Csak papíron van több joguk az egyiptomi nőknek

Aktivisták szerint a helyzet javulásának egyik fő akadálya, hogy a politikai döntéshozók túlnyomó többségükben férfiak, akik nem törik magukat a nők törvénybe foglalt esélyegyenlőségének megvalósításáért. Komoly veszélyt jelent a nőkkel szembeni utcai erőszak, amely a 2011 óta tartó zavargások alatt jelentősen fokozódott. Sokak szerint a hatóságok könyörtelen fellépése az átmeneti kormány politikáját ellenzőkkel szemben a nemek egyenjogúságához szükséges demokratikus reformok kárára megy.

Egy márciusban nagy port kavaró eset mutatja, hogy a nyilvánosságban mélyen gyökerező előítéletek mennyire megnehezítik a társadalmi egyensúly kialakulását. Miután a Kairói Egyetem campusán több tucat férfi bántalmazott egy diáklányt, Gáber Nászer dékán az áldozatot bírálta öltözéke miatt. Az incidenst megörökítő felvételeken látszó fiatal asszony nadrágot és hosszú ujjú, rózsaszín felsőrészt viselt. Egy közkedvelt televíziós személyiség, Tamír Amín műsorában azt mondta, a diáklány úgy volt felöltözve, “mint egy hastáncos”.

Bár utólag mindketten elnézést kértek kijelentéseikért, Amín megjegyezte, hogy egy nőnek csak illő öltözékben lenne szabad elhagynia a házat. Egy héttel később a szexuális zaklatást bűntettnek nyilvánító törvénytervezet került az államelnök elé felülvizsgálatra, annak tartalmát azonban eddig még nem hozták nyilvánosságra.

Tömeges nemi erőszak

Az utóbbi három év tüntetésein számtalan tömeges nemi erőszak vált ismertté. Egy alkalommal, 2011-ben a rendvédelmi erők dolgozói földre tepertek egy tüntető nőt, és lerángatták felsőruházatát. Az áldozatot összerugdosták. Másokat letartóztatásuk után kényszerű szüzességi vizsgálat alá vetettek a rendőrőrsökön.
 
A januárban elfogadott alkotmánynak a nemek egyenjogúságát biztosítani hívatott cikkei előírják, hogy a nőknek joguk van a felsőoktatási intézmények látogatására és az államigazgatás magas tisztségeinek betöltésére. Az alaptörvény ezenfelül bünteti a nőkkel szembeni erőszakot. Ennek ellenére egyiptomi jogi aktivisták kételkednek a hangzatos előírások hatásosságában.

Csupán két nő a parlamentben

Az egyiptomi törvények csupán 2007-től teszik nők számára lehetővé, hogy bíróként dolgozzanak. Ugyanakkor egy 2010-es bírói határozatban a befolyásos Állami Tanács férfi tagjai kitiltották a másik nemet a magánszemélyek és az állam közötti viták szabályozására hivatott jogi testület soraiból.

Mervat Tallávi, az állami Nemzeti Nőtanács elnöke az új alkotmányra hivatkozva levélben követelte női bírák felvételét az említett grémiumba. Az Állami Tanács határozottan elutasította az “erkölcstelen” követelést, és jogi lépéseket irányzott elő azzal szemben. Tallávi arra is felhívta a nyilvánosság figyelmét, hogy a legutóbbi egyiptomi parlamentben mindössze két nő ült, és ez a csekély arány még az arab világon belül is párját ritkítja.