Nem volt minden termék magyar, ami annak tűnt

Ebből is kiderül, hogy bizony nem volt minden magyar, ami annak tűnt a boltok polcain, ugyanis nem volt pontosan szabályozva, hogy mi számít magyarnak. Így simán belefuthattunk olyan csirkehúsba például, amin rajta volt a magyar terméket ígérő címke, holott csupán csak Magyarországon vágták és csomagolták be a cseh csirkét.

Forrás: www.amagyartermek.hu

Szeptembertől egységesítették a jelöléseket, és három új logót vezetett be a Vidékfejlesztési Minisztérium rendelete. A lényeg, hogy ezután, ha biztosra akarunk menni, akkor a „magyar termék” feliratú dolgokat keressük, mert azok 100 százalékban magyar alapanyagokból készültek, itthon.

A „hazai termék” felirat pedig azt jelenti, hogy több, mint 50 százalékban magyar alapanyagot tartalmaz az adott élelmiszer. A harmadik pedig a „hazai feldolgozású” címke, ami annyit jelent, hogy többségében külföldi alapanyagból készült a a termék.

„Kicsit bonyolult az új címkerendszer,de legalább a fogalmak tisztázódtak” – mondta Siklósi Máté, fogyasztóvédelmi szakértő a Nők Lapja Cafénak. „Így a hatóságok majd határozottabban, bátrabban fel tudnak lépni a csalók ellen” – tette hozzá a szakértő.

Mostantól a hatóságok – a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonság Hivatal és a megyei kormányhivatalok élelmiszer-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóságai – kiemelten vizsgálják, valóban megfelelnek-e a címkés áruk a szabályoknak.

„A fő probléma a piacokon lesz továbbra is, hiszen a vásárlók az eladóra vannak bízva. Én eddig egyetlen piaci zöldségárussal találkoztam, aki őszintén megmondta, hogy például az alma nem magyar” – magyarázza Siklósi Máté.

Szerinte ezek az új védjegyek abban is segítenek, hogy ezután majd a piacokon is szigorúbban ellenőrizhetnek a hatóságok, így talán mi is jobban bízhatunk abban, hogy ha magyar zöldséget kérünk, azt is kapunk.