Civil Női Kormány: “Virág helyett írják alá az egyezményt!”

“Nem kérünk virágot a márciusi nőnapra, beérnénk azzal is, ha a kormány végre aláírná az isztambuli egyezményt, amely nők elleni erőszak ellen született” – így nyilatkozott a nemrégiben megalakult Civil Női Kormány igazságügy-minisztere, Spronz Júlia a nemzetközi ünnepnap kapcsán.
A választási időszakra alakult, valós politikai arénán kívüli, alternatív kabinet nyílt levélben szólította fel a magyar miniszterelnököt arra, hogy Magyarország haladéktalanul csatlakozzon az Európa Tanács nők elleni erőszakkal, illetve párkapcsolati erőszakkal szembeni hatékony fellépést szabályozó egyezményéhez.
Az egyezmény 2011. május 11-én nyílt meg aláírásra, és azóta az ET-országok többsége aláírta, nyolc pedig már ratifikálta is.

Az isztambuli egyezmény az első jogilag kötelező érvényű európai dokumentum, amely átfogó módon, teljes körűen szabályozza a nők elleni erőszak minden formájával szembeni fellépést, beleértve a megelőzést, a hatékony beavatkozást és az elkövetők felelősségre vonását is.
A dokumentum értelmében hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell előírni. Az egyezmény nemcsak elvi állásfoglalást nyújt, hanem a nemzetközi joggyakorlat felhasználásával konkrét és részletes iránymutatásokat ad a nők elleni és párkapcsolati erőszak kezelése érdekében.

Magyarország az Európai Unió soros elnökeként ajánlásban hívta fel a többi EU-s tagállamot az egyezmény aláírására, maga azonban mind ez idáig nem tette meg ezt a lépést – kormányzati munkacsoport alakult a csatlakozás részletes feltételeinek kidolgozására. “A munkacsoport tevékenységében a témában járatos civil szervezetek nem vehetnek részt, a testület munkájára a nyilvánosságnak nincs rálátása” – hangsúlyozza a nyílt levél.

A Civil Női Kormány első akciója után elsősorban a választások időszakában tevékenykedik majd. Alapértékei az egyenlő bánásmód és a szolidaritás. Mint a tagok elmondták, a politikai döntéshozók felé fogalmaznak majd meg “konstruktív javaslatokat”.
“Fontos célunk, hogy a női szakértők kompetenciáját fokozottabban elismerjék, és szerepük erősödjön” – fejtette ki Spronz Júlia, hozzátéve: “Egy befogadóbb társadalomra lenne szükség, ahol a férfiak és a nők egyenlők.”

A CNK szerint elfogadhatatlan, hogy nők és férfiak részvétele a politikai döntéshozatalban nem egyenlő arányú, hiszen Európában sereghajtók vagyunk a nők parlamenti arányszámát (10%) tekintve.