Bajor Gizi szerelmei

Beyer Gizella néven született. Apai ágon német, anyai ágon olasz családból, így lett az egyik legnagyobb magyar színésznő belőle. A későbbiek során Beyer Gizellából Beyer Gizi lett, aztán Bayer Gizi, majd Bayor Gizi. A színpadok nagy legendája viszont Bajor Gizi néven lett, miközben ezt az írásmódot ő maga soha nem használta, mindig „y”-nal írta alá a nevét. Habzsoló vágy hajtotta egészen kisgyermek korától a szeretetre, a sikerre, a hódításra, a folytonos lángolásra. Szavalt, mesélt, játszott, ha mód nyílott, produkálta magát apja – ma Kálvin téri – sörözőjében, ahol megfordult akkoriban Kosztolányi és Karinthy is.

Szerelmi háromszög

Teljesen egyértelmű volt számára, hogy a színi pálya felé vegye útját. Még csak színiakadémiára járt, amikor beleszeretett a korszak nagyon tekintélyes esztétája, kritikusa, Ambrus Zoltán. A tizenvalahány éves kislányban már a jövő nagy Shakespeare-színészét látta meg. Rajongó leveleket írt hozzá, ostromolta szerelmével. Mit tesz a sors, Ambrus röviddel később a Nemzeti Színház igazgatója lett, és valóban sokat tett azért, hogy a pályája kezdeti lépéseit tévő Bajor Gizi tehetsége méltó szerepekben bontakozhasson ki. A férfi lángolása közben viszonzatlan maradt. Viszont megjelent a színen Vajda Ödön. Sármos, vonzó, érzékeny lelkű fiatal ügyvéd. Rögtön megperzselődtek, és el is jegyezték egymást. A házasságot azonban egy apró kis malőr késleltette: kitört az első világháború, és Vajdának be kellett vonulnia katonának. Az orosz, majd az olasz frontra került, de két roham között folytonosan leveleztek egymással. Írásaik tele voltak túlcsorduló érzelmekkel, vággyal, gyengédséggel, kitárulkozással. Mind-mind egy sóvár, tomboló szerelem őszinte megnyilatkozásai. Ám bármennyire is megszépítette a távolság a szerelmet, annyira mégsem tudta, hogy az idehaza immár ifjú üdvöskévé váló színésznő szeretetigényét kielégítse. Bajor Gizi egy rövid ideig képes volt ellenállni báró Hatvany Lajos heves közeledésének, aztán amikor tüdőproblémákkal kórházba került, kapitulált. Különös – vagy nem is annyira különös…? –, a levelek ettől kezdve sem lettek kevésbé szenvedélyesek, a vágy mintha nem is csillapodott volna, ám a kapcsolat mind intimebbé vált a báróval. Fura háromszög alakult ki közöttük, csakhogy megint közbeszólt egy apróság. Végre-valahára befejeződött a szörnyűséges háború, Vajda visszatért a frontról, és ez kicsit bonyolulttá tette a helyzetet. Mint kiderült, nem csupán holmi művésznői kacérság alakította így a dolgokat, hanem Bajor Gizi valóban mindkét férfiba halálosan szerelmes volt, és nem tudott választani közöttük.

Egy szerencsétlen házasság

A civakodások, lelki zsarolások eme káoszát, mint annyiszor, a történelem oldotta meg. A Tanácsköztársaság bukása után Hatvanynak menekülnie kellett az országból, Vajda pedig némi duzzogás után felülemelkedett a sértettségen, és 1920-ban összeházasodtak. Az egykor szikrázó, bohém Vajdát a háborús évek mind lelkileg, mind fizikailag megtörték. Ágynak is dőlt, mindinkább befelé fordult, míg felesége egyre jobban ragyogott a sikerekben. Innentől aztán két markáns vonulat érvényesül Bajor Gizi gondosan rejteni próbált magánéletében. Az egyik jellemző tényező, hogy átmeneti időszakokat nem számítva mindig férjnél volt. Vajdától csak 1927-ben vált el, méghozzá a legbarátságosabb körülmények között. Később ő ismertette meg második feleségével, gyermeküknek, Vajda Miklósnak a keresztanyja is lett, sőt később, a vészkorszakban segített is bujkálnia. Amikor a kommunista hatalomátvétel után Vajda özvegyét internálták, levelet írt magának Rákosinak, és ő valóban közben is járt, hogy enyhítsék a büntetést.
No de az 1927-ben elvált Bajor Gizinél tartunk, aki pár hónap múlva feleségül ment a Földhitelbank igazgatójához, Paupera Ferenchez. Pompában, luxusban, valóban fényűző módon élhetett a bankár oldalán, ám rövidesen bekövetkezett a világválság, Paupera tönkrement, ám akkor felbukkant a hírneves gégész, Germán Tibor. A színésznő 1932-ben elvált, és a következő évben össze is házasodtak Germánnal. Az orvos csodálta, rajongott érte, istennőként tekintett rá, leste a gondolatait. Mindent megadott neki. Anyagilag is, szabadságban is. Erre ugyanis nagy szüksége volt Bajor Gizinek. A korabeli híresztelések alapján széles lehetett hódításai skálája: színésztársaktól, rendezőktől a kor több nagy íróján, például Zilahy Lajoson és Herczeg Ferencen át egészen a Horthy családig. A kormányzóig és két fiáig. Horthy nem titkoltan volt gáláns és odaadó rajongója a művésznőnek, többször is vendégül látta Kenderesen (fia pedig nemegyszer felbukkant a Sas-hegyi villában), az első Corvin-lánccal is őt tüntette ki, később a zsidótörvények alól mentességet is adott Germánnak, ami a nyilas hatalomátvételig tökéletes védelmet is nyújtott. Ami innen kezdődött, az már más történet.

Betegség, műtét vár rá

Igen, a rémuralom időszaka egy más történet kezdete. Bajor Gizi nem csupán férjét bújtatja a villában, hanem sok más zsidó ismerőst is. Többször feljelentik, többször folyik házkutatás, de senkit nem találnak. Egyszer dühükben a keresztfiát viszik magukkal, de a svéd nagykövettel (!) utánuk megy, és kiszabadíttatja. A háborút követően elképesztő vitalitással veti magát a közéletbe, ő az első színésznő, aki megkapja a Kossuth-díjat. Közben vészteljes fellegek gyülekeznek. Benne sincs már annyi energia, hogy folytonosan hódítson, nem akar méltatlan kalandokba bonyolódni. Rosszízű pletykák terjednek róla. Aztán jön egy fülbetegség. Germán műti meg, belső fülgyulladást diagnosztizál nála, amely átterjedhet az agyra, és ez akkoriban gyógyíthatatlan bajnak számított. Innentől a professzor reggelente injekciózza, hogy erősítse szervezetét. Környezetében észreveszik, hogy egyre dúltabb, rapszodikusabb. Bajor Gizi úgy érzi, hogy kiheverte a betegséget, bár később több partnere állítása szerint hallásának romlása zavarja a színpadon. Germán szeretné külföldre vitetni kezelésre, de nem kapnak legálisan útlevelet. Valaki megígéri neki, hogy egyéb úton-módon szerez nekik papírokat, de lebukik az illető. Vizsgálat indul, Germánt kihallgatásra idézik be az államvédelmi hatósághoz, az Andrássy útra. Másnapra, 1951. február 12-ére behívják Bajor Gizit is.

Kettős haláleset a villában

Ezen a napon délelőtt a kutya keserves vonyítása veri fel a házat. Az egyik ott lakó rokon rohan be a hálószobába, és a padlón, pizsamájában holtan találja Bajor Gizit, mellette pedig, eszméletlenül hörögve Germán Tibort. Azonnal hívja a mentőket, a professzort kórházba szállítják, de már nem lehet megmenteni… Amennyit a vizsgálat alapján tudni lehet, hogy reggel Germán a szokásos B-vitamin helyett halálos dózisú mérget fecskendezett Bajor Gizi vénájába, majd saját magának is benyomta a fecskendőt. A hivatalos boncolási jegyzőkönyv szerint Bajor Gizinél a „Germán Tibor professzor által feltételezett kóros csontelváltozásnak semmiféle jelét nem találtuk, és így a beteget semminemű szövődmény nem fenyegette”. Germánnál viszont előrehaladott homloktáji agysorvadást állapított meg, „amely okozhatott fantazmagóriákat, kényszeres tévképzeteket”. Egy szörnyűséges paranoia okozta volna a tragédiát? Ez egy kézenfekvőnek tűnő feltételezés. És ha nem így történt? Ha történetesen együtt határozták el és hajtották végre az öngyilkosságot? Soha nem fog kiderülni. Ez annál is valószínűbb, mert még aznap délelőtt államvédelmiek zárták le a Bajor-villa környékét, és iratokat vittek el. Azóta sem kerültek elő. Mi lehetett bennük? Milyen titkok lappanghatnak még a tragédia mélyén?