galéria
Megnézem
Összes kép (9)
galéria
A jövő artistái
A jövő artistái
1/9
Az Állami Artistaképző Intézet 1950 decemberében nyitotta meg kapuit, akkor még Állami Artistaképző Iskolának hívták. Az első évfolyam 1951 januárjában indult, tizenöt tehetséges növendékkel és néhány fős lelkes tanári apparátussal, egy belvárosi bérház első emeletén lévő tánciskola termeiben. Ez a pár helyiségben működő kis iskola volt a magja a magyar artistaművész-képzés központjának.
Fotók: Hernád Géza
2/9
Az Intézet tanárai között említhetjük többek közt Hortobágyi Károlyt, a 8 Faludi ugródeszkaszám megalkotóját, Pataki Ferenc olimpiai bajnok tornászt, Gács Rezsőt, azaz „Rodolfó”-t, a nemzetközi hírű bűvészt, Markos Józsefet, azaz „Alfonzó”-t és Szilágyi György humoristát.
3/9
Az elmúlt évtizedek alatt az intézet jelentős változáson ment át. Ma már évente 100 növendék közel húsz tanár irányításával készül a pályára. A tantestület tagjai komoly művészi pályafutással rendelkező artisták, kitűnő tornaszakedzők, valamint tánc-, zene- és pantomim-művésztanárok.
4/9
A nők általában legalább négy-öt évet eltöltenek a szakmában az iskola elvégzése után. Mielőtt szülni mennek, képzett artistákká válnak, hogy könnyen vissza tudjanak kerülni a színpadra.
5/9
6/9
Általában 12-15 növendék végez évente, fiúk és lányok vegyesen. Ez a későbbi karrier során is hasonlóan alakul, hiszen a legtöbben páros számokat adnak elő.
7/9
Változó, hogy egy évfolyam mennyire sikeres, általában elég nagy létszámban tudnak elhelyezkedni azok, akik végeznek. Az igazgató szerint az idei évfolyamból „valószínűleg mindenki talál majd magának helyet, amellyel szerződhet, bár az első pár év igen küzdelmes is lehet”.
8/9
Van olyan volt növendék, aki Svájcban dolgozik, egy egykerekűs artistákból álló csoportot pedig nemrég Indiába akartak szerződtetni, de a döntő többség inkább itthon helyezkedik el, legfeljebb időnként vállal külföldi felkéréseket, hiszen a szerződések általában két-három hónapra szólnak a cirkuszokba a folyamatosan változó repertoár miatt.
9/9
