miatta, ezután feleségül veszi. Lengyelországba még együtt mennek, onnét egyedül jön vissza. Hányódik szerelmek és csalódások, élet és halál között, mígnem az énekesi pálya visszaadja az életkedvét. Jobbnál jobb ötletekkel áll elő. Kitalálja, hogy női vokálegyüttest szervez, ekkor talál rá az akkor még ismeretlen Cserháti Zsuzsára, aki egy ideig a Szécsi-show-ban énekel.
Két összeillő ember
Ez a címe a Domján Edittel közös lemezüknek. 1972-ben találkoznak, és mi más történhetne egy tündéri színésznő és egy tüneményes énekes között, mint az, hogy egymásba szeretnek. Mindenki azt hiszi, hogy ennek a két sugárzóan tehetséges, sikeres, szép embernek találkoznia kellett, annyira összeillenek. Csak haláluk után derült ki, hogy ez a szerelem sem volt egészen felhőtlen. Mensáros László, akivel Edit minden titkát megosztotta, mondta, hogy szinte versengtek egymással, melyikük mer véget vetni az életének. Domján Edit már fiatalon kijelentette, hogy csak negyvenéves koráig akar élni. Amikor meghallotta Szécsi öngyilkossági kísérletét, zokogva kifakadt: „Azt hiszi ez a Szécsi, hogy én ezt nem tudnám megtenni ugyanígy?” Pedig ekkor már nem volt közöttük semmi. A színésznő megelégelte, hogy Palika egyre sűrűbben eszméletlenre issza magát, és kiadta az útját. Utána még találkozgattak, végül mégis őt hagyta el az énekes egy másik nőért. Marcangolta is az önvád élete végéig, hogy Edit miatta lett öngyilkos 40. születésnapján.
Elkeseredésében disszidált, hogy anyjánál keressen vigaszt Amerikában, de az hallani sem akart róla. Ekkor totálkárosra törte a kocsiját. Még ezt is túlélte, és visszatért Magyarországra, ahol azt is megbocsátották neki, hogy disszidált. Nekilátott új nagylemezének, látszólag rendbe jött, valójában azonban sosem tudott úrrá lenni a szorongásain. Testvére, Szécsi Kati így emlékezik öccsére: „Messze nem volt olyan magabiztos és lezser, amilyennek látták. Sok félelem élt benne és drukk. A siker könnyedséget adott neki, de én hiszem, hogy az emberek lelke nem tud megváltozni… Ő ugyanaz a félénk kisfiú maradt, a kis gyökértelen, akinek indult.”
Nyolcszor kísérelt meg öngyilkosságot, utoljára 1974-ben, és innét már nem volt visszaút. Fogta magát és elment. Nem Edit miatt, mint sokan hitték és hiszik, csak utána. Ugyanazon az úton, ahol nekik találkozni kellett, mint a banális slágerben. Mítosza ma is él, és immár örökre elválaszthatatlanul összeköti élete nagy szerelmével. Különös szerelem volt az övék. És rettenetesen szomorú.