Aktuális

“Akinek nagyon sok pénze van, el tudja érni a Facebookot” – net diktatúrában

Regisztrálás a Facebookon, Twitteren, tartalmak elérése és feltöltése korlátlanul, ellenőrizetlen levelezések, főként pedig szabad véleménynyilvánítás. Igen, ez többnyire így megy, legalábbis a világ nagy részén. És ahol nem? Ahol a felvilágosult oldalak elérhetetlenek, és ahol a rezsim elleni kritikáért börtön jár?

Törökországban a múlt héten jóváhagyta az államfő az internet ellenőrzését szigorító törvénymódosításokat, annak ellenére, hogy mind az ellenzék, mind pedig a nyugati szervezetek részéről rengetegen bírálat érte. Az új törvény lehetővé teszi, hogy a kormány mostantól bírósági döntés nélkül blokkolja azokat az internetes oldalakat, amelyek “veszélyeztetik a magánéletet”, illetve “diszkriminatívnak vagy sértőnek” ítélt tartalmakat tesznek közzé. A jogszabály ráadásul arra kötelezi az internetszolgáltatókat, hogy két évig őrizzék meg a felhasználók tevékenységeinek adatait, és azokat kérésre adják át a hatóságoknak, az érintettek értesítése nélkül. Lehet, hogy ezzel a változással Törökország egyike lesz az internetet legszigorúbban korlátozó hatalmaknak? A sort egyelőre Észak-Korea, Mianmar és Kuba vezeti, de “előkelő” helyen szerepel Irán és Kína is. De vajon milyenek a hétköznapok a cenzúrázott net világában?

Kuba: Az e-mailekben Fidel Castrót csak “nagybácsinak” nevezik

Cseke Eszter
Cseke Eszter (Fotó: Sárosi Zoltán)

“Kubában csak kevesen netezhetnek, ugyanis iszonyú drága – meséli Cseke Eszter, az On the Spot ministábjának egyik tagja. – Amikor nyáron ott forgattunk S. Takács Andrással, egy óráért öt dollárt kellett fizetnünk (viszonyításként; egy tanár havi fizetése 25 dollár körül van). Bár az Amerikában élő gazdag, emigráns rokonok a legmodernebb okostelefonokat küldik haza, ezek nem többek státuszszimbólumnál, hiszen 3G hálózat nincs, a mobilhálózat megfizethetetlen és nehézkesen működik, így legfeljebb zenét lehet rajtuk hallgatni, ráadásul Kubában folyamatosan vizsgálnak minden tartalmat. A többség ezért az e-mailekben Fidel Castrót például csak »nagybácsinak« nevezi. Az ilyen régóta fennálló rendszerekben természetesen kialakultak az öncenzúra mechanizmusai. Bár az állami intézményekben az alkalmazottak számára elérhető a net, őket is folyamatosan ellenőrzik. Nem ritka, hogy valakit kirúgnak, ha kényes dologról ír vagy olvas. Mit jelent a kényes? A diktatúra természetéből fakadóan ez lehet szinte bármi, ami szerintük veszélyes lehet a rendszer működésére; ilyen egy rossz megjegyzés a pártra, egy beteg rokon kapcsán a gyógyszerhiányra, vagy a szomszéd illegális taxizásának említése. Természetesen egyetlen diktatúrának sincs arra kapacitása, hogy végigolvassa az összes e-mailt, ezért a titkosszolgálatok Irántól Kubáig különböző szűrőket használnak. Rettegnek az internettől, ami nem véletlen, elég, ha az egyiptomi forradalmat nézzük: ott a netnek óriási szerepe volt az emberek mozgósításában. Ami a technikai hátteret illeti, a kubai otthonokban elérhető internet sufnituning jellegű, magánszemélynek többnyire csak úgy lehet modemes hozzáférése, ha egy külföldi turista erre engedélyt szerez neki. Mások pártkapcsolatok révén hozattak maguknak otthonra egy-egy tárcsás modemet. A szerda esti filmünkben szerepel egy Havanna külvárosában élő, börtönt is megjárt ellenzéki blogger. Bár megfigyelik, vegzálják, az innen-onnan összeeszkábált számítógépén rendületlenül írja a bejegyzéseit a túlkapásokról, a bebörtönzött ellenzékiekről, a kubai valóságról. Sokat elárul, hogy internet-

Az On The Spot: Diktátorok gyermekei című sorozat Fidel Castro lányáról szóló része február 26-án, szerda este 21.10-től látható az M1-en.

hozzáférés híján ezeket később egy Floridában élő kubai emigráns tölti fel az oldalára. A kubaiak a turistáktól pontosan tudják, mennyi lehetőséget adhatna számukra az internet a tájékozódástól a szórakozásig, vagy éppen az utóbbi években elindult magánvállalkozások fejlesztésében. Ugyanakkor mivel a lakosság nagyobb része már ezekbe az elnyomó rezsimekbe született bele, mint Burmában vagy Iránban, el sem tudják képzelni, milyen az, amikor nem a megszokott »játékszabályok« szerint zajlik az élet, ideértve a netezési szokásokat is.”

Kína: “Nem hittem el, hogy nincs Facebook”

“A munkám miatt keveredtem a világnak erre a részére, ami annyira más, mint amit Európában megszoktunk, hogy a különbségeket szinte lehetetlen összeszedni – meséli Andi, egy nemzetközi cég alkalmazottja. – A kint töltött tíz hónap minden percét imádtam, és a sok impulzus miatt ennyi idő alatt még nem éreztem hiányát a korlátlan internetnek. Amikor először csatlakoztam a netre, automatikusan beütöttem a Facebook URL-címét. Amíg nem próbáltam ki, nem hittem el, hogy »nincs«. Egy üres lap fogadott, kijelentve, hogy nincs ilyen elérhető oldal. Először azt hittem, a nettel van gond, de a magyar oldalak probléma nélkül betöltődtek. Ekkor tudatosult bennem, hogy itt tényleg, semmilyen kínai IP-címről nem jönnek majd be egyes tartalmak. A YouTube sem. Amikor ezekre próbáltam felmenni, pár perc múlva megszakadt az internetszolgáltatás, úgy negyedórára. Arra gondoltam, keresek olyan blogot, ahová képeket és videókat tölthetek fel, így legalább a barátok zöme láthatja a kinti életemet. A .com végződésű blogokat nem értem el, de szerencsére az itthoni blogokat gond nélkül tudtam használni. Persze az, akinek van okostelefonja és magyar SIM kártyája, és nagyon sok pénze telefonszámlára, el tudja érni például a Facebookot. De azért ne gondoljuk, hogy a kínaiak nem kerülnek kapcsolatba a világ többi részével. Ez egyszerűen elkerülhetetlen. A vezetőség tehát tisztában van vele, hogy nem elég elérhetetlenné tenni ezeket lapokat, egyfajta alternatívát is kell nyújtani a fiataloknak. Így született meg például a YouTube alternatívája, a Youku, és a Facebook helyett is van egy oldal. Bár nem gondolom, hogy a kínai követendő példa lenne, nem találkoztam olyan emberrel, akire azt mondtam volna, hogy »elbutított, a rendszer által agymosott« lett volna. Sőt. Tágabb ismeretekkel rendelkeztek a világról, mint sok amerikai, akik előtt ott az egész világ, online is, korlátok nélkül.”

 “Tény, hogy a Kínai Nagyfal (így nevezik nem-hivatalosan a Kínát körülvevő tűzfalat) hatásosan működik, bár az, hogy éppen mit tiltanak le, folyton változik – teszi hozzá Galambos Péter (Pekingben végzett orvos, Távol-Kelet-szakértő). – Viszont nem lehetetlen kiküszöbölni. A megbízhatóbb programok fizetősek, de ingyenes szoftverből is van néhány, így elszánt kínai fiatalok simán tudnak YouTube-ot nézegetni. A kínaiak szeretik a saját site-jaikat és alkalmazásaikat, ez nyilván a nyelvi különbségből is fakad. Ráadásul úgy érzik, nem feltétlenül kell a nyugati trendekhez alkalmazkodni, ami nyugati szemmel felfoghatatlan. Jellemző még az országra, hogy kaotikus, ettől függetlenül működőképes is. Kaotikus a kínai cenzúra is, és valójában értelmetlen, egy elavult szokás fenntartása mindenféle mélyebb átgondolás nélkül. (Kínában a cenzúrának már legalább 2000 éves hagyománya van.) A hétköznapi életben pontosan úgy van, ahogy Andi mondja, az emberek alkalmazkodtak a cenzúrához, és egyszerűen nem foglalkoznak vele.”

Irán: “Aki nem tudja kioldani a blokkolást, az egyszerűen béna”

Belényi Dániel
Belényi Dániel

“Iránban a keresőprogramok blokkolnak mindent, ami szex, politika vagy közösség. Vagyis nincs Facebook, YouTube, szexoldal, CNN vagy BBC, de például az index.hu sem elérhető – magyarázza Belényi Dániel, világutazó, blogger. – A blokkolást azonban minden tiltás ellenére nagyon könnyű feltörni. Gyakorlatilag az összes netkávézóban be lehet szerezni olyan programokat, amellyel egy külföldi proxyszerveren keresztül bármilyen oldal azonnal elérhetővé válik. Én is könnyen facebookoztam Iránból, az ehhez szükséges programot egy ott megismert fiataltól kaptam USB-n. A közösségi oldalakon sok iráni amerikai címeken van jelen, miközben Teheránban ülnek. A cenzúra tehát semmilyen nehézséget nem okoz: az, aki Iránba utazik, és nem tudja kioldani a blokkolást, az egyszerűen béna. Ugyanígy a helyieket sem érdekli (Iránban a legmagasabb a bloggerek aránya a népességhez képest). A tiltott cselekedetek egy része le van írva, de mindenki ismeri ezeket. A szankciók attól függnek, ki vagy, és mit csinálsz.”

Hamid egyike annak a kevés iráni mérnöknek, akik Magyarországon szereztek diplomát. Sok mindenben egyetért Danival. “Valóban blokkolnak Iránban minden »szenzitív« tartalmat, de nem ez az egyetlen probléma. A kormány a letöltések sebességét is igyekszik korlátozni, én például nem tudok videókat nézni a Facebookon, ahogy nem tudom a VOIP-ot sem használni, ha bekapcsolom a videó funkciót, mert folyton lefagy. A cenzúra különösen a 2009-es választások óta szigorú. Akkoriban rengeteg kép, videó és szöveges üzenet jelent meg a közösségi site-kon arról, hogyan verik, kínozzák a bebörtönzött ellenállókat. Hogy mennyire veszélyes a jelenlegi rezsim ellen véleményt nyilvánítani, bizonyítja Sattar Beheshti iráni blogger esete, akit a kiberrendőrség 2012-ben tartóztatott le. A blogger néhány nappal később meghalt, testén sebekkel. Ennek ellenére az irániakra nem jellemző a félelem, nem érdeklik őket sem a kényelmetlenségek, sem a lehetséges szankciók. A köztévé természetesen folyamatosan azt közvetíti, hogy Amerika és Európa felelős minden katasztrófáért, krízisért, és hogy egyedül Iránban van mennyország, nyugalom és biztonság, de az üzeneteket senki sem hiszi el, mindenki tudja, hogy hazugság minden szó. A műholdas csatornák is nehezen foghatók, különösen azok, amelyek politikai tartalmakat sugároznak, mert a kormány emberei folyamatosan lerombolják a háztetőkön levő antennákat, de hiába, folyamatosan újak kerülnek fel.”

“Mi a helyzet a nőkkel? – kérdezem óvatosan. – Neteznek?” Meglep a válasza, kiderül, hogy a nem vallásos családokban a nők aktívabb felhasználók a férfiaknál, különösen a közösségi oldalakon. “Meséld el még, hogy az én országomban a cenzúra nemcsak a politikai tartalmakat sújtja, hanem a nők megjelenésével kapcsolatos összes tartalmat is a filmeken, vagy akár egy sportközvetítésen – kéri. – Ott volt például a 2013-as olasz–iráni röplabdameccs, amelynek nagy részét kivágták, mivel az operatőrök előszeretettel mutattak gyönyörű iráni nőket, talpig sminkben, fedetlen dekoltázzsal és vállakkal.”

“Internetes fekete lyukak” – forrás: rsf.org
Az internetet leginkább korlátozó országok:
Észak-Korea
A kormány minden honlapot ellenőriz. A lakosságnak csupán négy százaléka fér hozzá az internethez.
Mianmar (korábbi nevén Burma)
A hatóságok szűrik az elektronikus levelezést, és blokkolják az olyan csoportok elérését, amelyek leleplezik az emberi jogok megsértését vagy szembehelyezkednek a kormánnyal.
Kuba
A világháló csak a kormány által ellenőrzött “belépőpontokon” érhető el. Az online tevékenységet figyelik IP-cím blokkolással, kulcsszavas szűréssel és a böngészési előzmények ellenőrzésével.
Szaúd-Arábia
Mintegy 400 ezer oldalt blokkoltak, köztük mindegyiket, amelyen a királyság hitével összeegyeztethetetlen módon vitattak meg politikai, társadalmi vagy vallási kérdéseket.
Irán
A bloggereknek regisztráltatniuk kell magukat a művészeti és kulturális minisztériumban. Azokat, akik kifejezik ellenkezésüket az országot irányító muzulmán papokkal, zaklatják és bebörtönzik.
Kína
Kínáé a legmerevebb cenzorprogram a világon. Szűrik a kereséseket, honlapokat blokkolnak, és vagy törlik a rajtuk található “kényes” tartalmakat, vagy átirányítják a keresést a kommunista párt számára kedvező témákra.
Szíria
Letartóztatják azokat a bloggereket, akik “veszélyeztetik a nemzeti egységet”. Az internetes kávézókban mindenkit felszólítanak személyazonossága igazolására, felírják a használat idejét, és jelentik a hatóságoknak.
Tunézia
Az internetes szolgáltatóknak jelenteniük kell a kormány részére az összes blogger IP-címét és személyes adatát. A kormány minden feltett tartalmat szűr, és figyelemmel követi az e-maileket.
Vietnam
A kommunista párt megköveteli a Yahootól, a Google-tól és a Microsofttól minden blogger adatainak kiadását, aki az ő platformjukat használja. Blokkolják a kormányt bíráló oldalakat, akárcsak azokat, amelyek a demokráciáért, az emberi jogokét és a vallásszabadságért küzdenek.
Türkmenisztán
Az egyetlen internetszolgáltató a kormány. Sok hely elérését akadályozza, és figyeli az összes fiókot a Gmail, a Yahoo és a Hotmail esetében.
Forrás: USA Today

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése